Társadalmi felelősségvállalás - gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan... is!
A klasszikus értelmezés szerint a gazdálkodó szervezet elsődleges célja a profit előállítása - társadalmi szinten azonban az igazán érdekes kérdés az, mire fordítja ezt a profitot.
A globális problémák megoldására tett erőfeszítések, a direkt vagy indirekt segítségnyújtás mellett fontos, hogy egy cég a helyi közösségekről se feledkezzen meg. Azzal, hogy nemcsak (el)használja az erőforrásokat, hanem ösztönzi az újratermelődésüket is, egy vállalat nagyban befolyásolja a társadalmi mellett munkaerőpiaci megítélését is, alakítja munkáltatói márkáját.
Kapcsolódj be a körforgásba!
Egy cég működése során a legkülönbözőbb erőforrásokból merít: a tiszta levegőtől kezdve a szakemberek szellemi tőkéjéig. Így aztán a CSR stratégiában is végtelen lehetőségek rejlenek. Egyéni preferenciától, vagy éppen üzleti profiltól függően jó ötlet lehet a környezetvédelem, az egészségmegőrzés vagy az oktatási és képzőintézmények támogatása. Bármilyen vállalat bármilyen szakembere tarthat előadást egy iskolában (bemutatva az üzleti tevékenységüket, vagy azt, hogyan valósítják meg a munkahelyi esélyegyenlőséget), vagy mentorálhat tehetséges fiatalokat.
Globális szerepvállalás
Egy nagy multitól napjainkban szinte elvárják az emberek, hogy vállaljon részt a világméretű problémák (pl. az ivóvíz hiánya, az éhezés, a mélyszegénység) megoldásában. Ennek oka leginkább az, hogy ezek a gazdasági szereplők rendelkeznek a tőke mellett azzal a lobbierővel, amely szükséges az országokon, esetenként kontinenseken átívelő kihívások kezelésére.
Lokális szerepvállalás
Emellett azonban a vállalatoknak kellő érzékenységgel kell reagálniuk a közvetlen működési környezetükben felmerülő problémákra is. Találkoztam már olyan cégpolitikával, amely szerint a helyi jótékonysági akciók támogatása mellőzendő - annak érdekében, hogy véletlenül se merüljön fel az egyes telephelyek között egyenlőtlen forráselosztás. Vagyis, hogy ne legyen vita, senki nem kap semmit.
A dolgozók számára azonban a helyi problémák sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak. A tragédiákat nem lehet rangsorolni, de az biztos, hogy minél közelebb vagyunk hozzájuk, annál erősebben hatnak ránk.
Ha a városban, ahol élünk, leég egy családi ház, szinte biztosan körülnézünk otthon, van-e valamink, amivel segíthetnénk - és ugyanerre bíztatjuk majd az ismerőseinket is. Magától értetődő, hogy a munkahelyünkön is legyen gyűjtés... vagy mégsem?
Az a cég, amely elzárkózik attól, hogy részt vállaljon azokban a társadalmi ügyekben, amelyek a dolgozóit érintik, nagyon rossz üzenetet közvetít. Ha a munkaadó nem érzi szükségét annak, hogy visszaadjon a közösségnek, amelyben működik, hogyan várhatja el, hogy munkavállalói lojálisak legyenek iránta? Illetve, vajon a megfelelő értékrendű szakembereket fogja-e így magához vonzani?
CSR mint employer branding eszköz
A valóban képzett, a tudásukat jól alkalmazni tudó, a kihívásokra rugalmasan reagáló munkavállalókat nem lehet pusztán negyedéves bónuszokkal, és évente frissülő gépkocsiparkkal ott tartani egy cégnél. Jó hír viszont, hogy kisebb vállalatok, alacsonyabb bérekkel mégis kedvezőbb munkavállalói megítélés alá eshetnek, ha felelősen működnek... és ezt megfelelően kommunikálják is. Nem álszent dolog, ha a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó akcióinkat felhasználjuk munkáltatói márkánk építésére, sőt. Érdemes CSR stratégiánkat marketing szempontokat figyelembe véve megterveznünk.
Illusztráció: Alex Kotliarskyi on Unsplash
Mucsi Boglárka fenntarthatóságra specializálódott közgazdász, marketinges, HR szakember. Különösen érdekli a fenntartható társadalom gondolata, és ennek részeként a munkahelyi well-being. Toborzás-kiválasztásban dolgozó HR-esként gyakran tapasztalta, hogy a munkavállalók és a munkaadók közötti kommunikációt bizalmatlanságból-bizonytalanságból fakadó feszültség nehezíti meg. Cikkeivel az a célja, hogy betekintést adjon a munkavállalóknak a HR-esek működésébe - és fordítva. Ezzel csökkentse a félreértéseket, és közelítse egymáshoz a feleket.
