Szakemberhiány és munkaerőmegtartás Magyarországon

A teljes tanulmány itt olvasható.

A megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállaló meghatározóan jelentős értéket képvisel a vállalatok hatékony működésében. A fluktuációs érték ágazati bontása, rámutat arra, hogy a magánszféra vállalatainál a fizikai munkaköri csoportokban a legmagasabb mértékű a fluktuáció. Meglepő eredménye a kutatásnak, hogy a közszférában ugyanezen munkakörökben alacsony fluktuációs értékek tapasztalhatók.

Ez derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a TESK Csoport támogatásával, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ), Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Emberi Erőforrás Intézete és a Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) szakmai közreműködésével elkészített felméréséből. A kutatásban Magyarországon működő 707 hazai és külföldi tulajdonú vállalat és intézmény vett részt. Az említetteken kívül a környező országokból (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Románia, Szerbia és Szlovákia) 202 szervezettől érkezett válasz.

Poór József egyetemi tanár, a kutatás vezetője szerint „A versenyszféra ágazati vizsgálata a legmagasabb fluktuációs mutatót a szolgáltató ágazatban jelzi. Minden ágazatban a fizikai dolgozók munkakörcsoportja bír a legmagasabb fluktuációs mutatóval”.

Tokár Péter a kutatást támogató TESK Csoport ügyvezető igazgatója szerint „A nehezen betölthető munkakörök a privát szférában a mérnöki tevékenységekhez, az ipari ágazaton belül az építőipari szakmunkás, a közszféra területén az egészségügyi szakterület (orvos, szakápoló,
közegészségügyi szakértői) pozícióihoz köthetők. A nehezen betölthető munkakörök esetén - megtartó és motiváló személyügyi eszközként- a teljesítményértékelési és prémiumrendszer, a munkavégzési körülmények javítása, valamint az atipikus foglalkoztatási formák jelennek meg
elsősorban a szervezetek gyakorlatában”.

Csapó Ildikó kutató, PhD hallgató úgy véli, hogy „A „Z” generáció foglalkoztatásával/ösztönzésével összefüggésben is egyre fontosabb a családbarát hozzáállás, a kellemes munkahelyi légkör, a képzési programok, egyéni fejlesztési tervek és a szakmai elismerés”.

A jelen kutatás eredményei alátámasztják, hogy a munkaerőhiány kialakulásához jelentős mértékben járulnak hozzá hazánkban az alacsony bérek, a szakképzett munkaerő hiánya, a versenytársi konkurencia, valamint a vállalatok belső szervezeti működési problémái - véli Tóth
Katalin kutató.

Poór József kiemelte, hogy „a környező országokbeli válaszadók adataiból kitűnik, a teljes válaszadó réteghez viszonyítva 69 százalékos azok aránya, akiknél 10 százalék alatti érték azonosítható. 10 és 20 százalék közötti érték jellemző az összes ottani válaszadó 18 százaléka, 20 és 40 százalék közötti érték az válaszadók 9 százalékánál volt jellemző”.