Mégis lesz Diplomamentés, azaz nyelvvizsga-felkészítés állami pénzekből
A január 22-én bejelentett Diplomamentő programmal a kormány annak a közel 10 ezer embernek a nyelvtanulását támogatja, akik már leállamvizsgáztak, de a nyelvvizsga még hiányzik a diplomájukhoz. Erre 3 milliárd forintos forrás áll re
A január 22-én bejelentett Diplomamentő programmal a kormány annak a közel 10 ezer embernek a nyelvtanulását támogatja, akik már leállamvizsgáztak, de a nyelvvizsga még hiányzik a diplomájukhoz. Erre 3 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Nincs korhatár, és nem kötelező a magyar állampolgárság sem.
Számít-e a diploma hivatalos formájának átvétele a munkáltatók szempontjából? Egyes munkakörök megpályázásánál a nyelvtudást hogyan mérik a HR-esek? Körbekérdeztünk a vállalatoknál.
A január 22-én bejelentett Diplomamentő programmal a kormány annak a közel 10 ezer embernek a nyelvtanulását támogatja, akik már leállamvizsgáztak, de a nyelvvizsga még hiányzik a diplomájukhoz. Erre 3 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Nincs korhatár, és nem kötelező a magyar állampolgárság sem.
A tervek szerint az első tanfolyamok már aug. végén elkezdődnek, a programban 13 730-an vehetnek majd részt, közülük angolt 9968-an, németet 3488-an, franciát pedig 274-en tanulhatnak. A számokból jól látszik az angol nyelv térhódítása. A támogatásért eddig 29 ezren regisztráltak a rendszerbe, tehát jelentős a túljelentkezés. Előnyben részesítik majd a munkanélkülieket és azokat, akik első diplomájukat szereznék meg.
A program célja a középfokú (KERB2) nyelvvizsgák megszerzése, amire max. 240 óra áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a jelentkezőknek már legalább egy KERB1 (alap) szintű nyelvtudással kell rendelkezniük. Az alap szintű nyelvtudás már elég sok mindenre képessé tesz. A munkahelyi kompetenciák tekintetében:
A KER B1 szintű nyelvismerettel a beszélő általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket.
Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a tanfolyamok sikerrel járnak és 10 ezer új diplomásunk lesz, az ő foglalkoztatásuk megoldott-e, számít-e a diploma hivatalos formájának átvétele a munkáltatók szempontjából? Egyes munkakörök megpályázásánál a nyelvtudást hogyan mérik a HR-esek?
Körkérdésünkre a legtöbben azt válaszolták, hogy nem a papír számít. A nyelvvizsga bizonyítvány egy adminisztrációs kellék, ami igazán számít, az a kommunikációs képesség, fellépés, határozottság, önállóság, ambíció.
Az új felvételeknél, amikor a jelentkezők megküldik az önéletrajzokat, a behívásoknál, sorrend kialakításnál fontos szempont a nyelvismeret, az tény. Előre azonban sosem kell beküldeni a nyelvvizsga bizonyítványt. Bőven elég, ha az önéletrajzban az szerepel, hogy folyékony angol kommunikáció vagy középfokú nyelvismeret. Amikor pedig már az interjú történik, szintén nem a bizonyítványt nézik, hanem egyszerűen átváltanak angol beszélgetésre vagy a vállalat angol nyelvű tesztjét kell kitölteni a jelentkezőknek.
A megszerzett nyelvvizsgák lehet, hogy csak a statisztikáink javítását fogják jelenteni egy 3 milliárdos állami kiadásért cserébe?
Jászberényi-Király Szilvia felnőttképzési szakértő
