Új szabályozás a táppénz számításánál
A 2013. július 1-től hatályba lépő változások a táppénzszámítás módját érintik, miközben a jogosultság szabályait nem.
A jogszabály módosítása következtében az egészségbiztosításhoz kötődő pénzbeli ellátások (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) összegét kizárólag annál a foglalkoztatónál elért jövedelem alapján állapítják meg, ahol a biztosított a keresőképtelenség fennállásakor biztosítási jogviszonyban állt.
Először is fontos leszögezni, hogy a szabályozás nem változik azokban az esetekben, amelyekben a munkavállaló (biztosított) nem változtatott munkahelyet az irányadó időszakban, vagyis a betegséget megelőző naptári év első napjától a betegséget megelőző napig.
Ilyenkor a táppénz alapját az a napi átlagos jövedelem képezi, amelyet a keresőképtelen állapot kezdetét megelőző naptári évben kapott a munkavállaló munkáltatójától.
Abban az esetben, ha a biztosított a keresőképtelenség kezdetén az aktuális munkahelyen nem rendelkezik legalább 180 naptári napnyi jövedelemmel, a táppénz összegét a jogosultság kezdetét megelőző 180 naptári nap átlagos napi jövedelme alapján számítják ki.
Mi várható akkor, ha a biztosítottnak a keresőképtelenség kezdetekor fennálló jogviszonyában nincs jövedelme az irányadó időszakban? Ilyenkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján állapítják meg. Ettől akkor kell eltérni, ha a biztosított szerződés szerinti jövedelme nem éri el a minimálbér szintjét. Ebben az esetben a szerződésben szereplő jövedelem képezi a táppénz alapját.
Olyan eset is előfordulhat, hogy a biztosított az irányadó időszakban munkahelyet váltott, aminek következtében a táppénz-időszak elején még nincs meg a 180 napi jövedelme az új helyen. Ilyenkor a táppénzt a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani egészen addig, amíg az új munkáltatónál nem lesz meg a 180 napi jövedelem. E legutóbbi szabály azonban csak abban az esetben érvényes, ha a biztosított a keresőképtelenség kezdetét megelőzően rendelkezik összesen legalább 180 napnyi biztosítási viszonnyal. Mindebből az is látszik, hogy ha valaki táppénz előtti fél évben váltott jobban fizető munkahelyre, akkor jobban jár a táppénz kiszámításánál.
Pentz Edina
Bérszámfejtési vezető
RSM DTM blog
Először is fontos leszögezni, hogy a szabályozás nem változik azokban az esetekben, amelyekben a munkavállaló (biztosított) nem változtatott munkahelyet az irányadó időszakban, vagyis a betegséget megelőző naptári év első napjától a betegséget megelőző napig.
Ilyenkor a táppénz alapját az a napi átlagos jövedelem képezi, amelyet a keresőképtelen állapot kezdetét megelőző naptári évben kapott a munkavállaló munkáltatójától.
Abban az esetben, ha a biztosított a keresőképtelenség kezdetén az aktuális munkahelyen nem rendelkezik legalább 180 naptári napnyi jövedelemmel, a táppénz összegét a jogosultság kezdetét megelőző 180 naptári nap átlagos napi jövedelme alapján számítják ki.
Mi várható akkor, ha a biztosítottnak a keresőképtelenség kezdetekor fennálló jogviszonyában nincs jövedelme az irányadó időszakban? Ilyenkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján állapítják meg. Ettől akkor kell eltérni, ha a biztosított szerződés szerinti jövedelme nem éri el a minimálbér szintjét. Ebben az esetben a szerződésben szereplő jövedelem képezi a táppénz alapját.
Olyan eset is előfordulhat, hogy a biztosított az irányadó időszakban munkahelyet váltott, aminek következtében a táppénz-időszak elején még nincs meg a 180 napi jövedelme az új helyen. Ilyenkor a táppénzt a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani egészen addig, amíg az új munkáltatónál nem lesz meg a 180 napi jövedelem. E legutóbbi szabály azonban csak abban az esetben érvényes, ha a biztosított a keresőképtelenség kezdetét megelőzően rendelkezik összesen legalább 180 napnyi biztosítási viszonnyal. Mindebből az is látszik, hogy ha valaki táppénz előtti fél évben váltott jobban fizető munkahelyre, akkor jobban jár a táppénz kiszámításánál.
Pentz Edina
Bérszámfejtési vezető
RSM DTM blog
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek



Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?