Milyen alapon bízzak benne? 1/2 rész
(gondolatok John Blakey budapesti workshopja kapcsán)
1/2 rész
Állunk a kávégépnél. Ismerős lép hozzám: „Milyen a workshop?” Válaszom egy önreflexió: „Elfáradtam. Minden felvetés gondolatok áradatát indította el bennem, foly
(gondolatok John Blakey budapesti workshopja kapcsán)
1/2 rész Állunk a kávégépnél. Ismerős lép hozzám: „Milyen a workshop?” Válaszom egy önreflexió: „Elfáradtam. Minden felvetés gondolatok áradatát indította el bennem, folyamatosan járt az agyam. Tényleg kifáradtam.” Ez a válasz aztán elindította a beszélgetést a mellettünk álló, szintén kávéra várakozó másik két résztvevő bekapcsolódásával. Így a szünetbeli kikapcsolódásnak annyi, tovább vittük John Blakey témáját. Mi volt az, ami annyira izgalmas, hogy a szünetben sem tudtuk elengedni? Ez a téma nem más, mint a bizalom, méghozzá a vezetővel szembeni bizalom. Milyen az a vezető, akiben megbíznak? Mitől lesz ilyen, illetve mi az, amiért az emberek bizalommal élnek vagy bizalmatlanok valakivel, különösen egy vezetővel szemben? Akik olvasták előző írásaimat, tudják, nem egy-egy előadás, workshop összefoglalóját írom meg. Arról írok, ami engem, vagy beszélgetőpartnereimet, bennünket megfogott az adott eseményen. Arról, milyen gondolatokat, kérdéseket (néha rengéseket, néha hullámokat) keltett bennem az esemény. Aki összefoglalóra számít, most sem fog azt kapni. Inkább gondolatokat vetek fel, megpróbálok gondolatokat ébreszteni John Blakey, Coaching Határok Nélkül (CHN) 6. évadjában megtartott workshopja alapján. A bizalomra vonatkozó fenti kérdések általánosan igazak. Különösen érdekesek akkor, ha olyan személyekkel kapcsolatosak, akiknek tevékenysége, léte sok más ember életét, munkáját is meghatározza. Ilyenek a vezetők. Már sokszor felmerült bennem, hogy bizalmat akkor várhatunk el másoktól, ha magunk is adunk. Na, ez az, ami nehéz. „A bizalmat ki kell érdemelni!” Még gyerekkoromban hallottam ezt, többször is. (Érdekes, hogy mostanában nem.) Mostanában inkább „bizalomépítésről” lehet hallani. Ez utóbbi kicsit mechanikus tevékenységnek tűnik, valami olyan, mint az automatizált marketing. Hát ezért is voltam kíváncsi John előadására. Mit fog ő mondani minderről? Néhány sokatmondó adattal megalapozta a figyelmet. Például azzal a ténnyel, hogy a Brexit támogatói (akik ugye többségben voltak), senkiben sem bíznak. Olyan érzésem volt, John azt szerette volna megmutatni, hogy a mai világban mennyire alacsony szintre került az általános bizalom. Bizalom a társadalomban, bizalom a politikusokban, bizalom a vállalatokban, bizalom a másik emberben. Ezek után csodálkozunk, hogy a vezetőkkel kapcsolatban a bizalom kérdése még kiélezettebben jelentkezik? Azt hiszem, nem kell csodálkoznunk. Emiatt tehát egy vezetőnél a szakmai felkészültség, a jó kommunikációs készség, a vezetési ismeretek, készségek mellett megjelenik egy további fontos kívánalom is: legyen olyan ember, akiben megbíznak. Kik is bízzanak meg benne? Ez volt számomra egy másik fontos gondolat. Az alkalmazottak? A többi vezető? A szervezet, vállalat tulajdonosai? Az ügyfelek? A közvélemény? A nap végére egyértelművé vált számomra, hogy John Blakey amellett foglal állást, hogy erre a kérdésre egy válasz lehetséges: „Bárki, akivel kapcsolatba kerül, kerülhet a vezető.” Lehet, most csodálkozik, aki ott volt a workshopon. (Aki nem volt ott, az pedig bánhatja.) Csodálkozhat, mert Blakey ezt explicit módon valóban nem mondta ki így. Azonban elég csak ránézni arra a felsorolásra, ami John szerint azt a vezetőt