Minden külföldi üzleti úthoz ki kell váltani az A1 nyomtatványt?
A néhány napos üzleti tárgyalások, konferenciák, szemináriumok is kiküldetésnek számítanak, nemcsak az, ha egy munkavállaló egy konkrét projekt megvalósításán dolgozik külföldön. Mivel a jelenlegi szabályok nem tesznek különbséget kiküldetés és kiküldetés között, ezekben az esetekben is ki kell váltani az A1 igazolást. Ennek elmulasztása komoly bírsággal is járhat.
Sokan azt gondolják, hogy nem szükséges, mások pedig bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy valóban szükséges-e kérelmezni az A1 nyomtatvány kiállítását, amennyiben rövid időtartamú (pl. néhány nap vagy 1-2 hét) külföldi munkavégzésre vagy munkavégzés nélkül, oktatási, továbbképzési céllal küldi ki a munkáltató a munkavállalót külföldre. A jelenleg hatályos EU rendelet azonban nem tesz különbséget rövidebb üzleti út és hosszabb távú kiküldetések között, így a jelenlegi magyar és EU-s gyakorlat szerint ilyenkor is alkalmazni kell a kiküldetésre vonatkozó szabályokat. Az is kiküldetés, ha pl. a munkáltató naponta más-más tagállamba küldi ki a munkavállalót, ilyenkor minden egyes esetben külön kell kérelmezni az A1 nyomtatványt.
Az A1 igazolás hiányának következményei
Ha a munkáltató vagy a munkavállaló elmulasztja az A1 nyomtatvány igénylését, a munkavállaló automatikusan a kiküldetés külföldi államában lesz kötelezett a járulékok megfizetésére. Az A1 igazolás hiánya, vagy az utólagos hatósági átminősítés súlyos adó- és társadalombiztosítási következményekkel, szigorú bírságokkal is járhat, melyek mértéke az adott tagállam belső jogi szabályozásának függvénye.
Ugyanakkor fontos, hogy a külföldi üzleti út / munkavégzés megfeleljen a kiküldetés kritériumrendszerének. Ha ez nem teljesül, előfordulhat, hogy a magyar hatóság nem adja ki a fogadó államban való járulékmentességhez szükséges igazolást, vagy a korábban kiállított igazolást visszavonja, így a járulékfizetési kötelezettség visszamenőlegesen a tényleges munkavégzés államára, külföldre helyeződhet át.
A szabályok egyszerűsítése várható Az Európai Bizottság megkezdte az EU-s koordinációs rendelet felülvizsgálatát. A módosítások célja a cikkben leírt gyakorlati problémák rendezése. Például bevezetnék az üzleti út fogalmát, mely magában foglalná a munkáltató üzleti érdekeihez fűződő ideiglenes tevékenységeket, amely nem jelentik szolgáltatások nyújtását vagy áruk szállítását. Ilyenek lennének például a belső és külső üzleti tárgyalások, konferenciák, szemináriumok, képzések, tárgyalások, értékesítési vagy marketing tevékenységek, belső vagy ügyfeleknél végzett auditálás, üzleti lehetőségek felkutatása. |
Háttér
Ugyan a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítási rendszer a tagállamok belügye, de az egyes tagállamok között mozgó munkavállalók szociális biztonságának és jogainak védelme érdekében ezeket koordinálják, az esetleges ellentmondásokat kiküszöbölik. A közös szabályok nemcsak a 28 EU tagállamban, hanem a Svájcban, Liechtensteinben, Norvégiában és Izlandon munkát vállaló EU-polgárokra is érvényesek, és kiterjednek többek között az egészség-, nyugdíjbiztosításra, a betegség, baleset, munkanélküliség eseteire, valamint az anyasági és haláleseti ellátásokra is.
A jelenleg hatályos Közösségi rendelet alapján a munkavállaló a kiküldetés alatt is csak egy államban lehet biztosított. Itt kell járulékokat fizetnie, és itt veheti igénybe az ellátásokat is, továbbá e téren ugyanolyan jogok illetik meg, mint az adott állam állampolgárait.
Azt azonban, hogy melyik tagállamban, hogyan és milyen mértékű járulékot kell fizetni, több szempont együttes vizsgálatával lehet eldönteni. Nem mindegy, hogy a munkavállaló egy cég munkatársaként vagy önálló vállalkozóként vállal-e munkát külföldön, vagy esetleg tanul-e az adott ország valamely oktatási intézményében, hogy egy cég megbízásából kiküldetés keretében végez munkát külföldön, vagy egyszerre több államban dolgozik, esetleg naponta vagy hetente ingázik két tagállam között.
Főszabály szerint a munkavállaló abban a tagállamban biztosított, ahol a munkát végzi, de ettől eltérő szabályozás érvényesül a társadalombiztosítási értelemben vett kiküldetések esetén. Ebben az esetben a munkavállaló biztosított maradhat a kiküldetés államában, ha teljesülnek a kiküldetést megalapozó feltételek, melyeket az elbíráló szerv összességében vizsgálja meg.
Akkor beszélhetünk kiküldetésről, ha az egyik tagállam területén működő munkáltató a munkavállalót másik tagállam területére küldi ki abból a célból, hogy ott nevében munkát végezzen, és a munkavégzés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot. A kiküldetésnek további feltételei is vannak, de ha ezek alapján a munkavállaló valóban kiküldöttnek számít, a NEAK által kiállított „A1” jelű igazolásának birtokában a külföldi tagállamban nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.