Mennyit keresnek a taxisok?

Jól értesült kommentelők által leírt milliós bevételek napi néhány órás autózással – röviden így jelenik meg a fővárosi taxisok helyzete a világhálón. Kis keresés után az egyik chatoldalon konkrét bejegyzésekben taglalják a részleteket. Az egyik sofőr három havi bevételét is leírta: állítása szerinttavaly júliusban 1,6 millió (181 óra munkával), augusztus: 1.4 millió (172 óra munkával), szeptemberben 1.3 millió (162 óra munkával). Elmondása szerint napi 8 órát dolgozik, kora délután 4 órát és késő este még négyet. 1 vagy 2 szabadnapot tart egy héten. 

„Apám nyugdíjasként, inkább délelőtt és néha délután pár órát dolgozva kb. 500 ezret keres havonta, mint egyéni vállalkozó, átalányadózásban. Kb 30 ezer kilométert megy évente” – teszi hozzá egy másik személy. „Egyes források szerint a fővárosban hetente 300-400, vagy akár 500 ezer forintot is meg tudnak keresni a taxisok, igaz, ezt főként éjszakázással és hétvégi munkavégzéssel lehet csak elérni” – áll egy másik beszámolóban. 

A Budapesten a fővárosi taxirendelet alapján a szolgáltatás nyújtásához szükséges engedéllyel nyolcan rendelkeznek: a Bolt, a 6×6 Taxi, a Főtaxi, a City Taxi, a Taxim, a Taxi 4, az Elit Taxi és a GoTaxi. A hatósági ár minden napszakban és minden szolgáltatónál megegyezik, és ez az újakra is igaz. A 2023. március 6-tól érvényes tarifatáblázat szerint Budapesten 1100 Ft az alapdíj, 110 Ft/perc a percdíj (percdíjat 15 km/óra határsebesség alatt számol a taxaméter) és 440 Ft/km a kilométerdíj. Az összehasonlítás kedvéért a fentebb említett, Kecskeméten elinduló Bolt 750 forintos alapdíj, 550 forintos kilométerdíj és 100 forintos percdíj mellett kínálja szolgáltatását a Hírös Városban.

„Mese a milliós jövedelem”

„Én ezt elsősorban nem a pénzért csinálom, hanem mert szeretek vezetni, emberek közt lenni, szeretem hallani az emberek történeteit – mondta a HR Portálnak egy név nélkül nyilatkozó budapesti taxisofőr. Persze vannak olyan utasok, akik szinte kibírhatatlanok, emellett egyre nehezebb is a taxizás – teszi hozzá, hiszen rengeteg fizetnivaló, egyre kevesebb a bevétel. „Nem igazak a milliós gázsikról szóló legendák, egyre kevesebb a bevétel, a mai gazdasági helyzetben nem túl sokan szállnak be taxiiba, a költségeink viszont magasak: üzemanyagár, az autó szervízköltsége, droszt-díj, online pénztárgép és kártyalehúzó beszerelése és üzemeltetése és az egyéb kiadások, hogy ne is soroljam. Tíz évnél régebbi autóval nem fuvarozhatunk, vagy összespóroljuk előre a következő autót, vagy hitelt veszünk fel, ami megint egy plusz költség” – fűzte hozzá. 

„Egyéni vállalkozók vagyunk és bár katázunk, így havi 50 ezret kell befizetnünk, cserébe szinte semmi nyugdíjunk sem lesz, ha nem teszünk félre” – mondja a középkorú férfi. 

A sofőr szerint Budapesten túl sok a taxi. Úgy tudja, 8000-nél is több engedély van forgalomban, kétszer annyi, mint a hasonló nagyságrenddel és paraméterekkel rendelkező Bécsben. „Mikor szezon van, még akkor is sok ez, holtidőben meg irreális” – panaszolja. „Én 10 éve kezdtem el, akkor még sokkal jobb volt, 30-40 évvel ezelőtt pedig még Kánaánnak volt nevezhető a helyzet. Az emberek sorban álltak a kocsikért, péntekenként szinte verekedtek, hogy beüljenek. Most pedig sokan jönnek fel vidékről is taxizni. Nyugdíj előtt öt évvel azonban nem tudok mit csinálni, marad a taxizás” – teszi hozzá egy fintor kíséretében a sofőr. 

A taxisok jórésze egyébként igyekszik nagyobb társaságokhoz menni, mert ott több a fuvar, de egyre népszerűbbek – főleg a fiatalok körében – ahol csak applikációval lehet autót rendelni. Az autó hatalmas költséget jelent, de már vannak olyan cégek is, amelyek flottát tartanak fönn és taxikat adnak ki. A modernitás pedig sok esetben a költségcsökkentéssel jár kéz a kézben: egy szakmai portál szerint a taxisok a költségcsökkentés jegyében igyekeznek hibrid, vagy elektromos járművekkel dolgozni, hiszen így jelentősen csökkenthetőek az üzemanyagköltségek. Emellett ez azért is előnyös lehet a sofőröknek, mert több társaság kedvezményes tagdíjat is ad az ilyen típusú autókra, vagyis csak a fele tagdíjat kérik el a taxisoktól.
 

