Szilágyi Katalin
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 8 éve

Többet adózik jövőre a cafeteria: íme a változások

images

images

A jövőben valószínűleg felértékelődnek az adómentesen adható béren kívüli juttatások, mivel a hétfőn elfogadott adótörvények szerint a cafeteria rendszer többet adózik a következő évtől. A munkáltatóknak 2012. január elsejétől a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után ugyanis 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetniük kell a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett. A törvényben meghatározott értékhatár felett, illetve ha a béren kívüli juttatások együttes értéke meghaladja az évi 500 ezer forintot, az e feletti rész után továbbra is 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

A leginkább kedvelt étkezési utalványok rendszere úgy alakul át, hogy a meleg étteremmel rendelkező munkaadók adhatnak a dolgozóknak egy 12.500 forintos étkezési juttatást, másrészről igénybe lehet venni havi 5 ezer forint értékben az úgynevezett Erzsébet-utalványt, amelyet kizárólag a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) fog kibocsátani. Ez az étkezési jegy meleg és hideg élelemre is fordítható, a munkaadónak pedig több mint 30 százalékkal kedvezőbb annál, mintha munkabért adna az alkalmazottjának ---– fogalmazott Horváth Endre, az MNÜA elnöke. Mint mondta, az utalvány pénzügyi eredményéből indul a szociális és gyermekétkezési program, Erzsébet program néven, amelynek első eleme februártól a bölcsődei étkeztetés lesz.

A cégek a dolgozók étkeztetését ezen kívül a SZÉP-kártyával is támogathatják. Mint Körtvélyessy László miniszteri biztos a konferencián közölte: jövőre 300 ezer forintról 450 ezer forintra emelkedik a kártyával kedvezményesen ---– azaz 16 százalék szja plusz a 10 százalékos eho ---– adható juttatások kerete. A következő évben már működik a kártya három "zsebe": a szálláshely kártya számlájára legfeljebb 225 ezer forint támogatás adható kedvezményesen, a vendéglátás kártyára, amelybe beletartozik a meleg konyhás vendéglátás, munkahelyi étkeztetés is, 150 ezer forintot lehet kedvezményesen utalni, míg a szabadidő kártyára, amely a rekreációt és az egészségmegőrző szolgáltatásokat is magába foglalja, 75 ezer forint adható.

A háromféle juttatást külön-külön is igénybe lehet venni ---– közölte a miniszteri biztos, hozzátéve: a SZÉP-kártya egy elektronikus utalvány, ami úgy működik, mint egy bankkártya. Előnye, hogy használatával sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli díj, egyedül a szolgáltatóknak kell 1,5 százalékos forgalmi jutalékot fizetniük utána. A rendszer átlátható és rugalmas, a munkavállaló személyre szabott kártyáján nyomon követhető az egyenleg, amely örökölhető. Körtvélyessy szerint hamarosan 20-30 ezer között lesz az elfogadóhelyek száma.

Dr. Andrási Jánosné, a Nemzeti Adóhivatal ügyfélkapcsolati és tájékoztatás főosztálya vezetőjének tájékoztatása szerint változatlanok maradtak a saját üdülőben történő üdültetés szabályai, annyi újdonsággal, hogy már nem csatlakozik hozzá az üdülési csekk, de nem változnak az iskolakezdési támogatás, a havi bérlet juttatásának, az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz való juttatásnak, a felnőttképzésnek és az iskolarendszerű képzésnek a szabályai sem. A hivatali, üzleti úttal kapcsolatban köteles a munkáltató megtéríteni részben a költségeket, külföldi kiküldetésnél azonban 2012-től a napidíjból elszámolható összeg lesz, belföldi kiküldetésnél viszont ez adóköteles marad.

Fata László, a Cafeteria TREND magazin szakértője kiemelte, maradtak a rendszerben adómentes elemek is, így a sporteseményre szóló belépő, a számítógép használatba adása, a kockázati életbiztosítás, a munkába járás megtérítése, a végtörlesztés támogatása (7,5 millió forintig adómentesen kifizetheti a munkáltató).

A HR-esek háromnegyede nem tudja, mibe kerül a cafeteria rendszer működtetése

Az elmúlt évek adójogi változásai miatt is célszerű a HR-eseknek tisztában lenniük a jogi környezettel, hogy költséghatékonyan tudjanak tervezni a cafeteriát illetően, már csak azért is, mert még mindig ez számít az elkötelezettség egyik motorjának. Ugyanakkor ha az Országos Humánpolitikai Egyesület (OHE) által idén bevezetett cafeteria indexet nézzük, amely a cafeteria tudatosságot mutatja a vállalatoknál (felmérik-e a dolgozók igényeit, mennyire tervez költségtudatosan a HR), elég alacsony értéket kapunk, mindössze 57,6 százalék egy 100-as skálán mérve ---– mondta Szűts Ildikó a Cafeteria Index Felmérés eredményeit ismertetve.

