Fókuszban a társadalombiztosítási járulék

A közelmúltban több társadalombiztosításra vonatkozó szabály megváltozott. Ezeket mutatjuk be cikksorozatunkban, melynek első része a társadalombiztosítási járulékkal foglalkozik.

2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járuléka egységessé válik, a magánszemélyeknek 18,5%-ot kell fizetniük. Ez alól csak azokban az esetek jelentenek kivételt, amikor valakinek csak nyugdíjjárulékot kell fizetni, ez 10%.

Fontos változás az is, hogy a munkaviszonyban ezentúl lesz egy járulékfizetési alsó határ. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is legalább a minimálbér 30%-a után kell fizetni társadalombiztosítási járulékot. Természetesen ezt a munkanapok számát figyelembe véve kell kiszámolni, ha nem teljes hónapra szól a jogviszony, táppénz vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén igénybe vett fizetési nélküli szabadság esetén.

Ha a jövedelem, amely alapján kiszámolják a járulékot, nem nyújt fedezetet erre, a különbözetet a foglalkoztatónak kell megfizetnie, de ezt a szabályt július-augusztusban még nem kell alkalmazni, ekkor még a járulékalapot képező jövedelmet a korábbi szabály szerint kell megállapítani.

Nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határt a munkaviszonyban álló

• gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők és
• a köznevelésben és a felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, továbbá a szakképzésben résztvevők esetében.

Nyugdíjasok járuléka

A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasok bármely kereső tevékenységéből származó jövedelem után nem kell járulékot fizetni 2020. július 1-jétől. Az özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó, ha betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt szintén mentesül a járulékfizetés alól.

Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki

• öregségi nyugellátásban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is),
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított nyugellátásban vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy egy EGT tagállam jogszabályai szerint saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. Őket akkor is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.