„Ez nem az a szakma, ahol 4-kor kisétálsz a portán”

„A legfrissebb adatok szerintközel 7.500 budapesti engedéllyel rendelkező taxis szolgáltat a fővárosban” – pontosítja kollegája információt az Országos Taxis Szövetség elnöke. Metál Zoltán tájékoztatása szerint a taxisok többsége egyéni vagy társas vállalkozás formájában végzi a szolgáltatást. Elmondása szerint egy ilyen típusú vállalkozás beindítása komoly tőkebevonással jár, amit általában családi vagy egyéb forrásbevonás segítségével finanszíroznak meg. A költségek igen széles spektrumban mozognak. Nem mindegy, hogy a gépjármű beállításánál egy magasabb, az előzőekben már komolyabb futásmúlttal rendelkező gépkocsit állítanak be munkaeszköznek, vagy egy új dízel, hibrid vagy elektromos autót. Csak a gépjármű beszerzési ára itt az átlagosan használt kocsikat figyelembe véve 5 és 17 millió forint között mozoghat. „De itt még a költségeknek koránt sincs vége. A vállalkozó és személytaxi vezető tanfolyamok és vizsgaköltségek mellett, a sárgítás, a taxióra megvásárlása és annak hitelesítése, az online pénztárgép vásárlása és évenkénti kötelező felülvizsgálata, a műszaki és minősítő vizsgák és járulékos költségei is része ennek a tevékenységnek. A gépkocsi beszerzési ára mellett, így közel 1 millió forintos egyéb költséggel is kalkulálhatunk” – részletezi a taxisok kiadásait a szövetség elnöke. 

Hozzáteszi: az üzemanyagár a költségek mintegy 20 százalékát jelenti. Itt viszont érdemes egy éves átlagárral számolni, mert pl. jelenleg jóval alacsonyabb, mint 2 évvel ezelőtt, azaz, nem célszerű azt naponta lekövetni, az utasok sem lennének túlzottan boldogok, ha naponta változna éppen a viteldíj, nem említve az óraállítási költségeket, ami ismét növelné akár heti rendszerességgel a költségeket. Elmondása szerint egyelőre dolgozhatnak katás adózással, de Metál Zoltán is felhívta a figyelmet arra, hogy a Kata előnyei mellett, egyre többen váltanak más adózási nemre, hiszem nem mindegy, hogy a későbbiekben milyen nyugdíjra számíthatnak. A taxisok bevételeit illetően a szövetség elnöke úgy nyilatkozott: „Aki úgy szeretne taxizni, hogy napi 8 órás munkaidővel számol, az már most verje ki a fejéből a taxizási szándékát, mert ez már 20 évvel ezelőtt sem az a szakma volt, hogy valaki délután 4 órakor kisétálhat a portán. Itt akkor kell szolgáltatni, amikor igény és lehetőség van rá. Az egyik nap jobb a másik pedig jóval rosszabb. Azaz kiszámíthatatlan, hogy a nap végén (jellemzően a 10-12 órás munkaidőt figyelembe véve) mennyi az árbevétel. A bvétel persze nem azt jelenti, hogy aznap mennyit keresett a taxis. Az csupán azt jelenti, hogy a költségeit abból az árbevételből tudja majd fedezni” – tette hozzá Metál. A nettó bevételt firtató kérdésünkre szerinte „a fenti okok miatt nem lehet általánosítani, mert a megmaradt keresetéből, már gyűjthet a következő gépjárművére is, hiszen maximum 10 éves koráig használhatóak a járművek. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján akár nettó 250.000.- 500.000.- Ft lehet a havi jövedelem. Azok a munkavállalók, akik viszont bérlik a járműveiket, azok ennél jóval kevesebbet tudnak csak keresni” – osztja meg kalkulációjukat a taxisok elnöke. Arra a kérdésre, hogy nappal vagy éjszaka éri-e meg taxizni úgy felel, hogy nappal több a fuvar, de sokkal nagyobb a forgalom is. Sokan azért választják az éjszakai munkát, mert elviselhetetlen számukra a nappali dugók. Várakozásaik szerint az újabb taxis multi hazai piacra lépése inkább átrendezte a folyamatokat. Nagyobb mozgásteret kínál az utasoknak és a taxi-szolgáltatást nyújtóknak egyaránt. Élénkítette a piacot, amire inkább szükség is volt. Metál Zoltán úgy látja: ma már nem csak az utasokért folyik a harc a társaságok között, hanem a megbízható és kulturált szolgáltatást nyújtó taxisokért is.