Munkajogi nagygenerál 1. rész
Az új Munka Törvénykönyve hatályba lépésével sürgető feladattá vált a hatályos munkaszerződések, kollektív szerződések és egyéb megállapodások felülvizsgálata. Az alábbiakban ehhez a munkához igyekszem néhány tanácsot adn
Az új Munka Törvénykönyve hatályba lépésével sürgető feladattá vált a hatályos munkaszerződések, kollektív szerződések és egyéb megállapodások felülvizsgálata. Az alábbiakban ehhez a munkához igyekszem néhány tanácsot adni.
Az új törvény 2012. július 1-jén – három területet kivéve – hatályba lépett (lásd a 31. és 32. bejegyzésben). A jogalkotó nem biztosított türelmi időszakot, így e dátummal a minden munkáltató munkaügyi működésének meg kell felelnie az új szabályozásnak. Ezért tehát nélkülözhetetlen egy „munkajogi nagygenerál”. Ez azonban nem csak azért fontos, hogy kiszűrjük és korrigáljuk szerződéseinkben, szabályzatainkban az új törvénnyel ellentétes előírásokat. A felülvizsgálatnak van egy célszerűségi része is. Az új törvény ugyanis számos területen nagyobb mozgásteret biztosít a felek megállapodásainak, vagy rugalmasabb szabályokat tartalmaz. Így könnyen lehet, hogy a korábban készített szerződések, vagy szabályzatok ma már elavultak, és olyan kötelezettségeket is tartalmaznak a munkáltatóra, amelyek nem lennének szükségesek, vagy nem használnak ki olyan lehetőségeket, amelyeket az új törvény megenged.
Elsőként tekintsük át, hogyan kell megvizsgálni a hatályos megállapodásokat az új törvényre tekintettel! Az első felteendő kérdés az, hogy a megállapodásban foglalt szabály eltér-e az új Munka Törvénykönyvétől. Ha a válasz nem, úgy a megállapodás e szabálya továbbra is jogszerű, fenntartható. Például, ha a munkaszerződés szerint a munkavállalót alapbérén felül műszakpótlék is megilleti, ez a szabály megfelel az új törvénynek is, így itt semmilyen módosítás nem szükséges. Ekkor is érdemes azonban megvizsgálni, hogy az adott szabálytól az új törvény szerint vajon el lehet-e térni. Ha igen, a feleknek célszerű átgondolni, hogy a jövőben is ragaszkodni kívánnak-e ehhez a rendelkezéshez. Például, az új törvény szerint a műszakpótlék akár be is építhető az alapbérbe, ha felek így állapodnak meg. Előfordulhat, hogy a feleknek érdemes élni ezzel a lehetőséggel.
Ha a megállapodásban foglalt kikötés eltér a törvénytől, egy további kérdést is fel kell tenni: vajon megengedett-e az eltérés az új Mt. szerint? Ha a megállapodás a törvénytől eltér, de erre a törvény maga felhatalmazást ad, úgy a vizsgált kikötés továbbra is jogszerű, fenntartható. Ebben az esetben is fontos lehet azonban egyfajta célszerűségi felülvizsgálat, ami elsősorban a munkáltató érdeke. Megeshet ugyanis, hogy a megállapodás a munkavállalóra kedvezőbb rendelkezést tartalmaz, mint a július 1-jén hatályba lépő új törvény. Így amíg e megállapodásokat nem módosítják, vagy hatályon kívül nem helyezik, a munkáltató azokhoz kötve van, hiába foglalkoztathatna rugalmasabban az új Mt. szerint. Például, bár július 1. után a munkavállaló gondatlan károkozás esetén négyhavi távolléti díjával felel, ha a korábban kötött munkaszerződés szerint ez a mérték csupán másfél havi, úgy a munkáltató e szabályhoz mindaddig kötve van, amíg a felek a szerződést nem módosítják. Ez ugyanis a munkavállaló javára való eltérést jelent a törvény szabályától, ami a kártérítési felelősség körében kimondottan megengedett.
Ha a megállapodásban foglaltak eltérnek a törvénytől, és ám az eltérésre nincs lehetőség, úgy az adott rendelkezés érvénytelen, semmis. Ilyen esetben a konkrét kikötés a jövőben joghatást nem válthat ki. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a törvény a részleges érvénytelenséget tekinti főszabálynak. Például, ha a kollektív szerződés egy adott pontja semmis, ettől még a megállapodás többi része érvényes marad, és csak e pontja helyébe lép be maga a törvény. Ettől függetlenül, az egyértelműség kedvéért a feleknek mindenképpen érdemes a törvénybe ütköző szakaszokat hatályon kívül helyezni, vagy módosítani a megállapodásukban, hogy a jövőben ne okozhassanak félreértéseket.
A munkaszerződés, vagy a kollektív szerződés felülvizsgálta tehát sokszor nem jogszerűségi, hanem célszerűségi okból vezet el a módosítás iránti igényhez. A módosítás természetesen igényli a megállapodást kötő másik fél beleegyezését is. Ez a kollektív szerződés esetén hosszas tárgyalásokat tehet szükségessé, amit így érdemes minél előbb megkezdeni. Ne feledkezzünk meg a módosítás írásba foglalásáról sem, ami kerülhet egy különálló dokumentumba is, de praktikusabb, ha a módosított megállapodást aktualizálva, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva készítjük el.
A következő bejegyzésben az egyoldalú munkáltatói intézkedések felülvizsgálatának folyamatát tekintem át.
Hozzászólni, valamint a hozzászólások és a teljes bejegyzés olvasásához kattintson, az Új Munka Törvénykönyve oldalra
