Mennyibe kerülhet egy munkahelyi hiba? Hogyan felel a dolgozó?

Csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik – szokták mondani. Bizony előfordul, hogy akár már egyetlen hiba is súlyos kárt okoz a munkáltatónak. Mikor lesz felelős a dolgozó? Mennyi kártérítést kell a munkavállalónak megfizetnie?

Miért felel a munkavállaló?

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy

„A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”

Ahhoz, hogy a munkavállaló fenti kártérítési felelőssége fennálljon, az egyik alapfeltétel, hogy ténylegesen munkaviszonyban legyen a károkozó magatartáskor. Ha valaki vállalkozási, vagy megbízási jogviszony keretében okoz kárt, rá nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyvben lévő szabályok vonatkoznak.

A semmittevés is okozhat kárt

Kárt többféle módon is lehet okozni. Egyrészt kárt okozhat, ha valaki ténylegesen tesz valamit, de az is, ha elmulaszt megtenni valamit. Károkozás történhet:

• tényleges cselekvéssel vagy
• mulasztással is.

Ezt minden esetben az adott körülmények határozzák meg, de általánosságban nem mondhatjuk, ha nem csináltam semmit, akkor kárt sem okozhattam. Gondoljunk például arra, hogy egy fontos iratot nem küld el valaki, helyette hetekig ott lapul a fiókja mélyén, vagy az iratkupac alatt. Ez bizony komoly károkat okozhat a munkáltatónak.

A vétkesség sem mindig egyforma

A vétkességnek vannak fokozatai. A fizetendő kártérítésnél nem mindegy, hogy valaki

• gondatlanul, vagy
• szándékosan okozta-e a kárt.

Mikor beszélhetünk szándékosságról?

Ezt a kérdést a legfőbb bírói fórum is vizsgálta és kimondta, hogy

a munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha

• előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és
• azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik.

Mi a gondatlanság?

Gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló ugyan előre látja magatartása lehetséges következményeit, de vagy

• könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy
• a magatartása következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztja. Hétköznapi szóhasználattal ekkor mondjuk, hogy valaki hanyag.

A fentiek a leltárfelelősségre nem alkalmazhatóak. Arra külön szabályok vonatkoznak, ahol a kárfelelősség attól függetlenül fennáll, hogy vétkezett-e a dolgozó. De nem csak a vétkesség az egyetlen különbség, a leltárfelelősségnek más feltételei vannak. Ezeket később egy külön cikkben nézzük meg részletesen.

Miből állhat az okozott kár?

A kár olyan hátrány, ami pénzben is kifejezhető. Az okozott kár az alábbiakból állhat:

• tényleges kár, vagyis, ha valami megsemmisült, elveszett, megrongálódott,
• elmaradt haszon: az az összeg, ami befolyt volna, amivel gyarapodott volna a munkáltató, ha nem történik meg a károkozás.
• indokolt költség, amivel a kárt csökkentik.

Mi az, ami nem követelhető a munkavállalón?

A kár egy részét nem kell megfizetni a kárt okozó személynek.

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején

• nem volt előrelátható, vagy
• amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
• amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Mennyi lehet a kártérítés?

A kártérítés mértékénél válik igazán fontossá, hogy a dolgozó hogyan okozta a kárt. Nem mindegy, hogy gondatlan volt, vagy súlyosan gondatlanul, netán szándékosan járt-e el.

• Enyhe gondatlanság esetén a „kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.” Ezt kollektív szerződés felemelheti nyolchavi távolléti díjnak megfelelő mértékig.
• Ha szándékos, vagy súlyosan gondatlan volt a kárt okozó személy, akkor a teljes kárt meg kell fizetni.

A vezetőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak, ők az enyhe gondatlanság esetén is a teljes kárért felelnek.

Egy hiba és a dolgozó élete végéig eladósodik?

A fenti szabályok sokszor szigorúnak tűnhetnek a dolgozók szemében. Egy hiba is komoly károkat okozhat, amit a munkavállaló nem, vagy csak hosszú évek alatt tudna megtéríteni.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy

„A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.”

Kövesd az ÉRTHETŐ JOG munkajogi blogját, az ÉRTHETŐ MUNKAJOG oldalt a jövő héten is. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni a következőről, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.