1. tévhit: A közösségi tanulás a digitalizálás korában alakult ki. A közösségi tanulás egyáltalán nem annyira újkeletű, mint ahogyan azt sokan gondolják. Albert Bandurának, a szociális tanuláselmélet megalapítójának már volt erre koncepciója 1970-ben. Elmélete szerint hatékony módja a tanulásnak a társadalomban elfogadott különböző viselkedések modellezése és betartatása. A tanulók ugyanis lemásolják egymás viselkedését, amennyiben társaiknál azt eredményesnek találták. A közösségi tanulás sikerességéhez 3 fontos összetevő kell: a tanuló, a modellezett viselkedés és a környezet vagy adott helyzet. A korábbi évtizedekben ezek a tényezők személyes találkozások során tették hatékonnyá a tanulást, míg manapság a digitalizálódás korában online formában valósulnak meg különböző webes felületek és alkalmazások segítségével.

2. tévhit A közösségi tanulás csak a modern technikák szakértőinek való. Ez talán az egyik legkárosabb tévhit. A közösségi tanulás ugyanis olyanok számára is elérhető, akik sosem használtak online platformokat korábban. Hasonló tévhit ez ahhoz, mikor sokan a fiatalok kiváltságának tartják a digitális eszközök és az internet használatát. Mindegyik alaptalan, ugyanis egy motivált ember képes fejlődni kellő kitartással annak ellenére is, hogy még nem a digitalizálódás korában nőtt fel. Nagyon fontos tehát, hogy a tanulóidnak megfelelő közösségi tanulási eszközöket és tevékenységeket válaszd! Online kérdésekkel is elérheted, hogy kommunikáció alakuljon ki a tanulók között és senki ne érezze kirekesztve magát.

3. tévhit A közösségi tanulásba mindenképpen be kell vonni a közösségi médiát. A közösségi média a közösségi tanulás egyik leghatékonyabb eszköze lehet, ugyanakkor nem az egyetlen. Blogok, fórumok és webináriumok is a tanulni vágyók rendelkezésére állnak. Az egyetlen dolog amivel tisztában kell lenniük az, hogy viselkedésük a virtuális térben is kihat a társaikra. Amennyiben mégis a közösségi oldalakat választjuk, elég néhányat használni belőlük rendszeresen. Alkalmazkodni kell a tanulók igényeihez is, tehát érzékenyebb téma esetén vagy introvertáltabb személyiségű résztvevőkkel pl. zárt Facebook csoportokban érdemes kommunikálni.

A közösségi tanulás élvezhető és szórakoztató tud lenni, ugyanakkor a fő célja a tudás bővítése és a tapasztalatszerzés. A társakkal való kommunikáció és a visszajelzések megosztása szerves része ennek a tanulási stratégiának. Ez a tévhit valószínűleg onnan ered, hogy megfelelő célkitűzések hiányában nem vehető komolyan ez a tanulási forma.

5. tévhit: A közösségi tanulás nem hatékony. Ez tulajdonképpen egy kvázi-mítosz. A közösségi tanulás annyira hatékony, amennyire jó minőségű e-learning stratégia áll mögötte, de ez a többi módszerre is igaz. Meg kell tanulni a csoporthoz illeszkedő tanulási módszer kiválasztását és megfelelő használatát. A közösségi tanulás fejleszti a képességeket és a tudást, és a könnyebb megértést teszi lehetővé, amennyiben jól strukturált. A hatékonyság érdekében világos tanulási célokat kell megfogalmazni, valamint érdemes egy átfogó e-learning tervet készíteni. A közösségi média, a blogok és a fórumok csak apró részei a “kirakós”nak. Az online tanulóknak szükségük van kiegészítő e-learning tevékenységekre, mint például forgatókönyvekre, szimulációkra és komoly játékokra, hogy segítsék a megtanult dolgok megértését. A közösségi tanulás ugyanis hatékonyabb, ha szilárd és jól szervezett alapokon nyugszik. A közösségi tanuláshoz kapcsolódó e-learning kurzusok lehetnek önálló üteműek vagy szinkron is. A modern technológiának köszönhetően az online tanulók a világ minden tájáról együtt tudnak működni a társaikkal és meg tudják osztani a tapasztalataikat. A közösségi tanulás tehát nem új dolog, mégis a mai digitális eszközök teszik még hatékonyabbá és megnyerőbbé.

Forrás: (https://elearningindustry.com/truth-behind-5-social-learning-myths)

Amennyiben kérdésed van hozzánk, vedd fel velünk a kapcsolatot!