Az OHE elnöke az egyik legnagyobb problémának nevezte, hogy a HR-esek háromnegyede nem tudja, mennyibe kerül a béren kívüli juttatási rendszer működtetése és a cégeknek csupán 37 százaléka méri rendszeresen a cafeteriával való dolgozói elégedettséget. A megkérdezett több mint százezer dolgozó nagy része nem érzi úgy, hogy elmondhatná a véleményét ebben a témában, ezért is beszédes adat, hogy a felmérésben résztvevő cégeknél (65 százalék külföldi tulajdonban lévő, 27,9 százalék magyar vállalat) 14 százalékos az átlagos fluktuáció.

A kutatás szerint a cégek cafeteria rendszerüket 1-14, átlagosan 6 éve működtetik, és idén 300 ezer forint volt az átlagos éves cafeteria keret. A vállalatok 52 százaléka nyilatkozta azt, hogy választható béren kívüli juttatási keretet ad, 55,9 százalékuk azonos, fix összeget nyújt minden munkavállalónak. A vállalatok 17,6 százalékánál az alapbér adott százalékát kapják a dolgozók béren kívüli juttatásként, az alapbér százalék pedig 3-10 százalék között szór. A felmérésből kiderül, hogy a cégek 17,6 százaléka munkaköri kategóriánként ad cafeteriát.

Szűts Ildikó elmondása szerint a dolgozók általában juttatási listából választhatnak, de van, hogy a cég határozza meg az elemeket. A legkedveltebb juttatások az egészségpénztári befizetések, az étkezési utalvány, valamint az üdülési csekk, de már egyre többen említik meg a SZÉP kártyát is, amelyet a nyilatkozók 75 százaléka tervez bevezetni.

A cafeteria rendszerekben a hagyományos juttatások mellett olyan elemek is megtalálhatóak, mint a dolgozói kamatmentes lakáshitel részleteinek a törlesztése, az adomány, valamint a számítógép használat. Elmondható, hogy minden vállalatnál van utalvány, viszont kártyát csak a munkavállalók negyede használ. Az OHE elnöke szerint ez változni fog a jövőben, hiszen a cégek 56 százaléka gondolkodik azon, hogy az utalványokról áttér a kártyás rendszerre, így a pénzügyi eszközök használata új HR-es kommunikációt fog igényelni.

A felmérés arra is rávilágít, hogy a cégek 64,3 százaléka működteti saját erőforrással a rendszert, 35,7 százalékuk saját és külső erő bevonásával. Speciális cafeteria szoftvert 39 százalékuk alkalmaz.

Ami a jövőt illeti, a vállalatok 76 százaléka számolt be arról, hogy újragondolja a rendszerét, egynegyedük új szolgáltatót akar keresni, 13 százalékuk nem tudja, milyen változást tervez, 5 százalékuk kiszervezné ezt a fajta munkát, és ugyancsak 5 százalékuk tervezi megszüntetni a cafeteriát. Háromnegyedük gondolkodik a keretösszeg megváltoztatásán, ami általában 3-5 százalékos növekedést jelent, 31 százalékuk viszont azt mondta, hogy 15-20 ezer forinttal emeli a keretet.

Egyre jobbak a cafeteria rendszerek

Sokszínűek és vállalaton belül is különböző a megítélésük a béren kívüli rendszereknek, amit az Év Cafeteria Rendszere verseny is visszaigazol. A második alkalommal meghirdetett pályázatra idén 43 kis és közepes vállalat, valamint 45 nagyvállalat jelentkezett. Öt terület mentén értékelték a pályázatokat: vizsgálták, mennyire felel meg a törvényi előírásoknak, mennyire érvényesülnek benne a munkáltatói és munkavállalói érdekek, hogyan működik a szolgáltatókkal a kapcsolat és mennyire optimális az adminisztráció.

- A mezőny első fele az adótörvények szempontjából hibátlan pályázatot nyújtott be, igazából olyan apró különbségek döntöttek, mint hogy ki veszi jobban figyelembe a dolgozói igényeket, vagy mennyire figyelnek oda az adminisztrációra. Ugyanakkor szembetűnő probléma volt, hogy a versenyzők 30 százalékánál hiányzott az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó nyilatkozat, amelyből kiderül, hogy a dolgozó kap-e máshonnan ilyen juttatást ---– értékelte a pályázókat Fata László. A szakember azonban úgy látja, a cégek egyre informáltabbak, egyre jobb rendszereket alakítanak ki, illetve pótolják a hiányosságokat, miként az az idei nyertesekre is jellemző, akik között több tavalyi győztest is találunk.

Az Év Legjobb Cafeteria Rendszere díjazottak:

Nagyvállalatok:

1. Egis Nyrt.
2. Continental Automotive Hungary Kft.,
3. Magyar Telekom
3. TMK-Automatika Kft.

Kis és középvállalatok:

1. Sews-CE B. V Magyarország Fióktelepe ,
2. Mortoff Kft,
2. Agro-Lőrinc Kft.
3. GDF Suez Energia Holding Zrt.


Follow hrportal_hu on Twitter