Nem csak stresszesek: ezek a munkák teszik leginkább tönkre az egészséget

Egy nemzetközi elemzés arra kereste a választ, mely foglalkozások és iparágak jelentenek a legnagyobb kockázatot a dolgozók fizikai és mentális egészségére. Az egészségbiztosítás-összehasonlítással foglalkozó iSelect kutatása több tényezőt vizsgált, köztük a munkahelyi sérülések arányát, a pszichés terhelést, a ledolgozott órákat, az ingázási időt, a munkabiztonságot, valamint az életmódbeli egészségi kockázatokat.

Ezek a legegészségtelenebb foglalkozások

Az eredmények alapján egyértelmű mintázat rajzolódik ki: a fizikailag megterhelő, műszakos vagy kiszámíthatatlan munkarenddel járó állások jelentik a legnagyobb egészségügyi kockázatot.

A lista élén a rendvédelmi és védelmi dolgozók – például rendőrök, tűzoltók és büntetés-végrehajtási alkalmazottak – állnak. Az ő munkájukat az éjszakai és váltott műszak, a magas mentális terhelés és az átlag feletti betegszabadság jellemzi. A vizsgált időszakban kiemelkedően magas volt a mentális stresszhez kapcsolódó kártérítési igények száma is.

A második helyen az egyéb fizikai munkakörök, például rakodók és árufeltöltők végeztek. Ebben a csoportban mérték a legmagasabb fizikai sérülési arányt, ami jól mutatja a folyamatos fizikai megterhelés hosszú távú egészségkárosító hatását.

A harmadik legkockázatosabb foglalkozási csoportot a gépkezelők és ipari berendezéseket működtető dolgozók adják. Bár egészségi mutatóik önmagukban nem voltak a legrosszabbak, a műszakos munkarend, a kedvezőtlen munkakörnyezet és az életmódbeli tényezők összességében jelentős egészségügyi terhelést okoznak.

Iparágak: ahol a legnagyobb a kockázat

Ágazati szinten a közrendvédelmi és biztonsági szolgáltatások bizonyultak a legegészségtelenebbnek. Ebben a szektorban magas a pszichés megterhelés, jelentős a sérülések száma, és a dolgozók közel 14 százaléka számolt be komoly pszichológiai distresszről.

A szénbányászat szintén a lista élmezőnyében szerepel, ahol az extrém munkakörülmények, valamint az éjszakai és műszakos munkavégzés rendkívül magas aránya növeli a kockázatokat.

A harmadik helyen a bentlakásos szociális ellátás – például idősápolás és gondozói munka – áll. Az ágazatban gyakori a mentális stressz, magas a fizikai sérülések száma, miközben a dolgozók jelentős része rendszeresen éjszaka vagy váltott műszakban dolgozik.

A legegészségesebb foglalkozások

A kutatás rámutatott arra is, hogy nem minden munkakör jár azonos egészségügyi kockázattal. A legkedvezőbb eredményt a gazdálkodók és farmmenedzserek érték el, amit az alacsony mentális stressz, a minimális pszichés terhelés és a magas fizikai aktivitás magyaráz.

A második helyen az üzleti, HR- és marketing szakemberek szerepelnek. Esetükben az alacsony sérülési kockázat mellett kiemelt szerepet játszik a rugalmas munkavégzés: a vizsgált dolgozók több mint 70 százaléka rendszeresen otthonról dolgozik.

A harmadik legegészségesebb foglalkozási csoport azinformatikai szakembereké, ahol rendkívül alacsony a sérülési arány és a pszichés megterhelés, miközben a távmunka lehetősége tovább csökkenti a stresszfaktorokat.

A legegészségesebb iparágak

Az iparágak közül a pénzügyi kiegészítő szolgáltatások bizonyultak a legkedvezőbbnek egészségügyi szempontból. Ebben a szektorban minimális a fizikai és pszichológiai kockázat, a műszakos munkavégzés aránya alacsony, miközben a dolgozók nagy része távmunkában dolgozik.

Hasonlóan jó eredményt ért el a pénzügyi szektor, valamint a távközlési szolgáltatások ágazata is, ahol alacsony a sérülések és a mentális stresszel összefüggő esetek száma.

A munkaszervezés és az életmód szerepe

A vizsgálat külön elemezte a munkarend és a munkakörnyezet hatását is. A legkedvezőtlenebb helyzetben ismét a rendvédelmi dolgozók vannak, akiknél rendkívül magas az éjszakai és műszakos munkavégzés aránya, miközben a távmunka gyakorlatilag nem elérhető.

Ezzel szemben az adminisztratív és informatikai munkakörökben alacsony a műszakos foglalkoztatás, rövidebb az ingázás, és jóval nagyobb a munkavégzés rugalmassága, ami mérhetően csökkenti a fáradtságot és a stresszt.

Az életmódbeli kockázatok terén a mobilgép-kezelők, az építőipari szakmunkások és a járműipari szakdolgozók teljesítettek a legrosszabbul, elsősorban a magas dohányzási és alkoholfogyasztási arány, valamint az alacsony fizikai aktivitás és zöldségfogyasztás miatt. Ezzel szemben az egészségügyi és oktatási dolgozók körében volt a legalacsonyabb az egészségtelen életmódhoz kapcsolódó kockázat.

Mit tehetnek a munkáltatók?

A kutatás szerint a tartós éjszakai munkavégzés, a fizikai megterhelés és a magas stressz hosszú távon komoly egészségkárosodáshoz vezethet. A szakértők szerint a munkáltatók szerepe kulcsfontosságú: a rugalmas munkarend, a műszakos munka csökkentése, valamint a biztonságosabb és támogatóbb munkakörnyezet jelentősen javíthatja a dolgozók egészségi állapotát.