Megadóztatnák a rendvédelmisek nyugdíját?

A kormány - kisebb módosításokkal - elfogadta a szolgálati nyugdíjasokat és szolgálati nyugdíjrendszert érintő, szakszervezetekkel egyeztetett belügyminiszteri előterjesztést - olvasható  a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekv

A kormány - kisebb módosításokkal - elfogadta a szolgálati nyugdíjasokat és szolgálati nyugdíjrendszert érintő, szakszervezetekkel egyeztetett belügyminiszteri előterjesztést - olvasható  a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének május huszonnegyedikén – azaz tegnap-  kelt közleményében.

S hogy mi is lehetett abban az előterjesztésben?

Hát kb.  ez:

„Akik idén töltik be az 57. életévüket, azokra nem vonatkozik az alábbiakban vázolt koncepció.

Azok, akik idén nem töltik be az 57. életévüket, a továbbiakban négy kategóriába sorolhatók:

1. Nyugállományban lévők, akik nem dolgoznak és nem is vállalnak munkát
2. Nyugállományban lévők, akik dolgoznak/dolgoznának
3. Aktív állomány
4. Egészségi alkalmatlanság miatt nyugállományba kerültek

1. I. Nyugállományban lévők, akik nem dolgoznak és nem is vállalnak munkát

Alap megközelítésben a nyugállományban lévő döntése, hogy visszatér-e a munka világába, a közös megegyezéssel távozottak esetében külön egyeztetés szükséges.

Abban az esetben, ha a nyugdíj mellett – bejelentés nélkül – munkát vállal, ezt a tevékenységet szankcionálni szükséges. Az elképzelés szerint a feketén végzett munka során büntetni kell mind a munkaadót, mind a munkavállalót. Akiről kiderül, hogy munkavállalóként feketén végez munkát, első esetben a mindenkori minimálbér egyszeresének, második alkalommal kétszeresének megfelelő összegű bírságot köteles megfizetni. A második eset után nem kerülhet vissza aktív állományba abban az esetben, ha úgy határoz, hogy hivatásosként visszafoglalkoztatását kéri.

Aki úgy dönt, hogy nyugállományban marad, és nem jön vissza dolgozni, azt – a rá irányadó nyugdíjkorhatártól – jelenleg 65 év felett – illeti meg a teljes nyugdíj. A mindenkori nyugdíjkorhatár eléréséig az általános szabályok szerint a nyugdíjából 16% adót köteles fizetni, azonban a levonással terhelt nyugdíj összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér 1,5 szeresénél.

1. II. Nyugállományban lévők, akik dolgoznak/dolgoznának

A fenti kategóriába azok tartoznának, akik nyugállományban vannak, de dolgozni szeretnének, vagy már foglalkoztatásban állnak. Választaniuk kell azonban a nyugdíj és a munka között.

a)      Aki a magánszektorban végez munkát, jövedelme és a nyugdíja együttesen adózik.

b)      Annak részére, aki az állami szektorban (kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közalkalmazottként, vagy Mt. hatálya alá tartozóként) kerül alkalmazásra, a nyugdíj folyósítása felfüggesztésre kerül.

c)      Aki visszafoglalkoztatásra kerül a hivatásos állományba, részére korábbi nyugdíjának megfelelő nettó illetmény jár, amely nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér másfélszeresénél. A szolgálatteljesítés jellege: könnyített, ennek megfelelő alkalmassági követelményekkel és felszereléssel. (A heti munkaidőt 35 órában állapítanák meg, túlmunka kötelezettség alól mentesülne. Kihirdetett veszélyhelyzet esetén rendes szolgálatra kötelezett.)

d)     A parancsnok egyetértésével – a szolgálati követelményeknek való megfelelés esetén – a c) kategóriába tartozó személy a megüresedő hivatásos státuszok feltöltésénél előnyben részesülhet.

1. III. Aktív állomány

A mindenkori nyugdíjkorhatárhoz képest (jelen esetben 65 év) 5 évvel korábban (jelen esetben 60 év) nyugdíjba vonulhat. Ehhez kapcsolódik az a feltétel, miszerint 30 év effektív – a jogszabályok alapján elismert szolgálati idő figyelembevételével – szolgálati viszonyt teljesíteni kell. A hivatásos életpályamodell kialakítása során a hosszabb szolgálati idő elismeréséül az 50 év feletti állomány illetményrendszere progresszíven emelkedő. A nyugdíjrögzítéssel rendelkezők szerzett jogainak biztosítása várható, azonban a vonzó illetményrendszerrel a szolgálati életpályán történő megőrzésük a cél.    Ezen kívül a kormánytisztviselőkre vonatkozó elvárások az e kategóriába tartozó állományra is vonatkoznak.

A hivatásos állományú és a parancsnok 25 tényleges szolgálat és betöltött 52. életév együttes megléte esetén a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig kérheti könnyített szolgálatba történő továbbfoglalkoztatását. A felső korhatár elérésekor a hivatásos szolgálatot teljesítő választhat, hogy a nyugdíjba vonulást vagy a további foglalkoztatást választja. Alkalmasságától függően az I. vagy a II. kategóriába sorolandó.

2011. december 31-ével a szolgálati idő a jelenleg hatályos jogszabályok szerint rögzítésre kerül.

1. IV. Egészségügyi alkalmatlanság miatt nyugállományba kerültek

Akik korábban egészségi alkalmatlanság miatt 40–70%-os egészségkárosodással kerültek nyugállományba, azoknak egészségi állapotát a civil szabályok szerint felülvizsgálják, és döntenek foglalkoztathatóságukról. Amennyiben az érintett nyugdíjasoknál az egészségkárosodás mértéke a 40%-ot nem haladja meg –  egészségügyi alkalmassági vizsgálatot követően – visszafoglalkoztatásra kerülnek, vagy esetükben is érvényesül a II. pont szerinti önkéntesség. A 70%-os határ feletti rokkantak ellátása nem változik.

Különös figyelmet fordítunk a szolgálattejesítéssel összefüggésben megsérült baleseti járadékos kollégákra ellátásukat, változatlan mértékben biztosítjuk.”

Az idézett rész forrása: http://www.rkdsz.hu/hirek/a-hetvegi-targyalasok-munkaanyaga