Tervek és valóság: mivel számoljunk a nyugdíjas évekre?

A mindennapi kiadások mellett nagyobb anyagi kihívások is jöhetnek, a magyarok jó része azonban ezekre nincs felkészülve: a legtöbben nem tesznek félre saját, vagy szüleik időskorára sem, pedig a hosszútávú öngondoskodás segíthet szembenézni az anyagi kihívásokkal időskorban.
A magyar átlagnyugdíj 135 ezer forint a KSH legfrissebb adatai alapján ez csaknem 30 000 forinttal haladja meg a nettó minimálbért. Habár ez az érték átlagosan három százalékkal növekszik évente, az olyan mindennapi életben fontos termékek, mint például az élelmiszerek is az előző évhez képest akár 4-5 százalékkal drágulhatnak. Így nyugdíjasként egy nagyobb kiadás komoly kihívást jelenthet, főleg, ha az érintett nem rendelkezik semmilyen megtakarítással.

Unokák támogatása

A KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2018-ban kiadott demográfiai portréja alapján a nagyszülők többsége számára kiemelten fontos, hogy gondoskodjanak unokájukról: több mint kétharmaduk részt vesz az unokák ellátásában, felügyeletében. Csakhogy az Öngondoskodási Index eredményei rámutatnak, a szándékot nem feltétlenül követi anyagi felkészülés is: 2019 szeptemberében a magyar felnőtt lakosság 13 százaléka tervezte, hogy az elkövetkezendő 4-5 évben elkezd a gyermekei, unokái számára félretenni és csupán 9 százalékuk kezdett valóban megtakarításba az unoka vagy gyermek házasságkötésének céljából.

Idősgondozás

Az idősek gondozását a teljes munkaidőben dolgozó családtagok sokszor nehezen tudják megoldani, kiváltképp, ha egészségügyi ellátásra is szükség van. Az intézményesített idősellátás megoldás lehet, viszont az önkormányzati otthonoktól a magánotthonokig az árak széles skálán mozognak. A magas ellátási díj mellett az intézmények telítettsége is kihívást jelent. Magyarországon kb. 1,3 millió 70 év feletti él a KSH 2019-es adatai alapján, ennek ellenére csupán kicsit több mint 54 ezer fő tartós vagy ideiglenes elhelyezése volt lehetséges ugyanebben az időszakban az idősek számára kialakított otthonokban, gondozóházakban. Sokaknak más megoldást kell találniuk, és külön kell fizetni a szakápolók-gondozók segítségét, vagy családtagjaik állandó felügyeletére szorulnak, akik így kieshetnek a munkából.

Az idősgondozási intézményeknek nagyon változó az árazása, a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Felvételt Előkészítő Csoport (FECS) szerint az önkormányzati ellátás díjazása egyéni, de a kiszabott ellátási díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 százalékát. Ugyanakkor a magánintézményekről sem lehet általános képet alkotni, hiszen a beköltözési és havidíjak elsősorban az intézmény által nyújtott szolgáltatások körétől függenek, de más egyéb tényezők is közre játszhatnak. A nyugdíjasházakba például általában szükséges egy egyszeri használati díjat is fizetni a havi bérleten felül. Ez a kvázi kauciós összeg milliós nagyságrendű, a havidíj pedig 100 ezer forint körül alakul.

Kérdés viszont, hogy ki fedezi ezeket a költségeket. Az Öngondoskodási Index kutatás ugyanis rámutat, hogy a megkérdezettek mindössze 8 százaléka tesz félre saját időskorára, nyugdíjas éveire és 15 százalékuk tervezi, hogy az elkövetkező években elkezd félretenni szülei, nagyszülei anyagi támogatására.