Vezetői szinten dől el, fogyatékosság-barát-e egy munkahely

Évről-évre egyre több az idős, a fogyatékos, megváltozott munkaképességű ember, akiknek aktivitását már csak gazdasági szempontból is szükséges növelni, legalábbis ezt az egész Európai Unióban célként határozták meg. Hazánk sem tehet másként, sőt, az utóbbi évek számos kormányzati szigorító intézkedése - a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése, a támogatások visszavonása, a jogi környezet változása -, még inkább indokolja, hogy nagyobb arányban foglalkoztassák ezt a hátrányos csoportot a munkapiacon - hangsúlyozta Vég Katalin, a Salva Vita Alapítvány ügyvezető igazgatója a május 26-án rendezett Munkáltatói Fórumon, amelyen legújabb kezdeményezésüket mutatták be.

A szakember emlékeztetett az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentésére, amely egyebek között a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának gazdasági előnyeire világított rá. E szerint az állam 2008-ban összesen 631 milliárd forintot költött az aktív korúak rokkantsági nyugdíjára, míg az egészségkárosodottak szociális járadékára 94 milliárd forintot. A kieső mintegy 700 ezer fő pedig 50 százalékos munkateljesítménnyel is 10 százalékkal növelte volna a hazai GDP-t. Vég Katalin szerint rettenetesen le vagyunk maradva a sérült emberek foglalkoztatási rátáját tekintve is: míg az Európai Unióban ez 40 százalékos, addig nálunk a fogyatékos személyeknek mindössze tíz százaléka dolgozik. A szakember úgy véli, még több megváltozott munkaképességű embert lehetne a nyílt munkaerő-piacra bevonni, ami még kevesebbe is kerülne, mint például a védett foglalkoztatás.

A Salva Vita ugyanakkor azt tapasztalja, hogy sok a nyitott munkáltató, aki alkalmazna megváltozott munkaképességű embereket, de nem tudja elérni őket, és sokszor a fogyatékos emberek sem mernek jelentkezni egy-egy pozícióra, mert úgy gondolják, semmi esélyük sincsen. Az alapítvány új kezdeményezése, a Fogyatékosság-barát munkahely logó ezt az egymásra találást kívánja elősegíteni, mivel nem elismerésként, minősítési rendszerként működik majd, hanem olyan kommunikációs eszközként, amellyel a nyitott munkáltatók és a sérült emberek könnyebben megtalálhatják az egymáshoz vezető utat.

Disability Symbol: 20 éve sikeres program Angliában

Hasonló program 20 éve működik Nagy-Britanniában, ahol annyira sikeres, hogy jelenleg 4700 munkáltató rendelkezik a logóval, köztük például az Esso, a Pfizer, a Bank of England, a British Airways és a brit igazságügyi minisztérium - mondta Anna Maria Hosford, a Disability Symbol programot működtető Jobcenter Plus képviselője. Az Egyesült Királyságban semmilyen költséggel nem jár a logó használata, viszont a cégek ezzel kifejezhetik szándékukat, miszerint szívesen alkalmaznak sérült embereket.

A brit munkáltatóknak öt kötelezettséget kell teljesíteniük ahhoz, hogy a logót megkapják, és ezeket évente felül kell vizsgálniuk. A szervezeteknek eleget kell tenniük például annak az elvárásnak, hogy behívják állásinterjúra azokat, akik megfelelnek a minimum kritériumoknak, és valóban a jelöltek felkészültsége alapján döntenek, lehetővé kell tenniük továbbá, hogy a fogyatékos munkatársak beszélni tudjanak a főnökökkel, vagy egy felelős személlyel, akivel egyeztethetnek arról, miként fejlődjenek tovább, emellett biztosítaniuk kell olyan eszközöket is, amelyekkel a sérült emberek további foglalkoztatatása biztosított és arról is gondoskodniuk kell, hogy minden alkalmazott a maga szintjén fejlődhessen - fejtette ki Anna Maria Hosford.

