Egy nap munkában „ég és föld között”
Arisztotelész szerint a meteorológia az ég és a Föld között lejátszódó jelenségekkel foglalkozó tudomány; de az ókori felfogás szerint ebbe a körbe tartoznak bizonyos csillagászati jelenségek is. Igaz, mi a csillagokig sajnos nem jutottunk, a Neked MUNKA, nekem ÁLOM! program keretében kicsit elrugaszkodtunk a földtől, és egy kerekesszékes fiatalemberrel végigkísértünk egy fél munkanapot az Országos Meteorológiai Szolgálatnál.
Debreczeni Tibor mozgássérült, 1994 óta jár a budaörsi Fogyatékkal Élők Napközi Otthonába, de a mai napig a szüleivel él. A gimnáziumi érettségije után elvégzett egy OKJ-s számítógép-kezelő és egy webszerkesztő tanfolyamot, de mozgássérülése akadályozza abban, hogy lehetősége legyen alkalmazotti munkakör ellátására. Ennek ellenére saját honlapot készít, YouTube csatornát működtet, videókat vág, és matematikatanár édesanyjának segít az otthoni korrepetálásban. „Főleg azokban a feladatokban, amik már kifognak rajta”, jegyzi meg nevetve. Most viszont legalább ennyire fontos küldetése van: a program sajtótájékoztatóján azt a feladatot kapja Simon Attilától, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkárától, hogy járjon el a megérkezni nem nagyon akaró tavasz ügyében.
Bíró Veronika, a Salva Vita Alapítvány Neked MUNKA, nekem ÁLOM program vezetője büszke arra, hogy az alapítványon kívül országszerte 14 másik munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezet is részt vesz a három éve megrendezésre kerülő eseményen. A hét folyamán 200 fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű résztvevő, és legalább ugyanennyi munkáltató kapcsolódik be a kezdeményezésbe. A program célja az, hogy a fogyatékosok és a munkáltatók egymásra találjanak, személyes kapcsolatot tudjanak létrehozni, megismerjék egymás elképzeléseit.
Bíró Veronika: A munkáltatók új élethelyzetekbe nyerhetnek betekintést, személyes tapasztalatokat szerezhetnek a megváltozott munkaképességről.A fogyatékos embereknek nemcsak izgalmas élményben lehet részük, és olyan munkahelyekre látogathatnak el, ahová esetleg nem lenne máshogyan lehetőségük, de kipróbálhatják az őket érdeklő munkakört, megismerhetik a munkahelyi körülményeket, a munkáltatók elvárásait, inspirációt, motivációt és pályaválasztást segítő ötleteket kapnak. A munkáltatók új élethelyzetekbe nyerhetnek betekintést, személyes tapasztalatokat szerezhetnek a megváltozott munkaképességről, jobban megismerhetik a fogyatékos emberek adottságait, foglalkoztatásuk lehetőségeit, bemutatkozhatnak mint befogadó munkahely, sőt akár potenciális munkaerőt is találhatnak.
Ám a programból nemcsak a fogyatékosok és a munkaadók profitálhatnak, hanem az egész társadalom. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a március 19-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ilyen programok nem évtizedek, hanem akár hónapok leforgása alatt tudják a társadalmi kohézió minőségét javítani. Az államtitkár szerint a program hosszú távú, pozitív hozama lehet az a szemléletváltozás, amitől magától értetődővé válik majd, hogy a munkáltatók fogyatékos embereket is bevonzzanak a cégükhöz.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Egy nap munkában „ég és föld között”
2. oldal - Álmodni, de azért a földön maradni
Ébresztő a munkaadóknak
Bíró Veronika, a Salva Vita Alapítvány Neked MUNKA, nekem ÁLOM program vezetője büszke arra, hogy az alapítványon kívül országszerte 14 másik munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezet is részt vesz a három éve megrendezésre kerülő eseményen. A hét folyamán 200 fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű résztvevő, és legalább ugyanennyi munkáltató kapcsolódik be a kezdeményezésbe. A program célja az, hogy a fogyatékosok és a munkáltatók egymásra találjanak, személyes kapcsolatot tudjanak létrehozni, megismerjék egymás elképzeléseit.
