Válságkezelés önmagamon

Beütött a nemvárt és persze hirtelen az utolsó percben - ahogy az lenni szokott. Korrigálásra már nem volt lehetőség. Múlt héten két és fél éves működésünk alatt először fordult elő, hogy a Coaching Határok Nélkül nemzetkö

Beütött a nemvárt és persze hirtelen az utolsó percben - ahogy az lenni szokott. Korrigálásra már nem volt lehetőség. Múlt héten két és fél éves működésünk alatt először fordult elő, hogy a Coaching Határok Nélkül nemzetközi rendezvény sorozat egyik betervezett workshopja elmaradt, nevezetesen a december 12.-i. Myles Downey, neves és elismert brit coach nem tudott a londoni köd miatt eljutni hozzánk december 11.-én szerdán délután. A londoni Heathrow-ról nem szálltak fel a gépek - semmilyen irányba. Myles miután fél napot ott ült a reptéren, szerdán kora este felhívott, hogy törölték a járatát. Most mit tegyünk? A válság állapot első jele pánik formájában ütött ki rajtam. De nem volt ideje elhatalmasodni, mert cselekednem kellett. Gyorsan dönteni, - még ott a repülőtéri káoszban egyeztetni előadómmal - volt az azonnali feladat: Myles átszervezze-e repülőjegyét egy másnap délelőtti járatra, hogy csütörtök (dec.12.) dél körül Pestre érjen vagy engedjük el a december 12.-i workshopot teljes mértékben és nézzünk új dátumot - ez volt a kérdés. Bízzunk-e az időjárásban, hogy másnapra felszáll a köd és próbáljuk minden áron megtartani a programot vagy vállaljam fel, hogy egyszer elmarad egy CHN program, de lesz új dátum, nyugodtabb körülmények között. Meddig lehet ügyfeleimet, a résztvevőket bizonytalan állapotban tartani, hogy lesz vagy nem lesz workshop, elinduljanak vidékről vagy sem. Minden válság helyzetben már az elején adódik egy létfontosságú döntési pont. És ezt meg kell lépni. Fel kell vállalni a döntést, a gyors döntést. Az idő tényleg sürgetett, mert ekkor már szerda (dec.11.) este 8 óra körül járt. Hogyan tudom elérni a résztvevőket? Mindenkit! Az új dátum mellett döntöttünk, Myles haza ment londoni házába én meg csapatommal elkezdtem emailezni, telefonálni, a Facebookra is kitettünk üzenetet, beindult a válságkezelés. Szárnyalt az adrenalin, kattogtak az agykerekek, vettük sorba a teendőket: kit nem értünk még el nézzük csak? Jaj nehogy valaki kimaradjon! Mit teszünk, ha mégis….? Kolléganőmmel, Nórával megegyeztünk, hogy biztos, ami biztos ő reggel oda megy az Ericsson székházba a rendezvény helyszínére és úgy döntöttem, hogy CHN könyvvel kárpótolja azokat, akik még is oda mennek, mert ugye az a mi kudarcunk, hogy még sem értünk el mindenkit az előző nap este. Ott akkor derül ki, hogy mennyire ismerem ügyfélköröm, a CHN program résztvevőit. Ez is egy megmérettetés. Nem vallottunk kudarcot. Kolléganőm az összes könyvet cipelhette haza. Ezek már a válság kezelés örömteli pillanatai. Ezen a ponton tehát szerencsénkre nem voltak csalódott résztvevő jelöltek a rendezvény terem kapujában. Másfelől nagy örömömre már volt új dátumunk február elejére Myles Downey budapesti workshopjára. Volt mit meghirdetni! Eddig nem rossz! Következő kezelendő pont: voltak sokan, akik befizették már a részvételi díjukat és olyanok, akik még soha nem voltak CHN rendezvényen. Mi lesz az ő belém fektetett bizalmi tőkéjükkel. Másfelől bank sem vagyok, hogy nálam tartsák a pénzüket bármilyen fialtatás nélkül majdnem két hónapig. Jött a gondolat, hogy ajándékozzak nekik plusz egy programot! Így is történt, így meghívtam őket a CHN januári agykutatásokra alapozott coaching workshopjára. (Időrendi sorrendben először ez lesz és csak utána február elején jön Myles Downey.) A megszületett döntést - az ajándékot - rögtön elkezdtem kommunikálni az érintettek felé. Jó volt a fogadtatás, már be is jelentkeztek néhányan a januári CHN programra is. Bezárult a kör. Az érintettek tájékoztatva és kárpótolva lettek. A válságkezelés lezárult. Második lépés a reputáció védelem. Hogyan fog ez kitudódni, elterjedni a CHN ügyfélkörben? Milyen híre lesz annak, hogy egy lekötött, meghirdetett CHN program elmaradt? Erre gondolva úgy döntöttem, hogy csütörtök (dec.12.) este kiküldök egy hírlevelet, amiben őszintén leírom mi és hogyan történt. Az a legjobb, ha tőlem hallja mindenki - akit a téma érdekel -, a maga valóságában és részleteiben december 12. történetét. És ekkor jött az igazi jó hír, amikor hírlevelemre többen is jelezték, hogy nekik az új februári dátum sokkal jobb és most nem tudtak volna jönni, de akkor februárban majd ott lesznek…..

Kommunikációs tanácsadóként többször kellett válságot kezelnem, szakmai profilom egy része ez a tudás. Sosem gondoltam, hogy saját magamon, saját vállalkozásomon is kell ezt gyakorolnom. Coachként ez a válságkezelés erőteljesebb volt, mint kommunikációs tanácsadóként bármelyik korábbim. A pergő fejlemények alatt végig önreflexiót gyakoroltam. Figyeltem magam kívülről, belülről, mit gondolok, és mit érzek. Tudatos megélése az eseményeknek, felelősségteljes döntések sorozata, mind végig felismerve és megélve választási lehetőségeim - ezekről szólt a válságkezelésem. A kognitív profizmus keveredett az érzelmek hullámvasútjával. Izgalmas volt! Ha már egyszer meg kellett élnem, akkor így egyszerre két síkon és több oldalról, coaching szemlélettel volt a legteljesebb! Határozattan úgy érzem coachként jobb kommunikációs szakember lettem.

Von Bartheldné Ábri Judit PCC executive coach és kommunikációs tanácsadó www.coachinghataroknelkul.hu

+36 30 942 2419 +36 70 772 2419