Törvénysértő gyakorlatot szentesítene az új Mt

Gaskó István

- A Munka törvénykönyvének változásait előkészítő szakértői anyagban olyan javaslatokról olvashatunk, amelyek eddig is a magyar gyakorlat részei voltak. Az idős, a beteg, a gyermeket vállaló munkavállalókat eddig is elküldték, és egyes cégeknél a műszak- és bérpótlékokat sem fizették ki. Miért vannak felháborodva, hogy ez a gyakorlat válik általánossá?

- Attól, hogy valami rosszul, törvénysértően működik, még nem ok arra, hogy ezt a gyakorlatot törvényben rögzítsük. Sehol az Európai Unióban nincsenek ilyen normák és megkockáztatom, hogy amiről Ön beszél az sem általános idehaza. Az új javaslatok szerint a hazai norma alá süllyed a következő, munkajogi állapot. Ha megvalósul ez a javaslat, amely ugyan nem a kormány sajátja - mégis tőlük kaptuk-, akkor az körülbelül 200 évnyi visszalépést fog jelenteni a munkavállalók helyzetében. A munkaügyi szabályozásnak ugyanis az a szerepe a demokratikus gazdaságokban, hogy az eleve egyenlőtlen munkaügyi kapcsolatban a munkáltatói gyakorlatoknak féket és ezzel egyensúlyi helyzetet teremtsen. Gondoljuk csak át, a munkáltatónál van a pénz, a hatalom és a lehetőség a beavatkozásra. Ehhez képest a munkavállaló nagyon egyenlőtlen helyzetben van. Persze, a hatékonyan dolgoztató munkáltatók már rájöttek arra, hogy jobb megegyezni a dolgozókkal, mint erőből lenyomni őket, de azért a hazai, húsz éve működő kapitalista gazdaságban ez még nem jellemző gyakorlat. Eddig - pont a törvényi keretekre hivatkozva - sok munkáltató hajlandó volt a munkavállalóval egyéni egyezséget kötni. Például, nem emelték az alapbért, de a műszakpótlékot igen. Most ez a lehetőség megszűnik, mert miért is kellene egy munkáltatónak egyezkednie a munkavállalójával, ha erre nincs semmilyen törvényi útmutatás. A csökkenő esélyegyenlőség pedig tovább rontja a dolgozók helyzetét. Ha pedig nincs egyensúly, akkor az nem teremt konstruktív állapotot, e nélkül pedig nincs kreativitás, előrevivő erő.

- Kevés az a munkakör, ahol valóban szükséges az Ön által említett kreatív erő.

- Akik egyszerű munkafolyamatokat végeznek, sokszor egymás után, azoknak a munkáját is megreformálhatja egy-egy, kis energia-ráfordítással megvalósítható ötlet, és ezzel növelhetik a termelékenységüket. Nem szabad föladni az innováció lehetőségét semelyik munkaterületen sem. Ehhez azonban az kell, hogy az emberek szabadnak érezzék magukat munkaidőben is, és pont ezt venné el az új Mt. A dolgozóknak például magánéletük sem lesz, mert a rendkívüli munkavégzésre való berendelést elég lesz három nappal hamarabb közölni. A célja ennek az új javaslatnak az, hogy a munkavállaló bármikor, mint egy gép, bekapcsolhatóvá váljon. Ha ez megvalósul, akkor az a hazai munkavállalók számára tragikus helyzet lesz.

- Melyik változtatási javaslat háborítja fel Önöket a leginkább?

- A legpenetránsabbnak azt a szándékot látom, hogy a kormány demonstratívan a munkáltatók mellé áll az új tervezetben. Ezzel gyakorlatilag ellehetetleníti az Mt eredeti küldetését. Minden rendelkezésben kizárólag egy társadalmi csoport érdekeit veszi figyelembe és gyakorlatilag negligál hárommillió embert.

- A választások előtt kifejezetten munkavállaló-barát üzeneteket küldött a Fidesz. Mi változott meg? Milyen helyzetben lehet jogos egy ennyire egyoldalú törvényhozatal?

- A hadigazdaságban kell ehhez hasonló lépéseket tenni, Magyarországon azonban nincs háború. Itt egész egyszerűen arról van szó, hogy hatékonyan lobbiztak a munkaadók, és kiválóan érvényesítették az érdekeiket. Ne feledjük, több milliárd forintot spórolnak a cégek, ha például a műszakpótlékokat lecsökkentik és túlórapótlék helyett szabadnappal is kiválthatóak lesznek.
Ezen kívül van egy saját elképzelésünk is arról, hogy e tervezet mögött személyes érdek-sérelmek is állnak. Van egy ügyvéd, aki a kilencvenes években sokáig szakszervezeti megbízatásokat kapott, majd ezután a munkáltatói oldaltól kapta a feladatokat, most pedig ott ült a kormány oldalán - a tervezetet készítő szakértőként - azon a tárgyaláson, ahol átadták a számunkra ezt a dokumentumot. Pont a mi egyik szakszervezetünk tisztségviselője fedte fel a munkahelyén ennek az ügyvédnek a visszás ügyeit. Most ügyészségi vizsgálat folyik ellene az ügyvédi munkadíja miatt.

