Amilyen a vezető, olyan a ... ? Hol vannak a példaképek és mi van az értékrenddel?

Gyakran olvasok sikeres vagy elismert személyek életútját bemutató írásokat, mivel rendkívül inspirálónak tartom őket saját munkámhoz. A legtöbb írásban a bemutatásra kerülő személyek életében megjelenik egy vagy több példak

Gyakran olvasok sikeres vagy elismert személyek életútját bemutató írásokat, mivel rendkívül inspirálónak tartom őket saját munkámhoz. A legtöbb írásban a bemutatásra kerülő személyek életében megjelenik egy vagy több példakép, mentor, akire felnézhetett, akitől tanulhatott. Az én életemben is akadt szerencsére ilyen. Ugyanakkor a Dr. László József által vezetett Harvard Üzleti Reggeli novemberi rendezvényén a korábbi sikeres üzletember, jelenleg oktató és üzleti angyal Peter B. Zaboji által az előadásában feltett kérdéseket – nevezetesen „Hol vannak a példaképek? Hol látjuk őket?” – egyre időszerűbbnek és problémásnak találom.

Vezetői mesterkurzus néven Dr. Csikesz Tamással olyan rendezvénysorozatot szervezünk jövő tavasszal, amelynek keretében különböző szektorokban, különböző nagyságú és profilú szervezetekben sikeres, bizonyított vezetőket állítunk színpadra. A DEVISE Hungary és a DFT Hungária együttműködésében megvalósuló kurzus keretében e vezetők saját életútjának, gyakorlatának bemutatásával szeretnénk példát állítani, ennek segítségével „tanítani” a leendő vagy a már aktív, ugyanakkor az önképzés fontosságát, a folyamatos tanulás, fejlődés létjogosultságát valló vezetőket. A szerepvállalás kapcsán megkeresettek döntő többsége (pl. volt miniszter, világszerte ismert üzletember, jelenleg is szárnyaló termelővállalat aktív vezetője) azonnal visszaigazolta, s megtisztelőnek tartotta a Vezetői mesterkurzusra való felkérést.

Meghökkenve jöttem rá azonban, hogy példaértékűnek hitt vagy tartott vezetők közül nem is biztos, hogy mindenki méltó arra, amire a program szakmai vezetőjeként felkértem. Nem mindenki lehet példakép, mert nem hiteles. Akadtak ugyanis olyanok, akik a programtervet és a célokat, alapelveket is magában foglaló felkérés kézhezvételét követően vagy hosszú időn át vagy egyáltalán nem reagáltak. Avagy rögtön azt kérdezték, hogy mennyit fizetünk mindezért. Vagy azt mondták, ha X vagy Y a programban szerepel, akkor ő nem.

S ugyanezzel szembesültem akkor is, amikor a DEVISE Hungary és az RSM DTM Hungary által folytatott „HOGYAN DÖNT A DÖNTÉSHOZÓ?”  című kutatás eredményeit bemutató, s a témát több oldalról is megvilágító január 25-i DÖNTÉSHOZÓK FÓRUMA című konferenciára elküldtem az előadói vagy kerekasztal-beszélgetésben való részvételre szóló felkéréseket, illetve az eseményen jelentős szerepet  vállaló Dr. László József megkereste az érintetteket. Itt is „elfelejtettek” reagálni néhányan.

Önmagában ez nem okozna gondot, hiszen számos nagyszerű vezetőt találtam helyettük. A probléma azonban annál inkább zavar.

A visszajelzést sem adók bizonyára elfoglaltak. Meg a titkárnőik is. Merthogy minden felkért, de a visszajelzést „elfelejtőnek” van titkárnője. Mégsem reagáltak. A titkárnők sem.

Vajon joggal merült-e fel bennem, hogy valóban igaz lehet esetleg az a sztereotípia, mely szerint amilyen a vezető, olyanok a közvetlen munkatársai is? S olyanná válik az általa irányított szervezet is előbb-utóbb? Vagy egyszerűen csak zavar van az értékrendekben? Vagy az enyémmel van gond? Miért is akarom a saját értékrendem szerint fontos visszajelzést mások hitelességének mércéjévé tenni?

Szeretnék hinni benne, hogy mind az országban, mind pedig az üzleti életben az elmúlt években kialakult értékrendi zavar inkább előbb, mint utóbb helyreáll. Lehet, hogy ezt az értékrendet sokan egy gyakorló vezetőhöz, Reményi Csabához, az Oracle Magyarország ügyvezető igazgatójához hasonlóan egy könyvben véli felfedezni. Ő mondta ugyanis ma reggel a Tomka János és Bőgel György professzorok új könyvének (Vezetés egykor és most – A Bibilia és a menedzsment) bemutatásakor: értékrendre lelt a könyvben. Sajnos a jelek azt mutatják, hogy akadnak, akiknek szüksége lenne rá…

Bár szerencsére számos külső visszajelzés azt mutatja, hogy az én értékrendem alapvetően rendben van, mégis nagy várakozással kezdem olvasni a rendhagyó könyvet. S nem csak amiatt, hogy vajon mennyiben támasztja alá a nevemhez is fűződő döntéshozói kutatást és konferenciát…

Amiatt is, mert szerzői számomra hiteles szakemberek és vezetők. Példaképek.

DARA Péter