Elszállt bérigények – egy lehetséges megoldás

Tegnap elém került egy friss cikk, amelyben egy fejvadász arról írt, hogy a járványidőszak óta nehézségeket okoz a toborzás és „elszálltak” a bérigények.

Először is, az „elszálltak” kifejezés negatív hangvételű, leértékelő. Ilyen hozzáállással nem könnyű célt érni és összedolgozni. Sokkal célravezetőbb az, ha megértjük (megpróbáljuk megérteni) a másik oldal hozzáállását. Inkább mondjuk, hogy nőttek a bérigények, vagy sokat emelkedtek a korábbihoz képest.

Korábbi cikkeimben írtam már a témáról, hogy milyen összeg mire elég (lásd itt: A 170 ezres fizetés megfelelő vagy kevés? vagy itt: Ilyen magas a bérigénye?!), így erre nem térnék ki. Most vizsgáljuk meg a dolgot egy egészen más nézőpontból, a probléma helyett a megoldás nézőpontjából.

Az esetek nagy részében, úgy gondolom, azért nem ad magasabb bért egy cégvezető, mert egyszerűen nincs rá keret. Mert az kényelmetlen, nem jön ki a költségvetésből. Szerintem kevés az a vállalkozó, aki ne szeretne többet adni, aki úgy van vele, hogy „csak azért is keveset adok!” akkor is, ha van rá keret.

Hogyan lehetne mégis többet adni?

Hogy jusson is, maradjon is?

Azt gondolom, hogy ha valóban indokolt az, hogy magasabb bért adjunk (márpedig, ha rendre ezzel jönnek a jelöltek, akkor tényleg az), akkor át kell lépnünk a szervezetfejlesztés területére.

Adnék néhány ötletet (amit én magam is szívesen vennék/vettem volna munkavállalóként vagy épp láttam működni valahol):

1. Szervezzük át a feladatokat. Biztosan a legjobban lettek kiosztva a feladatok? Nincs valaki a cégben, aki azt jobban, gyorsabban elvégezné? Minél jobban szervezünk, minél hatékonyabbak vagyunk, annál több profit tud maradni.

2. Ne legyenek felesleges pozíciók. Ez az előző kiegészítése. Biztosan kell egy marketinges külön, amikor az eladók is tudnának időnként posztolni a cég Facebook oldalára (persze egy kis oktatás után)?

3. Alkalmazzunk részidős dolgozót. Biztosan szükség van egy újabb, teljes idős emberre? Ha felveszünk egy részidőset korrekt bérrel még mindig jobban jön ki, mint egy 40 órásat rossz bérrel.

4. Osszuk le a plusz feladatokat azok között, akik már ott vannak, kiegészítve ezzel az ő bérüket. Így ők is örülnek a plusz pénznek, és a vezető is megspórol egy új embert és jókora adót.

5. Alkalmazzunk külsőst. Vagy amennyiben megoldható törvényesen, váljon katás vállalkozóvá egyik-másik munkatársunk. Természetesen ehhez megvannak a feltételek és követelmények, de adott esetben, ez is elgondolkodtató és el lehet menni ilyen irányba.

6. Legyünk nyitottak a dolgozók javaslataira. Tegyük fel nekik a kérdést, beszéljük meg az egészet, próbáljunk azonnali elutasítás helyett megoldásokat találni.

7. Adjunk cserébe pénz helyett mást (ha nincs elég bérkeret). Pl. rugalmasságot, home office-t, magán célra használható céges laptopot, mobiltelefont. Adjunk képzést, tanfolyamot stb. Ez cégfüggő, legyünk kreatívak.

8. Cégvezetőként tanuljunk, járjunk képzésekre, hogy megtudjuk, hogyan tudunk sikeresebbek lenni, több bevételt teremteni, ami által több fizetéseket adni.

Bízom benne, hogy tudtam új nézőpontokkal szolgálni, ahol nem a konfliktus a cél vagy a másik "lenézése", hanem a közös megoldás.

allasom.blog.hu