Új tudást várnak a menedzserektől a cégek

Hosszú távú, bizalmon alapuló üzleti kapcsolatot egyre nehezebb kialakítani manapság, hiányzik a kölcsönösség, az egymásra való odafigyelés. Egy bizalmon alapuló szolgáltatást sem könnyű eladni, különösen a banki szférában, és a humán erőforrás területeken. Cikkünkben egy banki szakembert, egy fejvadászt és egy interim HR szakembert kérdeztünk arról, miért végezték el az Interim Menedzser Akadémiát, hogyan tudják hasznosítani a tanultakat, és mivel tudják támogatni a bizalom visszaállítását saját területükön.

-Milyen megfontolásból végezte el az Interim Menedzser Akadémia képzését? Miért tartotta fontosnak, hogy jobban megismerje ezt a menedzsment eszközt?

Szerdahelyi Róbert, banki KKV régióigazgató: Pénzügyi szolgáltatói szektorban dolgozva fontosnak tartom olyan új ismeretek, eszközök megismerését, és alkalmazásuk elsajátítását, melyek segíthetik partnereink minőségi kiszolgálását váratlan, illetve kritikus helyzetekben is. Ez a Magyarországon még új szakma és menedzsment eszköz már jelentős eredményeket tud felmutatni nálunk nyitottabb pénzügyi kultúrákban (pl. Hollandia), ahonnan a képzés néhány vezető oktatója is érkezett.

Nemes László, interim HR menedzser:

Gyakorló interimként és karrierváltási tanácsadóként kíváncsi voltam, hogy tud-e újat adni a képzés. Nem hogy új ismereteket, de annál sokkal többet, más látásmódot kaptam, úgy, hogy közben végig nagyon élveztem az Akadémiát.

Matus Marcell fejvadász:

Tanulni mindig érdemes! Az Akadémia egyrészt új impulzusokat adott ahhoz, hogy az eddigi munkámat még tudatosabban végezzem, másrészt, különösen a Nyenrode egyetemen hallgatott esettanulmányok (profi interim menedzserek előadásában) egy sor remek gyakorlati módszert mutattak.

-A banki szféra területén miben lehet hasznos segítség az interim menedzsment?

Szerdahelyi Róbert:

Az interim menedzsment több területen is aktív és hasznos eszköze lehet egy pénzügyi szolgáltatónak ügyfelei professzionális kiszolgálásában, és egyben a portfoliója minőségi kezelésében. Gap management esetében - pl. a gazdasági igazgató, vagy bármely más, a bank és a biztonságos üzletmenet szempontjából kulcsfontosságú vezetői pozíció váratlan megüresedése esetén, ha a tulajdonos nem tudja azonnal betölteni a pozíciót, azonban sem a cég gazdálkodása, sem annak pénzügyi helyzete vagy az üzletmenet biztonsága nem engedi meg, hogy a pozíció hosszabb távon betöltetlen maradjon, úgy egy professzionális interim - pl. 3-6 hónapos - alkalmazásával kezelni lehet a helyzetet. Az interim - az átmeneti időszakban direkt tulajdonosi riportolással - csak addig tölti be az adott pozíciót, amíg a végleges vezető be nem lép a szervezetbe és az interimtől át nem veszi a szakterület vezetését. A pénzügyi szolgáltató ebben az esetben a professzionális interimeket pool-ban tartó interim szolgáltató kapcsolatának átadásával segítheti partnerét.

Egy másik esetben a bank az interim menedzsment, mint új eszköz ajánlásával segítheti a problémákkal küzdő vállalati ügyfelei gazdálkodását hatékonyabbá, szervezettebbé és egyben költséghatékonyabbá tenni, hiszen a projektben alkalmazott interimek olyan pontokon javíthatják a cég gazdálkodását, melyet az adott cég menedzsmentje nem ismert fel, vagy egyéb érdekek miatt nem volt képes megváltoztatni. Lényeges különbség, hogy ebben az esetben a bank nem külső tanácsadó igénybe vételét ajánlja partnerének, hanem egy olyan végrehajtó professzionális eszközt, amely az ágazati specialitásokat is ismerve képes végrehajtani az adott feladatot, tehát nemcsak megmondja, javasolja, hogy mit és hol érdemes megváltoztatni a működésben, hanem tulajdonosi felhatalmazással végre is hajtja azt.

Egy harmadik területen is hatékony eszköz lehet egy bank számára az interim menedzsment. Ez nem más, mint a válságba, akár felszámolási helyzet közelébe sodródott ügyfelei intenzív kezelése, a portfolió mentése úgy, hogy közben nem a biztosítékok érvényesítéséből történő megtérülés a fő cél, hanem a működés fenntartása olyan szakértő interimek alkalmazásával, akik egyben bankbiztosi szerepet is betöltve működtetik az adott vállalkozást, és ha szükséges, végrehajtják a reorganizációt, mellyel a cég újra stabilan fenntartható növekedési pályára kerülhet.

-Mekkora kereslet van jelenleg interimekre a banki szektorban? Mennyire ismerik ezt a menedzsment eszközt?

Szerdahelyi Róbert:

Véleményem szerint a szektorban sok pénzügyi szakember nem ismeri még ezt a hatékony eszközt, vagy ha hallott is róla, nem láthatta annak eredményes működését, mert ma még kevés helyen alkalmazzák a magyar kkv-k. Ahogyan korábban is említettem, ma ezt az eszközt elsősorban a hazánkban működő német illetve holland közép- és nagyvállalatok alkalmazzák eredményesen - részben anyavállalati ajánlásra.

-Ön lenne interim?

Szerdahelyi Róbert:

Az eredményes interim vezető kiváló kommunikátor, szakmailag kifogástalanul felkészült és tisztában van helyzete adottságaival - pl. nem része a szervezetnek, és tudomásul tudja venni, hogy a legnagyobb szakmai kihívást jelentő projektje is ideiglenes feladat -, amit hatékonyan fel tud használni a projekt eredményes lezárása érdekében. Hatékonyságát, eredményességét nagyban befolyásolja döntésképessége, és a helyzetfüggő vezetési képessége. Ezen képességeket és kompetenciákat a jelenlegi munka- és feladatkörömben kitűnően tudom alkalmazni és fejleszteni.

-Mi volt a leghasznosabb, amit megtanult a képzésen, amit jól tud majd kamatoztatni területén? Mi volt az a legfőbb bölcsesség, ismeret, látásmód, amit a képzésen tanult meg?

Szerdahelyi Róbert:

A képzés számos hasznos témában mélyítette el az ismereteimet, melynek alkalmazásával hatékonyabban tudom végezni vezetői munkámat és nem utolsó sorban alkalmazni tudom a vállalati ügyfeleinkkel történő kapcsolattartásban. A képzés során ilyen hasznos előadás volt az "Érzelmek szerepe az üzleti döntésekben", a "Personal branding" illetve a "Story-telling jelentősége a kommunikációban". De hasonlóképp eredményesen alkalmazható tudást adott a "Változás-menedzsment", az "Interkulturális kommunikáció" című előadás, vagy a nemzetközi esettanulmányok feldolgozása során kapott ismeretanyag, köszönhetően a Nyenrode Business Universiteit meghívott előadóinak.

Nemes László:

Számomra a legérdekesebb Molnár C. Emma előadása volt az érzelmi intelligenciáról, és egyéb hasznos pszichológiai gondolatokról, illetve a Nyenrode egyetemen Prof.dr.mr. Leo Witvliet előadása az interim menedzsment szakmáról és a szervezeti pszichológiáról. Ezek az előadások az emberek viselkedésének és a szervezetek működésének számomra új, illetve máshogy értelmezhető összefüggéseire mutattak rá.

-Miben lehet segítségére egy vezetőnek, ha interim ismeretekkel is rendelkezik? Mennyire van létjogosultsága a mai üzleti életben? Lehetséges, hogy a jövőben ez a fajta tudás már követelmény lesz egy vezetővel szemben?

Matus Marcell: A mai állandóan változó gazdasági környezetben ideális menedzsment eszköz az interim menedzsment. Nem helyettesítheti az alkalmazott menedzsmentet, de ki tudja azt egészíteni. A gazdaság gyors változásai miatt a legtöbb cég esetében új, eddig nem ismert piaci környezet alakul ki. Miután ezek megoldásához speciális tudásra van szükség, ami a vállalaton belül éppen nem található meg, ezt a tudást vásárolja meg a cég a piacon. És mivel erre a tudásra csak átmenetileg van szüksége, ezért nem érdemes erre a feladatra alkalmazotti státuszt létrehozni: tehát a megoldás az interim menedzsment. Az interim munkára a vállalkozói gondolkodás, a tulajdonosi szemlélet, a változások észrevétele, gyors reagálás és megbízható megoldások alkalmazása a jellemző. E tulajdonságok erősítése minden felsővezető számára csak előnyös lehet.

Szerdahelyi Róbert:

Amennyiben elvárásról beszélünk, azt gondolom, ezt olyan összefüggésben érdemes megvizsgálni, hogy ezeket az elvárásokat ki támasztja a vezetővel szemben. Meggyőződésem, hogy egy vezető akkor tud hosszú távon sikeres és eredményes lenni, ha ezeket az elvárásokat mind szakmailag, mind humán kompetenciákat illetően magával szemben támasztja, és nem külső elvárásoknak akar megfelelni. Az önképzésre való igényünk, a megszerzett ismeretek és kompetenciák tudatos alkalmazása különböztethet meg azoktól, akik ezek fontosságát - így az interim menedzsment, mint új ismeretanyag megismerését is - nem kezelik kellő hangsúllyal.

-Ha valaki nem akar interimként dolgozni, mit tud hasznosítani a képzésen tanultakból?

Matus Marcell:

Más szemmel, más szempontból láthatja magát a gazdasági környezetben és olyan tudásanyagot és szemléletet kap, amelyet alkalmazottként maga is felhasználhat. A saját karrierje építéséhez és vezetői feladatai megoldásához bizonyára igénybe veszi majd interim szakemberek tudását. A vállalatok olyan vezetőket keresnek, akik képesek a változásokat irányítani és munkatársaikat a közös cél mögé felsorakoztatni.

-Az üzleti bizalom a válságban sokat romlott, főként a banki szektorral szemben. Hogyan tud ennek visszaállításában segíteni az interim menedzsment?

Szerdahelyi Róbert:

Véleményem szerint egy nehéz helyzetbe jutott vállalati partner finanszírozásának átstrukturálása során előállhat olyan helyzet, amikor az ügyfél már nem bízik teljes mértében pénzügyi szolgáltatójában, mert azt gondolja, a bank elsősorban a fedezetek érvényesítésével akarja a megtérülését biztosítani. A bank nem akar ingatlanok vagy gépek, berendezések, készletek tulajdonosa lenni, hanem elsősorban a cég megtérülést biztosító működésében, működtetésében érdekelt, amit adott esetben interimek alkalmazásával is biztosíthat, akik átsegíthetik a vállalatot a reorganizáció sokszor fájdalmas, de hosszú távon mindenképp hasznos és a fenntartható működést biztosító eredményes átalakításain. Ha ebben a kritikus helyzetben is egyenlő partnerek tudnak maradni a szereplők, és minden vállalást kölcsönösen teljesítenek, akkor az interimek segítségével egy nehéz, de sikeres átstrukturálást hajthatnak végre, aminek eredményeképp a bank ügyfele hosszútávon működőképes maradhat.

-Hogyan látja a "bizalmi kérdést" a szervezeteken belül, munkavállalók és munkáltatók között? Hogyan lehet eladni egy interim szolgáltatást, amikor hiányzik a bizalom? Mivel lehet meggyőzni egy tulajdonost ennek hasznáról?

Nemes László: Nagyon vegyes a kép vállalati kultúráktól függően. Egyes cégek előre haladnak, döntenek, szavahihetőek. Más cégeknél a döntés mímelése, excel táblák gyártása, meeting dömpingek, a tényleges döntések elkerülése a "fő tevékenységi" kör. Innen a jó emberek is kiszállnak. A recesszió győztesei azok a cégek lesznek, melyek bizalmat tudnak szavazni a minőségileg kiválogatott munkaerőnek, és mernek dönteni, még ha az sokszor kockázatos is lehet. A meggyőzést akár még egyszerűnek is mondhatnánk, hiszen számszakilag bármikor levezethető a megtérülés. A bizalom elnyerése már más dolog, viszont ebben sokat segítenek a szolgáltató mögött lévő eredményes projektek és a nagy szakmai tapasztalat, és maga az interim menedzser által felmutatott szaktudás, hozzáértés.

-Interim HR-esként milyen projektjei voltak eddig? Milyen feladatra vágyik?

Nemes László:

Átvilágítástól kezdve a szervezeti kultúra kialakításáig, átszervezésig sok mindennel találkoztam. Nagy vágyam, hogy olyan projektekben dolgozhassak, ahol meg tudom mutatni a HR szakma értékét, bebizonyítva azt, hogy az emberi tényező ugyan számokkal is leírható, de nagy hozzáértést, komoly emberismeretet, megfelelő személyiséget, szakértelmet kíván a kezelése, mely így komoly értéket teremthet az adott cég számára.

-Az Országos HR Benchmark felmérés szerint egyre több cégnél gondolkodnak a teljes HR funkció kiszervezésén. Milyen jövőt lát a külsős HR-esek előtt?

Nemes László:

Szerepük több tényező - például a költséghatékonyság, rugalmasság, a szakmai módszerek és a piac átfogóbb ismerete - miatt is növekedni fog. Azok lehetnek külsősként - és sok esetben már alkalmazottként is - igazán jók, akik rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyek egy sikeres interim menedzsernek elengedhetetlenek.