Társadalmi szemléletformáló eszköz a Fogyatékosság-barát munkahely logó

Az Egyesült Királyságban szerzett tapasztalatok és gyakorlat alapján, a hazai feltételekre adaptálva alakította ki a magyar modellt a Salva Vita Alapítvány. A hazai program célja hasonló a brit modelléhez, vagyis, hogy ezáltal a munkáltatók kommunikálni tudják elkötelezettségüket, hogy nyitottak a fogyatékos emberek alkalmazására. - Ma Magyarországon a logó bevezetése társadalmi szemléletformáló eszköz is, hiszen azt jelzi, hogy a fogyatékos embereknek pozitív intézkedésekre van szükségük hátrányaik leküzdéséhez, egyenlő esélyük biztosításához - emelte ki Csányi Zsuzsanna, a Salva Vita Alapítvány munkáltatói programvezetője. Mint mondta, a logó használata üzenetértékű, hiszen egyfelől kifelé azt üzeni, hogy örömmel fogadják a fogyatékos személyek jelentkezését az álláshirdetésekre, másfelől a saját dolgozók felé azt jelzi, hogy a vállalat méltányosan fogja kezelni a meglévő munkatársakat, ha esetleg munkavégző képességük csökkenne. - Ezzel tehát a dolgozók lojalitását is növelni lehet - hangsúlyozta Csányi. A magyar vállalatoknak ugyancsak nem jár költséggel a Fogyatékosság-barát munkahely logó használata, amit belső és külső álláshirdetésekben, jelentkezési lapon, toborzás során használt anyagokon, belső kommunikáció során, munkaügyi központokban, munkaerő-közvetítő cégeknél, interneten közzétett hirdetéseken, levélpapíron lehet feltüntetni, viszont termékek reklámozásában, promóciós szándékkal nem lehet használni.

Mit vizsgálnak a pályázat során?

A pályázó munkáltatók hat szempont mentén tekintik át, hol tartanak a fogyatékosság tudatos kezelésében. Csányi Zsuzsanna szerint a felső vezetésnél dől el, hogy egy vállalat mennyire válik nyitottá ezen a téren, éppen ezért először azt szükséges megvizsgálni, mennyire elkötelezettek a vezetők a fogyatékos emberek toborzása, foglalkoztatása, megtartása iránt. Ám - mint a szakember hozzátette -, az elköteleződés önmagában nem elég, releváns fogyatékos-ügyi ismeretekkel is rendelkezni kell. Emellett vizsgálják, hogy a szervezet dolgozói ismerik-e egyáltalán a munkáltató fogyatékos emberek foglalkoztatásával kapcsolatos terveit, milyen ismeretekkel rendelkeznek, mennyire nyitottak a sérült emberekkel való együttműködésre, akár mint kolléga, akár mint ügyfél, de a program sikerességében kulcsfontosságú a HR-esek felkészültsége is ezen a területen.

Azt is szükséges áttekinteni, hogy a vállalatnak van-e olyan dokumentuma, irányelve, amely a sérült emberek megtartását célozza, ez lehet például a rehabilitációs szabályzat. További szempont, hogy az infokommunikációs és egyéb akadálymentesítésre figyel-e a szervezet, biztosítja-e például, hogy az álláshirdetések biztosan elérjék a fogyatékos embereket. A pályázatban egyébként azt is meg kell határozni, hogy hová fogják kitenni a logót, hogyan fogják kommunikálni ezt a dolgozók felé, és ki lesz a felelős az eredmények kétévenkénti áttekintéséért. Azok a munkáltatók kaphatják meg az elismerést, akik vállalják, hogy folyamatosan fejlődnek a vizsgált területeken - mondta Csányi Zsuzsanna, hozzátéve, folyamatosan várják a cégek jelentkezését. Ahhoz azonban, hogy egy munkáltató az első körben, ünnepélyes keretek között vehesse át az elismerést, május 31-ig szükséges pályáznia.

A pályázatba egy 3 hónapon belül és egy 2 éven belül megvalósítandó célkitűzést kell belefoglalni. Először a rövid távú elképzelések megvalósulását fogja ellenőrizni szeptember 30-ig egy szakértői csoport, ezt követően az Akkreditációs Bizottság dönt arról, hogy az elismerést megkapja-e a vállalat. Az ünnepélyes díjátadót október 27-ére tervezik. A logót a vállalat két évig használhatja, de ezt többször is meghosszabbíthatja a középtávú fejlesztések végrehajtása és dokumentációja alapján.