Útmutató a sikeres munkavállaláshoz

A szakirodalom és a nemzetközi gyakorlat alapvetően a területen két típusú tanácsadást határol el. Az életutat támogató tanácsadást (LLG Lifelong Guidance) a munka világának gyors változása indokolja, a karrier tanácsadás pedig az aktuális helyzet, elakadás kezelésére szolgál. Ezek a szolgáltatások támogatást nyújtanak mind a munkavállalóknak, mind pedig a munkáltatóknak. A különbségek és funkciók jól láthatók, azonban a két tanácsadás között párhuzamot is lehet vonni, hisz önmagunk és kompetenciáink ismerete és a változó munkaerő-piaci helyzet miatti flexibilitás mindkét területen fontos és vizsgálandó tényező. Munkámban összevettetem a hazai és az uniós országokban működő életpálya-építéshez kapcsolódó tanácsadói szolgáltatásokat. Ennek eredményeként összegezhetjük, hogy hazánk ezen a téren kisebb lemaradást mutat a tőlünk Nyugatra lévő országokhoz képest.

Online kérdőíves módszer alkalmazásával (N=118 fő) a munkavállalók munkakörükkel kapcsolatos elégedettségének hatását vizsgáltam a karrier-elképzelésükre, illetve a szervezetek karriermenedzsment sajátosságait. A kutatás kitért a különböző generációkhoz tartozó munkavállalók tanácsadási igényeinek összevetésére is.

A kapott eredmények megerősítették az alapfelvetést, miszerint a munkával, munkakörrel kapcsolatos elégedettség nagyban befolyásolja az egyén karrier-terveit, az esetleges módosítási igényeit. Ennek alapja a tudatos karrier-menedzsment, hiszen ha tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, könnyebb lesz a lehetőségek közüli választás. Ezért a karriertervezés során a szakterület, munkakör meghatározásán túl, azt is el kell dönteni, hogy az adott munkakörhöz tartozó ranglétrán kívánunk-e végig menni, vagy inkább a szakma szakértőjévé válás a cél. Tudjuk, hogy nemcsak mi vagyunk ráhatással a munkánkra, hanem a környezetünk is: a gazdasági helyzet és a munkaerő-piaci kereslet is jelentős befolyásoló erővel bír, így annak feltárása és folyamatos szem előtt tartása is nélkülözhetetlen a folyamatban.

Azoknál, akik tervezik a módosítást, több szempontból kell vizsgálnunk az okot. Vannak, akik motiválatlanok, nem érzik a kihívást, vagyis a kiégés felé vezető úton haladnak. Nekik szükségük lehet egy külső szemlélőre, aki érdemben tud segítséget nyújtani a folytatás tervezéséhez. Vannak viszont olyan élethelyzetek, amelyek komoly hatást gyakorolhatnak az egyénre és így a munkahelyváltáson, vagy a pályamódosításon kell gondolkozniuk. Ebben az esetben is segítséget nyújthat egy szakember, aki elősegítheti az optimális döntés meghozatalát.

A kapott eredmények azt jelzik, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a külső szakértő bevonására az egyéni életutak, karrier-lehetőségek meghatározásában. A tendenciát ugyanakkor megfelelően támogatja az a tény is, hogy hazánkban is egyre több szakember érhető el, akik segítséget, támogatást tudnak nyújtani e területen.

A szakemberekhez való fordulásban azonban korosztályi különbségeket is felfedezhetünk. Az idősebb generáció csak akkor szembesül azzal, hogy tanácsadói segítségre van szüksége, amikor kényszerből munkahelyet kell váltania és ebben nincs tapasztalata. Ezek az álláskeresők csak akkor fordulnak szakemberhez, amikor több alkalommal sikertelenül pályáztak meghirdetett pozíciókra. Ahhoz, hogy ne a kétségbeesés és a kényszer határozza meg a szakember felkeresését, időben tudatosítani kell mindenkiben, hogy az ilyen jellegű szolgáltatás az egyén döntéseit könnyíti meg.

Az egyénre szabott karriertervezés már bevett gyakorlatnak minősül nemzetközi szintéren a foglalkoztatók világában is. Vannak olyan szervezetek, ahol külön karriermenedzsereket alkalmaznak, és feladatuk között szerepel a munkavállalók továbbképzésének előkészítése, a fejlesztési lehetőségek ismertetése, vagy a konkrét karrierút rövid, közép- és hosszú távú terveinek felállítása. A munkaerőpiacon gyakori, hogy a szervezetek konkrét tehetség- vagy karrierprogram lehetőségével hívják fel magukra a figyelmet, például pályakezdő fiatalok toborzásánál.
Hazánkban az egyéni karriermenedzsment fontosságát csak az elmúlt időszakban kezdik elfogadni a munkáltatói oldalon. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy több lehetőséget biztosítanak a nagyobb szervezetek e téren, a munkavállalók a munkáltatójuk támogatását a kisebb méretű vállalkozásoknál érzik leginkább.

A kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy a munkavállalóknak is egyre fontosabb, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön. Ehhez fontos, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a tudatos emberi erőforrás menedzsment, amelynek alapja a munkavállalók karriertervezése. Minél inkább elfogadjuk, hogy külső támogatást vegyünk igénybe, ha szükségét érezzük, annál könnyebb lesz a siker elérése is. Ezt fontos tudatosítani nemcsak a munkavállalókban, hanem a munkáltatói oldalon is.

Szerző: Maxim Valentina

Témavezető: Dr. Suhajda Csilla Judit

A cikk a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a HR Portal együttműködésének keretében jelent meg.