Ki véd meg minket?
Mi történik akkor,amikor azt mondja a munkásember,hogy nem megy.
Nem tudja,nem bírja,ketté szakad,beteg...stb.
Miért van az,hogy miközben az összes portál azzal van tele,hogy munkaerőhiány van,és hogy most az a trend,hogy mindenki i
Mi történik akkor,amikor azt mondja a munkásember,hogy nem megy.
Nem tudja,nem bírja,ketté szakad,beteg...stb.
Miért van az,hogy miközben az összes portál azzal van tele,hogy munkaerőhiány van,és hogy most az a trend,hogy mindenki igyekszik megtartani az embereit,akkor hogy lehet az,hogyan fordulhat elő,hogy a különböző munkajogi sérelmek nem mutatnak semmilyen csökkenő tendenciát.
Itt nagy baj van emberek!
Itt valaki hazudik!
És szerintem az nem a munkavállaló,akinek más vágya nincsen,csak viszonylag nem undorral bemenni dolgozni,és közben még élhessen is egy kicsit,és nem utolsó sorban ne haljon éhen a hónap végére.
No de!
Akkor ez most sakk-matt?
Patt helyzet?
Az egyik fél azt állítja,hogy embertelen módon bánnak vele,vagy a körülmények,vagy maga a munkahely elviselhetetlen...
Nekem elhihetitek,hiába van aranyból az a kalitka,az akkor is csak egy kalitka,egy börtön...
A másik fél azt állítja,nekünk a dolgozó a legfontosabb,mi egy családi munkahely vagyunk...blabla...
És akkor,ha a két oldal egymásnak feszül?Akkor mi van?Ki véd meg bennünket?
A HR?
A szakszervezet?
Egy ügyvéd?
Hát nem tudom.
Mindig belebotlom,abba a kérdésbe,hogy de miért ír alá a munkavállaló egy közös megegyezést,ha úgy érzi,nincs igazuk...
Miért?
Megmondom én miért....
Mert az alany lehet hogy családos,vannak gyerekei,és bármilyen hihetetlen,az alanynak nincsenek megtakarításai,amíg a munkaügyi per kitudja meddig elhúzódik,hitele van,iskolába jár....stb. Csak egy átlag magyar túlélő...
Ja és mondanom se kell,ha veszítesz,ki fizeti a perköltséget?
Jól gondolod...
Mindenki legszívesebben látványosan rájuk borítaná az asztalt,vagy elmondaná azt a hangzatos mondatot,amit a filmekben annyiszor látott: " a továbbiakban az ügyvédemen keresztül tartjuk a kapcsolatot..." :)
De szép is lenne...
Csak hogy,ha nem tartozol a szerencsések közé,akik mögött állnak segítő emberek,ezt sajnos nem teheted meg.
Próbálsz a helyzetből a legtöbbet kihozni,és arra gondolsz,hogy jön a nyár,a gyerek menne táborba,új ruhatár,itt a tavasz,kell az új bicikli...
Eszedbe sem jut,azokban a percekben,mikor ültök a tárgyalóban,egymásnak feszülve,látod rajtuk,hogy úgy néznek rád,mint egy senkire,mint egy ellenségre,holott tegnap még dícsértek.
Ja, hogy azóta kinyitottad a szádat?Elmondtad az igazat?Hmm...
Hát van ez így.
Majd legközelebb csendben maradsz...
Ja nem én,majd valaki más.
Én sosem maradok csendben. :)
Ja és még egy kérdésem lenne a kedves főnökömhöz:
Olvass tovább: http://bank-elet-a-pult-masik-oldalan.webnode.hu/news/ki-ved-meg-minket/