Mi azt javasoljuk, ha a kormány eleve nem kezeli sajátjának ezt a törvényjavaslatot, akkor vonja vissza az egészet. De az is elképzelhető, hogy ezek a negatív javaslatok csak PR-fogások, és úgy, ahogy a kismamák távolmaradása alatti és a védett korban lévők felmondását - a nemzeti konzultációra való hivatkozással egyenként vissza fogják vonni.

- Milyen következményekkel jár, ha a rosszabbik forgatókönyv valósul meg, és törvénytervezetet teljes egészében elfogadja a parlament?

- Ha ez a javaslat tárgyalási alap marad, akkor forró ősz jön. Most az a helyzet, hogy nem kezel minket a kormány partnerként, ugyanis nem kaptunk módot az alkura. A személyi jövedelemadó egységesítésével 500 milliárd forint jutott a felső-középosztálynak, és több millió ember járt pórul. A dolgozók ezt még elfogadták, mert várták, hogy fellendül a gazdaság. Annak azonban kijózanító hatása lesz, hogy a kormány látványosan elfordult a munkavállalóktól és ezt még deklarálta is. Most még össze vannak zavarodva az emberek, nem tudják, mit is gondoljanak és mit cselekedjenek. A kép azonban ki fog tisztulni.

A köz- és a versenyszférában egyaránt mi vagyunk az egyik legjelentősebb taglétszámú szakszervezeti konföderáció. Több mint 110 ezer tagunk van, és leteszteltük a 2008. évi TB- mentő akcióban, hogy körülbelül félmillió embert tudunk mozgósítani, egészen rövid idő alatt. Ha cselekszünk, akkor azt csak törvényesen tehetjük. Sztrájkolni - a megváltoztatott törvény miatt -, már nem tudunk, ezét inkább tüntetéseket, útlezárásokat szervezhetünk. A Liga nem fog taxis blokádhoz hasonló akciókat koordinálni, ahogy kordonokat sem fog bontani, de tudunk nagy tömegben tiltakozni. A politika szorított ki minket az utcára.

- Említette az alku lehetőségét. Sok munkaügyben jártas szakértő szerint a mostani szabályozás megérett a változtatásra, mert túl merev, statikus munkakapcsolatra épít. Ezen a területen milyen lehetőségeket látna szívesen a LIGA?

- Ez a törvényjavaslat egyetlen szót sem szól az atipikus foglalkoztatásról. A kölcsönzés például nyugaton bevett, szezonális illetve időszakos munka. Nálunk azonban visszaélésre ad okot az, ahogy meghonosodott. Éveken át kölcsönzéssel látnak el bizonyos megüresedett munkaköröket úgy, hogy csak másfél év után kell az ekvivalencia elvének teljesülnie. Ezt persze a kölcsönző és a megbízó közösen úgy játssza ki, hogy 18 hónap után egy másik munkavállalót küld ugyanabba a munkakörbe, újabb másfél évre. Ezeknek a dolgozóknak az érdekvédelmét nem lehet ellátni, mert mindig más-más ipari szegmens kölcsönzik ki őket.

A másik, figyelemre méltó területe a munkavégzésnek az a közmunkaprogramokban, a minimálbérnél kevesebbért alkalmazottak sorsa. Rájuk ugyanis a Munka törvénykönyve nincs kiterjesztve. Arról ne is beszéljünk, hogy nincs annyi munka, amennyi munkásnak ezt a lehetőséget választania kellene. Úgy gondolom, erre a rengeteg pénzbe kerülő, nagyon alacsony hatékonysággal működő, a méltányossági szempontokat nélkülöző munkavégzésre csak korlátozottan van lehetősége ma Magyarországnak.

- A kormány egy Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot hozott létre. Ez egyesít három, eddig egymással párhuzamosan működő fórumot, az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF). Miért fontos, hogy az OÉT külön is működjön?

- Az OÉT-nek az volt a célja, hogy a szakszervezetek belelássanak a kormány makro-szintű terveibe, folyamataiba. Ez most megváltozik. Nem tudjuk majd befolyásolni a törvénykezést, és a költségvetés alakulását sem és a gazdasági irányítás folyamatait sem fogjuk érteni. Ez egy rövid távú gondolkodásmódot tükröz, hiszen az alulinformált munkavállaló sem a munkáltatóknak, sem a kormánynak nem jó. Szintén hátrányosan fog érinteni minden szereplőt, ha a minimálbérről szóló döntés is konszenzus nélkül születik meg. A jelenlegi javaslatokban ugyanis nem szerepel sem a szakmunkás béminimum, sem az éves bérfejlesztési ajánlás.

- Mindhárom fél kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokat szeretne. Van arra mód, hogy a megszüntetett fórumot újjáépítsék?

- Mivel a közszféra érdekegyeztető helyszíne megmaradt, ezért csak a versenyszférában kezdtem el szervezni egy tripartid egyeztető fórumot. A munkáltatók kifejezetten szeretnék és a kormány is érdeklődik e lehetőség iránt, úgyhogy valószínűleg felépül ez a szervezet. Az egyeztető fórum célja nem más, mint hogy egyeztetéseket tudjunk végezni a másik két oldallal - például a bérminimumokról -, és megismerhessük a terveket, szándékokat, háttereket. Tekintettel arra, hogy szűkebb jogosítvánnyal rendelkezik ez a háromoldalú tanács, mint az OÉT, ezért a makro-szintű működésbe, sajnos, nem lesz lehetőségünk belelátni, de legalább beindítjuk a párbeszédet.