(K)Alapos döntéshozás

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni döntéseink meghozatalakor? Életünkben számtalan döntési helyzetbe kerülünk: az ebédmenü kiválasztásától az autóvásárlásig, a nyaralási úticél megálmodásától a munkahelyváltá

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni döntéseink meghozatalakor?

Életünkben számtalan döntési helyzetbe kerülünk: az ebédmenü kiválasztásától az autóvásárlásig, a nyaralási úticél megálmodásától a munkahelyváltásig, a munkatársak kiválasztásától a vállalkozás bezárásáig sokféle szituáció adódik, amikor döntést kell hoznunk. A döntéseink folyamatát és eredményét nagy mértékben befolyásolja a személyes attitűdünk: az, hogy korábbi tapasztalataink és személyiségjegyeink alapján milyen szemüveggel nézzük a világot.

Hogyan tudjuk figyelembe venni a mérlegelés során a fejünkben felmerülő rengeteg gondolatot, és miként teremtsünk helyet a szempontok között a megérzéseinknek? Ezúttal egy olyan coaching eszközt mutatok be, melyet önállóan és csoportban is jól lehet alkalmazni döntési helyzetekben.

A Hat gondolkodó kalap módszert Edward de Bono amerikai pszichológus dolgozta ki 30 éve. A módszer lényege, hogy a döntéshozás során a fejünkben óhatatlanul felmerülő sokféle szempontot „kategóriákba” rendezi: párhuzamos gondolkodást alakít ki.

A folyamatot egy konkrét döntési helyzet végiggondolásával javaslom megismerni. Arra kérem az olvasót, hogy idézzen fel egy aktuális döntési helyzetet az életéből.

A hatféle szempontrendszernek egy-egy szín felel meg. Tegye fel egymás után az alábbi színű kalapokat, és válaszolja meg a kérdéseket a felidézett helyzetre vonatkozóan:

• Fehér (információk, tények)

Milyen információk állnak a rendelkezésére? Honnan származnak? Ezek valós tények vagy feltételezések? (Gyakran befolyásolnak bennünket a korlátozó hiedelmeink.)

Milyen információkra van még szükség a döntéshez?

• Piros (érzések, megérzések)

Milyen érzései vannak a helyzettel, illetve az egyes döntési opciókkal kapcsolatban? Milyen sejtései, megérzései merülnek fel? Minden érzés megengedett, és nem igényel indoklást.

• Fekete (kritikus gondolkodás, óvatosság)

Milyen veszélyek, nehézségek merülnek fel a helyzettel kapcsolatban? Milyen kockázatokkal járnak az egyes opciók? Hol vannak a gyenge pontok?

• Sárga (pozitív gondolkodás)

Milyen értékek, pozitív aspektusok jellemzik a helyzetet? Milyen előnyökkel járnak az egyes döntési opciók? Mi minden mutatja azt, hogy sikerülni fog?

• Zöld (kreativitás)

Milyen új, kreatív megoldások lehetségesek? Milyen rendhagyó, újszerű ötleteket lehetne kipróbálni? Gondolkodjon egészen merész, őrült megoldási lehetőségeken. Hogyan oldaná meg a helyzetet, ha nem lennének korlátok? Mi az, ami álmaiban, vízióiban szerepel?

• Kék (kontroll, szervezés, struktúra)

Mi a helyzet, amin gondolkodik? Mi a célja a döntés meghozatalával? Milyen eredményre jutott a fenti gondolatmenettel? Hogyan összegezné a helyzetét és a lehetőségeket? Mit vett észre a folyamat során?

De Bono szerint a Hat kalap módszer egyik legmeglepőbb előnye, hogy a döntések mintha maguktól születnének. Ha önállóan túl nehéznek tűnik ilyen tudatosan irányítani a gondolatainkat, érdemes bevonni valakit a gondolkodási folyamatba.

Csoportos döntéshozatal esetén a módszer segít kiiktatni a különböző személyiségjegyekből adódó konfliktusokat.

Vezetői workshopokon gyakran alkalmazom ezt a módszert akár ötleteléshez is, és a vezetők szívesen veszik át saját eszközként, melyet aztán a csapatukban tudnak használni a mindennapi munkájukban.

 

Nos, hogyan döntött, kedves Olvasó?...

A cikk az Üzlet és Pszichológia 2016. február-márciusi számában jelent meg.

 

A szerző bemutatkozik

Szabados Andrea vagyok, vezetőfejlesztési és szervezetfejlesztési szakértő. Munkamódszerem alapja, hogy partnerként együtt gondolkodom ügyfeleimmel: inspiráló, kreatív szellemi műhelyt teremtek az egyéni és csoportos/team fejlesztési projektek esetén egyaránt. Ügyfeleim a coaching szemlélet elsajátításával párhuzamosan bővítik vezetői eszköztárukat és fejlesztik készségeiket. Speciális szakterületeim az innovatív vezetők és a női vezetők coachingja.

Okleveles közgazdász vagyok, két évtizedes vállalati kommunikációs és humánfejlesztési tapasztalattal rendelkezem. A Nemzetközi Coach Szövetség által akkreditált coachként (ACC) a magas színvonal és az állandó szakmai fejlődés mellett köteleztem el magam. Folyamatosan képzem magam hazai és külföldi szakmai eseményeken. Öt idegen nyelven beszélek; angol és német nyelven is vállalok coaching megbízásokat. Rendszeresen publikálok a hazai és nemzetközi szaksajtóban. A Professzionális Coaching Egyesület alapító elnökeként három évig sokat tettem a coaching népszerűsítéséért a társadalomban. 

Két iskolás fiam van, akikkel folyamatosan gyakorlom a coaching szemléletű szülő szerepét.