Work & Travel - Buktatókkal teli külföldi munkavállalás fiatalon

Nyugat-Európa országai után elérte hazánkat is a fiatalok legújabb trendje, mely szerint a pályaválasztás elől menekülve külföldre mennek dolgozni egy-két, vagy akár több évre is. Hogy miért teszik ezt? Időt és tapasztalatot, önállóságot és élményeket akarnak nyerni az egyetem megkezdése előtt. Ám sokan közülük ezzel már végleg befejezik tanulmányaikat...

Work&Travel, avagy mindegy hogy milyen munka csak külföldön legyen?
A hónapokra tervezett, de gyakran hosszú évekig tartó külföldi munkát bevállaló fiatalok legtöbbje először reményteljesen indul neki egy-egy újonnan jött ajánlatnak. Átlagosan egy évet töltenek külföldön és az adott országon belül egyik helyről a másikra vándorolnak, hogy több pénzt kereshessenek.

Aki az Interneten már körbenézett, jól tudhatja, hogy meglehetősen különböző tapasztalatokkal térnek vissza a külföldön munkát vállaló fiatalok. Dávid Új-Zélandra utazott és határozottan állítja, hogy "eszméletlenül jó hely", míg egy másik fiatal lány, Corinna szerint "a külföldi munkát sokkal jobbnak gondolják az emberek, mint amilyen valójában". A legtöbben persze -legalábbis akik mernek nyilatkozni-, "többé kevésbé jó"-nak ítélik a külföldi álláslehetőségeket.

Az állás-kínálatra persze nem lehet panasz, hiszen van itt minden: konyhai mosogató, felszolgáló, londíner, húsipari segédmunkás és még sok ezer további ajánlat. Több pénzért mint itthon, ám gyakran "embertelen szálláshelyek"-kel tarkítva.

Felkészülés a nagy utazásra
Számtalan előkészületre van szükség ahhoz, hogy egy fiatal külföldön vállalhasson munkát. Vízum, munkavállalási engedély, munkáltatói igazolás és még sorolhatnánk. Vannak olyan országok is, melyek a munkavállalási engedélyt kezdő, induló pénzösszeghez kötik annak érdekében, hogy a munkavállaló abban az esetben se szoruljon szociális segélyre, ha netalántán nem találna rögtön a megérkezést követően munkát. Ilyen például Japán, ahol mintegy 2000 eurós (500.000 forintnak

megfelelő) kezdő 'tőkével' kell rendelkeznie még egy fiatal pályakezdőnek is.
De vannak olyan kikötések is, mint például az Amerikában alkalmazott szabály. E szerint a korlátlan lehetőségek hazájába érkező külföldiek csak nyáron vállalhatnak munkát, maximum négy hónapig. Megint más országokban a hosszabb tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalóknak azt is kikötik, hogy maximum három hónapig dolgozhatnak egy munkáltatónál, utána új állás után kell nézniük. Nem sokkal ezelőtt ezen országok között szerepelt például Új-Zéland is, mely az elmúlt időszakban lazított a szabályozáson és engedélyezte, hogy a külföldi munkavállalók egy foglalkoztatónál dolgozhassák le a munkavállalási engedélyükben szereplő időszakot.

Ám ha a fiatal diák átrágta magát a bürokrácia útvesztőjén és minden szükséges iratot beszerzett, még akkor is marad a kérdés: "Hol fog dolgozni és hol fog egyáltalán lakni?". A legtöbben a külföldi munkavállalást szervező speciális irodákhoz fordulnak, mint a Step In, vagy a Travel Works, ahol komplett szolgáltatásban biztosítják a szállást, a foglalkoztatást és még az iratok rendezését is. Persze akadnak olyan ügynökségek, melyek kirívóan magas jutalékos rendszerükkel mintegy lehetetlenné teszik a külföldön munkát vállaló fiatalok megtakarítási esélyeit. Ezt elkerülendő a legtöbben az Internet dzsungelében próbálnak esélyt találni a boldogulásra. Pénzkímélés címén kollégiumi szállások után kutatnak azt a már szinte önmagát feltálaló lehetőséget elfeledve, hogy létezik egy jóval sokoldalúbb tájékozódási lehetőség is az Inerneten. Mégpedig a chat! A Nyugat-Európai álláskereső fiatalok körében egyre nagyobb teret hódító chat-en lehetőség van nemcsak a szálláshelyek után való érdeklődésre, de a cégek belső kultúrájáról is megosztják a véleményt a tapasztaltabbak az érdeklődőkkel.

