Mennyire volt benned izgalom a versenyen? illetve volt valami módszered amivel kezelted a stressz?

Nem a verseny miatt izgultam, hanem az miatt, hogy bele tudom-e tenni azt a munkát amit kijelöltem magamnak. Volt bennem egy kisebb izgalom egészen az utolsó napokig, aztán ott megszűnt. 2 héttel a verseny előtt érkeztünk Amerikába és 3 beszédem volt beütemezve a helyi retorikai klubokban. Az első egy szokatlan környezetben, egy templomban, volt és nem sikerült jól, ez adott is egy mélypontot. Majd jött egy sokkal jobb szereplés és végül harmadszor a közönség annyira lelkes volt és nevetett, hogy a beszédem első harmadában teljesen elfelejtettem a szöveget, teljes kiesés, megesik bármelyik szinten. Visszajöttem azonban, hiszen nemcsak a szöveget tudtam, hanem élt bennem a beszéd és előny volt hogy teljesen saját történetek voltak benne.

A stresszkezelésre zseniális volt, hogy visszanyúltam a régi edzésmódszerekhez. Én versenyszerűen boxoltam hosszú évekig korábban és ezért onnan a reggeli napkezdő edzést visszahoztam, ilyenkor futottam és boxolói edzést végeztem. A végére olyan formába kerültem, hogy azzal vicceltünk, hogyha a retorika világbajnokság nem is sikerül, a felkészülést megnyújtva a decemberi országos ökölvívó bajnokságon jó esélyekkel indulhatok el ismétJ Másrészről, a velem tartó és otthonról biztató barátaim is folyamatosan segítettek, nemcsak a beszéddel kapcsolatban, hanem lelkileg is. Foglalták a szállásokat helyettem, szervezték a beszédeket, ahol gyakorolhattam és elviseltek, amikor a felkészülésnek rendeltem mindent alá. Mindezt jókedvvel sikerült fűszerezni, amitől feloldódtam. Ezek nagyon hatékony stresszkezelési módszereknek bizonyultak, lazán állhattam ki a színpadra.

Mi adott Neked Önbizalmat?

A sportolói múltam itt is visszaköszön. Ez mellett, a berlini, londoni és sok hazai beszédgyakorlás nagyfokú önbizalommal vértezett fel. Ha megkérdeznétek a barátaimat, szerintük túlsokkalJ Végül tudtam, hogy versenyhelyzetben jobban teljesítek majd, mint a gyakorlásokon. Hiszen megtanultam magamról, hogy nagy tét és közönség mellett mégjobban szeretek beszélni.

Ezt a helyezést tartod igazságosnak?

Elégedett vagyok a helyezésemmel, egy roppant erős elődöntőbe kerültem, ahol felkerültem a dobogóra. A 9 fős elődöntőnk fele profi amerikai beszélőkből állt, tapasztalatban és előadástechnikában nemigen versenyezhettem velük. Én a tartalommal voltam erős. A sors úgyhozta azonban, hogy a szerintem később világbajnoki címet érdemlő  és végül harmadik Josephine Lee-vel kerültem egy csoportba. Josephine sok szempontból az ellentétem, gazella mozgású, gyönyörű az angolja és egy jelenség volt a színpadon. Több biró jött oda hozzám a verseny után és mondták, hogy nagyon fej-fej mellett haladtunk. Mint kiderült, aznap neki szavaztak bizalmat. A retorika egy szubjektív műfaj, de nekem is nagyon tetszett a beszéde. Szerinte meg én nyertem, a verseny utáni visszajelzése szerint, így vártuk a színfalak mögött, hogy ki kerül fel a dobogóra és ki melyik fokára. A szabályok alapján csak az első mehet a döntőbe.

Hogyan tovább? Ha jól tudom a beszéddel együtt szakmai váltást is végrehajtottál?

Vezetéknélküli szakterületű villamosmérnök vagyok, korábban ebben a munkakörben, informatikusként, majd műszaki vezetőként dolgoztam. Rájöttem azonban, hogy ha retorikai tréningeket tartok, az nagyon feltölt. Nyilván a tréneri munka nagyon embert próbáló tud lenni, de amíg szórakozásnak fogom fel, addig ezzel nagyon szívesen foglalkozom. Mindent összevéve jelenleg már többtucat tréninget tartottam meg különböző cégeknek, oktatási intézményeknek és közösségeknek. Hatalmas előny így, hogy a tréningek mellett van időm a műszaki vénámat is kamatoztatni és két érdekes induló vállalkozáson is dolgozunk. Az egyik pont a retorikához kapcsolódik. A motivációt az adta, hogy nagyon sok rossz powerpoint prezentációt látunk vizuális szempontból a különböző eseményeken, így csináltunk egy vizualizációs ellenőrzőszoftvert, ami a helyesírásellenőrzőhöz hasonlóan segít megtalálni a vizuális hibáinkat és javítani azokat (pl. kis betűméret, rossz betű és háttérkontraszt stb.)

Jövőre újra? Mit fogsz másképpen csinálni? (illetve most mit kellett volna másképp?)

A legtöbb világbajnok körülberül tízszer próbálkozott a cím elhódításával. Nekem ez volt csupán a második teljes versenyszezonom. Rengeteget tanultam belőle, rengeteg barátom segítette az utamat és még valóra válik a titkos vágyam is mire hazaérek. Ezért mindent úgy csinálnék, mint ahogy azok megtörténtek. A mentorom, András, mondta, hogy akkor lesz elégedett velem, ha nem lesz mit megbánnunk és nem rajtunk múlik az eredmény. Ezt kipipálhatjuk.

Jövőre újra bizony,  ahogy Celine Dion énekli “the show must go on”. Ami biztos, hogy dolgozni fogok az angolomon és elmegyek táncot tanulni, hogy szebb legyen a mozgásom. Ami mégbiztosabb, hogy sok-sok Toastmasters klubesten és rendezvényen veszek részt, hiszen az ottlevő embereknek, Nektek köszönhetem a fejlődésemet és ezt az életreszóló élményt.

SzűcsLaci