Megjelent: 12 éve

Veszélyesen élnek a mezőgazdaságban dolgozók is

A mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók vannak a leginkább kitéve a derékproblémák veszélyének, a felső végtagokkal összefüggő zavarok kockázata pedig a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban dolgozók esetében a legnagyobb. A gépesítés ellenére még mindig nagyon magas a súlyos terheket emelő, illetve szállító munkavállalók száma (körülbelül az ötven százalékuk).

A váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD) a gazdaságot is visszavetik

Nem véletlenül hangsúlyozza a munkavédelem fontosságát az Európai Unió, hiszen az MSD az országok gazdaságát is alaposan visszaveti. A váz- és izomrendszeri egészségügyi problémák ugyanis könnyen súlyosbodhatnak, s krónikus esetekben a kezelés és a rehabilitáció semi mindig vezet eredményre. Vagyis a munkavállaló tartósan munkaképtelen lesz, a legrosszabb esetben pedig végleg elveszti munkáját. Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyi hiányzások többségét szinte minden tagállamban a váz- és izomrendszeri problémák okozzák. Néhány tagországban a munkavállalók kártérítésére kifizetett költségek 40 százaléka ennek tulajdonítható, és ez az ország egészére nézve a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékát is elérheti.

Mennyit szenved az ember?

Leggyakrabban a váz- és izomrendszeri megbetegedések, a por, az állatról emberre terjedő betegségek, a zaj és a vibráció betegítik meg a munkavállalókat. Angliában például a mezőgazdasági dolgozók nyolcvan százaléka szenved a váz- és izomrendszeri megbetegedések valamilyen formájától. Az MSD nagyon gyakori a kertészeknél, a gyümölcs és zöldségtermesztéssel foglalkozó embereknél, hisz a munkafolyamatok mindegyike állandóan ismétlődő kézi munkával jár. Egyes gyümölcsök betakarításakor, például áfonya- és ribizliszüretkor a dolgozók kénytelenek hosszú órákig görnyedni vagy térdelni.

A munkával összefüggő nyaki és felső végtagi megbetegedések (WRULD), amelyek zsibbadással, bizsergő érzéssel és az ízületek megduzzadásával járnak, gyakran fellépnek azoknál, akik a sorok osztályozását, a táblák vizsgálatát, a gyökerek kiszedését vagy baromfifeldolgozást végeznek. A betegség kialakulásának esélye csökkenthető ha a munkavállalóknak biztosítják a változatos munkát (ami lehetővé teszi a testhelyzetváltást), a rendszeres szüneteket, a jól tervezett eszközöket és felszerelést.

Angliában a legrosszabb a helyzet

A mezőgazdaság, az erdészet, a kertészet és a halászat közismerten a legrosszabb baleseti statisztikákat produkálja az Egyesült Királyság Egészségi és Biztonsági Szolgálata (HSE) szerint. Az Egyesült Királyságban ebben az ágazatban fordul elő a legtöbb halálos baleset. Véleményük szerint ennek oka, hogy a mezőgazdaságban dolgozók, valamilyen mélyen gyökerező kulturális beidegződés miatt oktalanul nagy kockázatot vállalnak, ráadásul az egészségügyi és biztonsági szempontok még nemigen épültek be az agrármenedzsmenti gyakorlatba.

Ebben a szektorban nagy valószínűséggel az is hozzájárul az MSD gyakoriságához, hogy sok munkavállalót csak alkalmi munkára vagy időszakosan foglalkoztatnak, közülük sokan más területről érkeznek, alacsony képzettségűek, gyakorlatlanok és nagyon hosszú munkaidőben kell ismétlődő mozdulatokkal járó kézi munkát végezniük. Sokan a nyugdíjkorhatár felett is vállalnak mezőgazdasági munkát, ami szintén növeli a baleseti és egészségügyi kockázatokat.

Komplex megközelítés szükséges

A "Legyen könnyebb a teher" kampány megpróbálja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a probléma csakis együttes erővel, a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány összefogásával oldható meg. Elvégre a megelőzés csak akkor lehet sikeres, ha nemcsak a fizikai terhelésről, a stressztől vagy a környezeti tényezőkről, hanem a rehabilitációról, valamint a dolgozók munkába való visszatérésének támogatásáról is gondoskodunk.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2007-es "Legyen könnyebb a teher!" kampánya, - melynek célja megoldást találni az MSD problémákra - az október 22-től 26-ig tartó Európai Munkavédelmi Héten csúcsosodik ki. Ennek keretében számos akciót és eseményt rendeznek Európa-szerte. További információért látogassa meg a munkavédelmi hét honlapját: http://ew2007.osha.europa.eu/
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkabalesethez kapcsolódó dokumentáció - a munkáltatóra és munkavédelmi szakemberre váró feladatokkal

Egy balesetnél a munkáltatónak, vezetőnek, helyszínen lévő dolgozónak egyik pillanatról a másikra számos kötelessége, feladata keletkezik. Meg... Teljes cikk

Letölthető munkabaleseti jegyzőkönyv minta és pótlap

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Cikkünkben letölthető... Teljes cikk

A foglalkoztatottság miatt nő a munkabalestek száma is

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya napokkal ezelőtt tette közzé az idei első félévben történt munkabalesetek alakulásáról szóló... Teljes cikk