"Küzdeni tudni kell, hogy megkapd a munkát!"
Egy német fiatal, Kai Brach Ausztráliát tűzte ki céljául.

Tapasztalata szerint "egyáltalán nem olyan könnyű kint munkát találni. Ahhoz ugyanis, hogy találjunk valami helyet, szükséges a személyes kontaktus is". Ő azt tanácsolja a munkát kereső fiataloknak, hogy az internetes lehetőségeket, mint a vállalati chat-ek, illetve blog-ok, merjék használni egy munka megpályázásánál és a kapcsolat-építéseknél! Hozzáfűzi, hogy "akkor sem szabad elkeseredni, ha egy hét internetes ténykedés után sem jutunk eredményre".

A kint eltöltött időt utólag a legtöbben pozitívan értékelik, kérdés azonban, hogy egy többhónapos, éves vagy akár hosszabb 'vakvágányon' eltöltött életszakasz hogyan mutat a fiatalok későbbi önéletrajzában?

A külföldi 'vakvágány' munkáltatói szemmel
A külföldön eltöltött idő valóban előny a munkavállaló számára, ám legtöbb esetben hátrány a munkáltató szempontjából. Egy neves nemrégiben napvilágot látott felmérés szerint a külföldön járt munkavállalók legtöbbje saját országában semmire nem megy a munkavállalási országban megszerzett tapasztalatokkal. A legtöbben ugyanennyire haszontalannak vélik a külföldön eltöltött iskolaéveket, mivel azok befejeztével a pályakezdő munkavállalók az esetek túlnyomó részében az adott országban nem kapnak a kvalitásuknak megfelelő, optimális állást.
Rainer Schmidt-Rudloff, a Német HR-szövetség személyzeti politikával foglalkozó specialistája állítja, hogy a külföldi, rövidebb munkavállalás azok számára, akik a középfokú oktatás végeztével, vagy egy munkahelyről történő kilépés után még nem tudják, hogy mihez szeretnének kezdeni az életükben, teljesen felesleges. Sőt! "Az önéletrajzban szembeötlik a nem szakirányú célú, kihagyott év, vagy hónapok sora, ami egyértelműen hátrány a munkáltató szemszögéből". Hozzáteszi, hogy "a legfontosabb, hogy alaposan gondolják át a külföldi munkát tervező fiatalok, hogy később hogyan tudnak elszámolni az önéletrajzukkal egy esetleges állásinterjú során".

Mérlegen az árnyoldal
A specialista úgy véli, hogy "egy nagyon hosszú képzési idő után történő külföldi munkavállalás a lehető legrosszabb választás egy pályakezdő számára". Meggondolandó ugyanakkor -teszi hozzá-, hogy minden eltöltött nappal csökken az esélye egy kiváló hazai munkalehetőség elnyerésének.

Mérlegelnünk kell tehát, hogy pillanatnyi utazási kedvünk és jövőben lehetőségeink közepette megéri-e vállalni a külföldi munkát. Kai Brach, aki Ausztráliában vállalt munkát utólag összegezve teljes egészében osztja a szakember véleményét. Ő szintén idő-nyerés céljából hagyta abba a tanulást. "A külföldön eltöltött egy év végül teljesen értelmetlen volt. -állítja- Most turizmus-mendzsmentet tanulok a Melbourne-i egyetemen és végre befejezem a tanulmányaimat."