Bíró Veronika: A munkáltatók új élethelyzetekbe nyerhetnek betekintést, személyes tapasztalatokat szerezhetnek a megváltozott munkaképességről.A fogyatékos embereknek nemcsak izgalmas élményben lehet részük, és olyan munkahelyekre látogathatnak el, ahová esetleg nem lenne máshogyan lehetőségük, de kipróbálhatják az őket érdeklő munkakört, megismerhetik a munkahelyi körülményeket, a munkáltatók elvárásait, inspirációt, motivációt és pályaválasztást segítő ötleteket kapnak. A munkáltatók új élethelyzetekbe nyerhetnek betekintést, személyes tapasztalatokat szerezhetnek a megváltozott munkaképességről, jobban megismerhetik a fogyatékos emberek adottságait, foglalkoztatásuk lehetőségeit, bemutatkozhatnak mint befogadó munkahely, sőt akár potenciális munkaerőt is találhatnak. Ám a programból nemcsak a fogyatékosok és a munkaadók profitálhatnak, hanem az egész társadalom. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a március 19-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ilyen programok nem évtizedek, hanem akár hónapok leforgása alatt tudják a társadalmi kohézió minőségét javítani. Az államtitkár szerint a program hosszú távú, pozitív hozama lehet az a szemléletváltozás, amitől magától értetődővé válik majd, hogy a munkáltatók fogyatékos embereket is bevonzzanak a cégükhöz.
A foglalkoztatottsági arány nő, de elmarad az uniós átlagtól
A KSH a 2011-es népszámlálás adatai alapján valamivel több mint 490 ezren - ez a teljes népesség 4,9 százaléka - azonosította magát fogyatékossággal élőként. A fogyatékossággal élők nagyjából fele még mindig csupán alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, ötödük érettségizett, és közülük kevesebben jutnak el a felsőoktatásba. A fogyatékossággal élők csupán 14 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, míg a teljes népességben a foglalkoztatottak aránya 46 százalékot tett ki. A lakóhely is befolyásolja a foglalkoztatási esélyeket: a fővárostól a községek felé haladva a települési lejtőn csökken a munkaerőpiacra bekapcsolódás valószínűsége és nő az inaktív keresők aránya.
Megváltozott munkaképességűnek az minősült, aki valamilyen tartós, legalább 6 hónapja fennálló egészségi vagy szervi eredetű problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenzióját (munkavégzés hossza, jellege, munkahelyre történő közlekedés stb.) tekintve őt korlátozza. Ennek a definíciónak 2015-ben a vizsgált 19-64 éves népesség 11,3%-a 681 ezer fő felelt meg, ami meglehetősen magas arány. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, amennyiben az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma viszont nem éri el a létszám 5%-át. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke miatt a becslések szerint 34 százalékra nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottságának aránya 2017-ben, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 50 százalékos átlagától.
A KSH a 2011-es népszámlálás adatai alapján valamivel több mint 490 ezren - ez a teljes népesség 4,9 százaléka - azonosította magát fogyatékossággal élőként. A fogyatékossággal élők nagyjából fele még mindig csupán alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, ötödük érettségizett, és közülük kevesebben jutnak el a felsőoktatásba. A fogyatékossággal élők csupán 14 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, míg a teljes népességben a foglalkoztatottak aránya 46 százalékot tett ki. A lakóhely is befolyásolja a foglalkoztatási esélyeket: a fővárostól a községek felé haladva a települési lejtőn csökken a munkaerőpiacra bekapcsolódás valószínűsége és nő az inaktív keresők aránya.
Megváltozott munkaképességűnek az minősült, aki valamilyen tartós, legalább 6 hónapja fennálló egészségi vagy szervi eredetű problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenzióját (munkavégzés hossza, jellege, munkahelyre történő közlekedés stb.) tekintve őt korlátozza. Ennek a definíciónak 2015-ben a vizsgált 19-64 éves népesség 11,3%-a 681 ezer fő felelt meg, ami meglehetősen magas arány. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, amennyiben az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma viszont nem éri el a létszám 5%-át. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke miatt a becslések szerint 34 százalékra nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottságának aránya 2017-ben, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 50 százalékos átlagától.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Egy nap munkában „ég és föld között”
2. oldal - Álmodni, de azért a földön maradni
Pszichológiai biztonság: ez lehet a legjobb munkahelyek sikerreceptje