Megjelent: 4 éve

Szakemberhiány és munkaerőmegtartás Magyarországon

A megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállaló meghatározóan jelentős értéket képvisel a vállalatok hatékony működésében. A fluktuációs érték ágazati bontása, rámutat arra, hogy a magánszféra vállalatainál a fizikai munkaköri csoportokban a legmagasabb mértékű a fluktuáció. Meglepő eredménye a kutatásnak, hogy a közszférában ugyanezen munkakörökben alacsony fluktuációs értékek tapasztalhatók.

images

images

A teljes tanulmány itt olvasható.

A megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállaló meghatározóan jelentős értéket képvisel a vállalatok hatékony működésében. A fluktuációs érték ágazati bontása, rámutat arra, hogy a magánszféra vállalatainál a fizikai munkaköri csoportokban a legmagasabb mértékű a fluktuáció. Meglepő eredménye a kutatásnak, hogy a közszférában ugyanezen munkakörökben alacsony fluktuációs értékek tapasztalhatók.

Ez derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a TESK Csoport támogatásával, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ), Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Emberi Erőforrás Intézete és a Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) szakmai közreműködésével elkészített felméréséből. A kutatásban Magyarországon működő 707 hazai és külföldi tulajdonú vállalat és intézmény vett részt. Az említetteken kívül a környező országokból (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Románia, Szerbia és Szlovákia) 202 szervezettől érkezett válasz.

Poór József egyetemi tanár, a kutatás vezetője szerint „A versenyszféra ágazati vizsgálata a legmagasabb fluktuációs mutatót a szolgáltató ágazatban jelzi. Minden ágazatban a fizikai dolgozók munkakörcsoportja bír a legmagasabb fluktuációs mutatóval”.

Tokár Péter a kutatást támogató TESK Csoport ügyvezető igazgatója szerint „A nehezen betölthető munkakörök a privát szférában a mérnöki tevékenységekhez, az ipari ágazaton belül az építőipari szakmunkás, a közszféra területén az egészségügyi szakterület (orvos, szakápoló,
közegészségügyi szakértői) pozícióihoz köthetők. A nehezen betölthető munkakörök esetén - megtartó és motiváló személyügyi eszközként- a teljesítményértékelési és prémiumrendszer, a munkavégzési körülmények javítása, valamint az atipikus foglalkoztatási formák jelennek meg
elsősorban a szervezetek gyakorlatában”.


Csapó Ildikó kutató, PhD hallgató úgy véli, hogy „A „Z” generáció foglalkoztatásával/ösztönzésével összefüggésben is egyre fontosabb a családbarát hozzáállás, a kellemes munkahelyi légkör, a képzési programok, egyéni fejlesztési tervek és a szakmai elismerés”.

A jelen kutatás eredményei alátámasztják, hogy a munkaerőhiány kialakulásához jelentős mértékben járulnak hozzá hazánkban az alacsony bérek, a szakképzett munkaerő hiánya, a versenytársi konkurencia, valamint a vállalatok belső szervezeti működési problémái - véli Tóth
Katalin kutató.

Poór József kiemelte, hogy „a környező országokbeli válaszadók adataiból kitűnik, a teljes válaszadó réteghez viszonyítva 69 százalékos azok aránya, akiknél 10 százalék alatti érték azonosítható. 10 és 20 százalék közötti érték jellemző az összes ottani válaszadó 18 százaléka, 20 és 40 százalék közötti érték az válaszadók 9 százalékánál volt jellemző”.
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az önmegvalósítás motiválja leginkább az egyetemistákat

A pozitív megerősítés mellett az önmegvalósítás motiválja leginkább a diákokat – derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem 600 fős... Teljes cikk

Kihívások és HR válaszok a koronavírus válságra

Kutatás készült a koronavírus-járvány harmadik hullámának HR kihívásairól. A jelentéshez 288 céget, intézményt és szervezetet kérdeztek meg... Teljes cikk

A magyar gazdaság szereplői jobban felkészültek a járvány harmadik hullámára

A Koronavírus járvány harmadik hulláma alatt a válaszadók több mint négyötöde már rendelkezett a pandémiára vonatkozó cselekvési tervvel – ez... Teljes cikk