jellemzi, akiben bíznak, implicit módon ott van benne ez az állítás! Sokan azt is éreztük már régóta, hogy az üzletnek, a gazdaságnak az a klasszikus modellje, ami a profit mindenhatóságát hirdette, nagy bajban van, rogyadozik. Blakey rámutatott, hogy leginkább a bizalom szintjének generációról-generációra történő gyorsuló mértékű csökkenése ingatja meg ennek a modellnek a felépítményét. A gyorsuló bizalomcsökkenés és a modell összeomlása az egyre nagyobb átláthatóságnak, az információk egyre szabadabb áramlásának, elérhetőségének, széles körű és azonnali terjeszthetőségének köszönhető. Természetesen erre is mutatott nagyon jó példákat. Blakey bemutatott egy új modellt, amely erősebb pilléreken állhat, amelyben az üzleti eredményt három tényezőben kell mérni: profit-ember-bolygó. Ami ugye lényegesen eltér az eddigi, üzleti eredménynek csak profitként értelmező szemlélettől. Ismét az merült fel bennem, hogy bizony Blakey is olyan álmodozó, mint amilyen – többekkel együtt, – én is. (Utalt is erre, elmesélve a partra sodort tengeri csillagokat a vízbe visszadobáló fiú esetét.) Valóban utópisták lennénk? Azt hiszem természetes, hogy felmerült bennem (bennünk?) ez a kérdés is. A gazdaság, üzlet új modelljének három pilléreként ugyanis ezeket nevezte meg: képesség (ability), becsületesség (integrity), jóakarat (benevolance). Ezeknek kell felváltani Blakey szerint az eredeti két pillért, az intellektuális képességek (intellectual ability) és a hatalom, tekintély (authority) pillérét. Érdekes módon, nekem nem is egy építmény jutott eszembe erről a modellről, hanem egy szék! A háromlábú szék ugyanis nem billeg, még egyenetlen padozaton is szilárdan áll, tehát megbízható. És valóban, John azt állítja, hogy ez a három pillér nem más, mint magának a bizalomnak a megjelenési formája. Vagyis a gazdaságot, az „üzlet templomát” már nem a klasszikus, 19. századi modellben található 2 oszlop, az intellektuális képességek és a hatalom (tekintély) fogja megtartani, hanem maga a bizalom, amelyben csak egy a három közül az intellektuális képességek összessége. Kicsit jobban elgondolkodva rájöhetünk, valóban igaza lehet. John mutatott néhány példát, vállalatbirodalmakról, amelyek a bizalom elvesztése miatt pillanatok alatt omlottak össze. És olyat is, ahol a vezetők a három pillérre alapozva sikeres és az eredményt a profiton kívül az emberi és a bolygót érintő változásokat is számoló vállalatot építettek és tartanak fenn, vezetnek nem is kis sikerrel. Úgy tűnik tehát, a bizalom valóban olyan dolog, ami eldöntheti az üzleti sikerességet! És ezzel ugyan nincs vége, ám tudom, hogy az olvasók türelme viszont véges. Azok számára, akikben sikerült az érdeklődést felkeltenem, hamarosan folytatom!
Dr. Gogolák Zoltán coach, szervezetfejlesztési tanácsadó www.gogolak.hu
A Coaching Határok Nélkül (CHN) 2011 szeptembere óta zajló rendezvénysorozat, amelynek célja, Magyarországra hozni a nemzetközi coaching szakma és a vezetőfejlesztés elismert – nemzetközi viszonylatban is a legkimagaslóbb tudású – szakértőit. Rajtuk keresztül megismerjük a változatosságában és mélységében folyamatosan bővülő és megújuló coaching világ legújabb trendjeit. Havi rendszerességgel egy új téma és új előadó mutatkozik be.
A workshopok angol nyelven szinkrontolmácsolással folynak.
A programok szervezőjeként és ICF akkreditát coachként fontos számomra a folyamatos tanulás. Nemzetközi tudás hazai terepen megengedhető áron. Erre vállalkoztam. Ez a CHN.
Coaching ügyfeleimnél ezt a tudást alkalmazom, vezetőképzéseimen ezt a tudást adom át.