Szerző: Barna Eszter Megjelent: 1 éve

Végre ott vagyok, ahol lennem kellene

Mentős, könyvtáros, kalauz, forgalomirányító, tűzoltó – csak néhány azokból a szakmákból és munkakörökből, amelyekben kipróbálhatták magukat fogyatékos emberek egy nap erejéig. Számukra ez a lehetőség gyakran egy álom beteljesülését jelenti, ahogy Halmi Aranka esetében is, aki világéletében orvos akart lenni, pontosabban mentőorvos, és ebben a vágyában felnőttkoráig az sem zavarta, hogy vak. A valóságtól aztán jöttek a pofonok, de Aranka ennek ellenére számos orvosi szakkönyvet elolvasott, komoly tudást gyűjtött. Most egy napra teljesülhetett a vágya a Máltai Szeretetszolgálat mentőegységénél. Őt kísérhettük el erre a munkanapra, a Salva Vita Alapítvány „Neked Munka, Nekem Álom” rendezvénye keretében.

A Salva Vita Alapítvány másodszor szervezte meg Magyarországon, az eredetileg Írországból származó kezdeményezést, a Neked Munka, Nekem Álom napot, amelynek keretében fogyatékos embereket hoznak össze egy napra erre nyitott munkáltatókkal, akiknél kipróbálhatják, élményt szerezhetnek az adott munkakörből. A cégeknek, szervezeteknek pedig alkalmat ad arra, hogy személyesen találkozzanak fogyatékos emberekkel (akik még nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót), esetenként akár potenciális munkavállalókkal, és megtapasztalják, hogy hogyan zajlik az együttműködés és a kommunikáció, hangsúlyozta Vég Katalin, az alapítvány ügyvezetője. Erre jó példa a programot is támogató Schiller Opel, amelynek ügyvezetője, Held Imre elmondta, hogy ösztönösen eddig is foglalkoztak a fogyatékos emberek problémájával, van is hallássérült alkalmazottuk, de a program hatására már tudatosan kezelik a kérdést, és tavaly középvezetői pozícióba is vettek fel megváltozott munkaképességű munkatársat.

Tavaly 15 „álompár” talált egymásra ezen a napon, de idén már 44 résztvevőnek tudtak lehetőséget adni nem csak Budapesten, hanem több vidéki városban is, így Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Szekszárdon és Miskolcon is. (Tavalyi beszámolónkat ITT olvashatják.)

Többek között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Katasztrófavédelem is biztosította egy-egy álom beteljesülését. Cecó Anita, aki látássérült, azóta jár könyvtárba, mióta olvasni tud, szeretett volna belelátni egy könyvtár mindennapjaiba, egy kicsit a felszín mögé nézni, olyasmit is megtapasztalni, amire az olvasóknak nincs lehetősége. Fodor Péter, a könyvtár főigazgatója elmondta, hogy nagyon örültek a felkérésnek, főleg annak, hogy valaki mélyebben is érdeklődik a könyvtárosi munka hátteréről, a raktárban végzett munkáról, az olvasói igények teljesítésének előkészítéséről stb. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 49 könyvtárából 44 akadálymentesített, 16-ban pedig felolvasógép is van vakok és gyengénlátók részére, valamint könyvet házhoz is visznek olyan olvasóiknak, akik az otthonukhoz kötöttek. A könyvtárnak van gyengénlátó és mozgássérült alkalmazottja is, akit ugyanolyan egyenértékű munkatársnak tartanak, akik hozzájárulnak munkájukkal ahhoz, hogy megfelelő szolgáltatást tudjanak az olvasóknak nyújtani.

Mészáros Attila a tűzoltóságnál próbálhatta ki magát. Mint mondta arra is jó lehetőséget ad ez a nap a fogyatékos embereknek, hogy fel tudják mérni, el tudják helyezni saját képességeiket. Egyébként Attila, aki szintén látássérült irodai munkára készül a jövőben.

Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy egy működő tűzoltólaktanyába viszik a vállalkozó szellemű fiatalembert, akinek megmutatják, hogy hol teljesítenek 24 órás szolgálatot a tűzoltók, felveheti a védőfelszerelést, a tűzoltók számára is gyakorlásnak számító tálcatüzet olthat és egy riasztást is szimulálnak számára. A tűzoltóság kötelékében a magas fizikai követelmények következtében nincsen fogyatékos foglalkoztatott, ugyanakkor az emberek segítésével foglalkozó szakmaként fontosnak érezték, hogy ilyen módon is segédkezzenek.

Halmi Aranka izgatottan várta a lehetőséget, hogy beletekinthessen a Máltai Mentőszolgálat munkájába. Jelenleg más megváltozott munkaképességű kollégáival együtt a Főkefénél dossziékat hajtogat, de mindig mentőorvos akart lenni. Amikor kiderült számára, hogy fogyatékossága miatt orvos nem lehet, akkor a sporttal próbálkozott, mikor az sem ment, akkor pedig óvónő szeretett volna lenni. Az óvodában ahová bement, hogy érdeklődjön a feltételekről egy nagyon kedves vezetőnővel futott össze, aki ugyanakkor szintén szembesítette a nehézségekkel, amelyek miatt ezt a feladatot sem tudná fogyatékosságából adódóan teljes körűen ellátni. Aranka ekkor nagyon elkeseredett, úgy érezte, akkor inkább nem akar semmi sem lenni.

Az orvoslás iránti érdeklődése azonban mindennek ellenére kitartott. Olvas belgyógyászati, sebészeti, anatómiai, gyógyszertani szakkönyveket. Nem is egyszer, hanem akár több tízszer is. A YouTube-on pedig műtéteket hallgat, annyira vonzza ez a világ.

Ha nem is lehetek mentős, végre ott vagyok, ahol lenni szeretnék

Beültünk a Máltai Szeretetszolgálat rohammentőjébe, ahol egy összeszokott, állandóan együtt dolgozó, egy orvosból, egy mentőápolóból és egy gépészből (vagyis gépkocsivezetőből) álló csapattal utazhattunk. A máltai mentősök önkéntesként dolgoznak egyébként meglévő állásaik mellett. Többen főállásban az Országos Mentőszolgálatnál mentőznek, de például kórházi osztályvezető is vállal a máltaiaknál munkát, aki a mentőzéssel a feladatok sokszínűségét akarja megélni, hiszen az egyik riasztás mondjuk egy szemsérülthöz, míg a következő éppen egy szüléshez érkezhet, így a szakma minden vetületében otthon kell lennie az itt dolgozóknak. A velünk tartó mentőápoló, Gottschling Gyula civilben egyébként mérnök-informatikus, aki a műszaki egyetem mellett a mentős szakápolói képzést is elvégezte, most pedig mentőautó-sofőrnek tanul.

Aranka az út alatt megtudhatta, hogy mi mindennel van felszerelve a legsúlyosabb esetekhez riasztott rohammentő, hogy a legfontosabb táska a „Life-táska”, amelyben defibrillátor is van; hogy a mentőben a népszerű filmes jelenetekkel ellentétben nem vezetnek le szüléseket, hanem ha feltétlenül szükséges, inkább még otthon segítenek a kismamának a gyermeket világra hozni; mikor hívnak mentőhelikoptert, melyik kórházba viszik sérülés vagy probléma szerint a beteget, mikor kell a nehéz beteg emeletről történő lecipeléséhez a tűzoltók segítségét kérni.

A mentőállomást is megnézhette Aranka, sőt egy (szimulált) riasztás is befutott. A mentősök kitöltötték a menetlevelet, amelyen szerepel a riasztás ideje, a beteg paraméterei, honnan-hová szállítják, milyen beavatkozásokat, ápolási feladatokat hajtottak végre stb. Szirénázva jutottunk el a helyszínre, ahol a mentősök megkezdték az ellátást úgy, hogy közben Arankának is mindent elmagyaráztak. Vérnyomást és vércukorszintet mértek, ekg-t csináltak, kikérdezték a beteget, ahogyan egy éles szituációban is cselekedtek volna.

Kovács Miklós, gépész és szakápoló szerint számukra azért is volt fontos ez a nap, mert így bemutathatják, hogy miről szól a mentősök munkája, hiszen gyakran félremegy ez ügyben a kommunikáció. „Nem látják az emberek belülről hogy néz ez ki, ezért mindig partnerek vagyunk abban, ha valaki egy kicsit bele akar látni, hogy mit is csinálunk.” Ráadásul Kovács Miklósnak volt ötlete is arra, hogyan kaphatna lehetőséget Halmi Aranka a mentőszolgálat közelében. Például a mentésirányító csapatban, ahol vannak felírók, akik nagyon szigorú protokoll szerint fogadják a 104-es hívásokat. Ehhez a protokoll ismerete, az elmondottak rögzítése és józan paraszti ész kell.

Halmi Arankának hatalmas élmény volt a nap, mint mondta, szívesen dolgozna diszpécserként. Mint mondta kollégáival jelenlegi munkahelyén is az határozza meg az együttműködését, hogy a problémákat nem lekicsinyíteni vagy felnagyítani kell, hanem megoldani.

Fotó: Barcsai Boglárka
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Többet kereshetnek a futárok a Sendee-vel

A Sendee rendszerébe olyanok jelentkeztek elsősorban, akik profi futárnak tekinthetők, hosszú távon azonban számítanak a részmunkaidőben,... Teljes cikk

171,5 millió forintos bírságot kell fizetnie a sztárpárnak egy francia építésznek

A Guardian értesülései szerint Brad Pittnek és Angelina Jolie-nak 565 ezer eurót (171,5 millió forintot) kell kifizetnie egy francia tervezőnek, akinek... Teljes cikk

Országos probléma a háziorvoshiány

Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport egyik tagja elkészítette egy térképet, ami az látszik hol vannak az országban tartósan betöltetlen... Teljes cikk

Országos probléma a háziorvoshiány

Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport egyik tagja elkészítette egy térképet, ami az látszik hol vannak az országban tartósan betöltetlen... Teljes cikk

Csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásoknál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten - írja az MTI. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár