Hogyan változtak az állami bértámogatás szabályai április 29-től?

Ahogy már korábban írtunk róla, állami támogatás vehető igénybe, ha a vészhelyzettel szoros és közvetlen összefüggésben kialakuló gazdasági helyzet következtében egy társaságnál a munkaidő csökkentésére kerül sor. A már megjelent szabályokban változásokat tettek közzé, ezeket és ezek értelmezését szeretnénk most megosztani Önökkel.

Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. Időtartama három hónap, mely időszakra a támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A május hónapra való igényléshez a kérelem benyújtásának határideje április 30. Visszamenőlegesen igényelni nem lehet. Amennyiben a kérelem később kerül benyújtásra, akkor csak tört hónapként vehető figyelembe.

A 2020 április 29-től életbelépő szabályok szerint módosult a csökkentett munkaidő fogalma. A módosítás a munkaidő ötven százalékos alsó határát huszonöt százalékra csökkenti, a hetven százalékos felső határt pedig nyolcvanöt százalékra emeli, elhagyva a napi minimum négy órás munkaidőre való utalást. A változások alapján tehát egy napi két órára csökkentett munkaidő után is igénybevehető a támogatás. Ahogy a kormányrendelet is megfogalmazza, a  a támogatás igénybevétele alatt érvényes munkaidő 3 havi átlagában értendő.

Akik már módosították az eredeti munkaszerződést korábban (március 11. és a benyújtás napja közötti időszakban) pl. 8 óráról 4 órára, ettől függetlenül benyújthatják a támogatás iránti kérelmet. Ebben az esetben a 8 óra az eredeti munkaidő, 4 óra a csökkentett munkaidő. Az alapbért az eredeti 8 órára kell számolni a jogszabályban meghatározottak szerint.

Továbbá, amennyiben a munkáltató több lépcsőben csökkenti a munkaidőt, azaz március 11. és a benyújtás napja közötti időszakban eszközölt egy munkaidő csökkentést (pl. 8 óráról 6 órára) és a támogatás benyújtásakor tovább csökkenti a munkaidőt (6 óráról 4 órára), ebben az esetben is az eredeti 8 órára kell számolni az alapbért.

Amit még fontos itt kiemelni, hogy a korábban részmunkaidős dolgozók esetében is élhet a munkáltató ezen támogatással, amennyiben itt is eszközöl munkaidőcsökkentést (pl. március 11-én 4 órás munkavállaló munkaideje lecsökken 2 órára)

A támogatási idő alatt a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható támogatás. Ugyanakkor az nem kerül megvizsgálásra, hogy a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve volt-e a munkavállaló.

Az egyéni fejlesztési idő fogalma is kiegészítésre került, ami azt jelenti, hogy a fejlesztési idő az új rendelet alapján már nem csak a támogatás három hónapos időszakában, hanem az azt követő két évben is kiadható. Egyéni fejlesztési idő alatt a munkakörhöz, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés értendő, ami lehet képzés, vagy akár a cég egyéb ügyeinek továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő.

Az új rendelet alapján amennyiben a munkaidő-csökkentés eléri, vagy meghaladja az 50%-ot akkor az egyéni fejlesztési idő csupán csak ajánlás. Amennyiben viszont a munkaidő csökkentése nem éri el az 50%-ot, akkor a munkáltató köteles a munkaidő- csökkenés 30%-ának megfelelő egyéni fejlesztési időt biztosítani a magánszemély részére.

Az egyéni fejlesztési időre fizetett munkabér a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékű, melyet meg kell fizetnie a munkaadónak a támogatás időtartama alatt, függetlenül az egyéni fejlesztési idő érvényesítési idejétől (maximum 2 év). Amennyiben az egyéni fejlesztési idő a rendelet szerint kötelező, ezen munkabérnek, a munkavégzés idejére járó munkabérrel és a támogatással együtt el kell érni a munkavállaló alapbérét.

Az új kormányrendelet tehát távolléti díj helyett alapbérrel számol. Alapbéren a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbért kell érteni, melynek részeként figyelembe kell venni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.

De hogyan is kell számolni a felszolgálási díjjal? A felszolgálási díj összegénél a február havi felszolgálói díjat kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy az márciusban került kifizetésre, így a veszélyhelyzet kihirdetése napján is ez volt az érvényes.

A támogatás mértéke is az alapbérhez kapcsolódik az új szabályok alapján, melynek összege az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de a figyelembevehető alapbér maximuma csak a minimálbér kétszerese lehet.

Ezzel a változással a támogatás maximuma megnőtt, melynek legnagyobb összege a korább összeg másfélszerese vagyis 112 418 forint lehet, de nagysága továbbra is függ a munkavállaló alapbérétől és a munkaidő csökkentés nagyságától.

Hogyan járjanak el azok a társaságok, akik a tevékenységre tekintettel járulékkedvezményben részesülnek? Ezen társaságok esetén is az általános szabályokat kell alkalmazni a támogatás megállapításánál, nem pedig a járulékkedvezménnyel kalkulált nettó alapbért.  Továbbá azon munkavállalók esetében is így kell eljárni, akik bármilyen adókedvezményt vesznek igénybe, illetve akikre speciális adó ás járulék elszámolási szabályok vonatkoznak (pl. nyugdíjas munkavállaló, EKHO-s munkavállaló)

Kalkulációhoz ajánljuk figyelmébe a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján lévő számolási táblát.

A kérelmek kitöltése egyszerűsödik az által, hogy az új szabályok szerint a támogatás iránti kérelmében nem kell a munkaadóknak bemutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várhatóintézkedését.

Ugyanakkor a támogatás megítélésének feltétele az, hogy a munkaadó bemutassa, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

A 2020. április 29. napjával hatályba lépő változások tükrében a munkáltatót továbbra is létszámtartási kötelezettség terheli, mely a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartása helyett a kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására terjed ki, azonban ennek pontos hosszát a kormányrendelet nem határozza meg.

A bértámogatás a továbbiakban a munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is kiterjed, és a rendelet tételesen kimondja, hogy a támogatás távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető.

A változások egyértelműsítik, hogy a vállalkozások kizárólag a támogatással érintett munkavállalók esetén nem rendelhetnek el rendkívüli munkavégzést, és hogy a folyósítás időszaka alatt ezentúl a munkaerő kölcsönző cégek is igénybe vehetik a támogatást.

A támogatást a feleknek (munkavállalónak és munkaadónak) továbbra is együttesen kell kérelmezni az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál.

A BPiON blogján minden további életbe lépő változásról beszámolunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre!