Terrorizál a főnököm

Történet az agresszív szolgálatvezetőről, akitől a beosztottak rettegnek, viszont a főnökei istenítik: Levél: „Két éve dolgozom egy biztonsági cégnél, egy irodaházat őrzünk. A gondom 10 hónappal ezelőtt kezdődött, ekkor jöt

Történet az agresszív szolgálatvezetőről, akitől a beosztottak rettegnek, viszont a főnökei istenítik:

Levél: „Két éve dolgozom egy biztonsági cégnél, egy irodaházat őrzünk. A gondom 10 hónappal ezelőtt kezdődött, ekkor jött hozzánk egy új szolgálatvezető. Ő kegyetlenül sanyargatja a dolgozókat, mindenkibe beleköt. Vannak idősebb dolgozók is a kollégák között, őket rendre levéntrotylizza, levénbuzizza. Teszi ezt mindenki előtt. De nem csak  őket,  hanem a többi beosztottat is szereti lejáratni mások jelenlétében.

Csak úgy röpködnek a szájából a hülye, degenerált, barom szavak ha hozzánk beszél.   Ha merünk szólni hozzá, akkor az a válasz, hogy „ne ugassunk, őt ne zavarjuk, mert ha egyszer  dühbe gurul, akkor nem fog garantálni semmit sem.”

24/48-as beosztásban dolgozunk, neki köszönhetően  pihenés-alvás nélkül. Ha valakit kiszemel magának, akkor azt se enni, de még WC-re sem engedi, és kirúgással riogatja.

A főnökökkel viszont kedves, ezért szeretik is őt, a területi igazgató kifejezetten isteníti, követendő példaként emlegeti számunkra. (Már csak azért is, mert ez a szolgálatvezető szabályosan  szinte ott lakik a munkahelyen, bent van látástól vakulásig, rajtunk éli ki magát - a mi vesztünkre -.) Mikor láttuk, hogy milyen jó viszonyban vannak, akkor megkértük a területi igazgatót, hogy próbáljon  már hatni egy kicsit a szolgálatvezetőnkre. A válasz az volt, hogy MÉG MI "legyünk vele türelmesebbek, megértőbbek, mert nem olyan régen vált el, és hogy ez viselte meg ennyire szegényt,  és hogy egyébként milyen jó ember". Hát ezt az utóbbit mi eddig nem igazán vettük észre!

És ezt az állapotot kell nekünk elviselnünk 390 forintos órabérért.”