Tanulási probléma, hangulati probléma ( a tyúk és a tojás esete)
A gyerekekkel folytatott munkámban tanulási nehézségek és hangulati problémák diagnosztizálásával egyaránt foglalkozom. Tapasztalataim szerint, az emberek hajlamosak a két jelenséget szétválasztani, pedig gyakran kauzális viszony van
A gyerekekkel folytatott munkámban tanulási nehézségek és hangulati problémák diagnosztizálásával egyaránt foglalkozom. Tapasztalataim szerint, az emberek hajlamosak a két jelenséget szétválasztani, pedig gyakran kauzális viszony van közöttük.
Ha egy részképesség zavar későn kerül diagnosztizálásra, depresszió alakulhat ki. Ilyenkor a diák küzd, tanul, de az erőfeszítéseinek alig van eredménye. Azt éli meg, hogy valamiért bizonyos tantárgyakból nem sikerül óráról órára felkészülnie, mert már alapvető dolgokat sem tudott elsajátítani. Más tantárgyból könnyebb a tanulás, de a nehéz területeken megélt kudarcokat ezek a sikerek sokszor nem tudják ellensúlyozni. Ha hónapokig, évekig húzódik egy ilyen állapot, a gyermekben csökkentértékűség érzése alakulhat ki. Azt tapasztalja, hogy hiába tesz erőfeszítéseket, annak szinte semmi eredménye. A motiválatlanság egy idő után nem csak a nehezített területeken jelentkezhet, hanem más tantárgyakból is, és az élet egyéb részeire is rávetülhet. Ilyenkor a depresszió tünetei nem biztos, hogy úgy jelentkeznek, mint ahogy az a köztudatban él (energiátlanság, szociális visszahúzódás, nyilvánvaló szomorúság). Gyermek-, és serdülőkorban megnyilvánulhat magatartászavarral járó nyugtalanságban.
Ezért fontos, hogy lépjünk, ha azt látjuk szülőként vagy pedagógusként, hogy az adott gyermek általánosan jó képességű, de egy részterületen a rengeteg korrepetálás és otthoni gyakorlás ellenére sem halad. Ilyenkor fel kell merüljön bennünk a részképesség zavar gyanúja!
A tanulási problémák diagnosztizálása intelligencia tesztből és részképességek vizsgálatából áll. Pszichológusok és gyógypedagógusok végzik. Ennek hivatalos útja a pedagógiai szakszolgálatok hatásköre.
A szakemberek diagnózisa lehet sine morbo, azaz nincs a gyermeknek részképesség zavara. Ilyenkor érdemes a diák tanulási módszereiről gondolkodni, vajon tud-e tanulni, megfelelő technikákat alkalmaz-e. Elképzelhető, hogy ebben szorul segítségre.
A másik diagnózis lehet az enyhe fokú részképesség gyengeség. Ilyenkor speciális fejlesztés már kell a gyermeknek, nem elég a hagyományos külön óra.
A harmadik eset a tanulási zavar. Tanulási zavarok közé tartozik a diszlexia (olvasási zavar), diszgráfia(helyesírási zavar), diszkalkulia (matematikai készségek zavara). Ezekben az esetekben gyógypedagógiai megsegítés szükséges.
A tanulási zavar talaján kialakuló csökkent önbizalom az új helyzettel kezd változni, hiszen nagy teher esik le a diák válláról: "nem vagyok buta, sem lusta. Nem az én hibám, hogy pl. nem megy a matematika." Ehhez nagyon fontos az edukáció, hogy a gyermek és a szülő tisztában legyen a helyzettel, és a tennivalókkal. És ezután még hosszú idő telhet el, amíg helyreáll az önértékelés. Gyakran a családi béke is megsínyli a feszültségekkel teli gyakorlásokat, ezért a szülő-gyerek kapcsolatnak is rehabilitálódnia kell. Fontos, hogy a diák és családja elfogadják, hogy a részképesség zavar egy olyan állapot, ami az élet más területeit is befolyásolhatja, pl. a pályaalkalmasságot.
Tapasztalataim szerint, a depresszió általános teljesítménycsökkenésben nyilvánul meg az iskolában, és - a fentiekkel szemben- nem egy-két részterületre vonatkozik. Fontos jelzés, ha egy gyermeknek több héten keresztül, feltűnően romlik a tanulmányi eredménye, és a hangulatában is változást észlelünk. A depressziót ebben az esetben tanuláson kívüli tényezők okozhatják: családi problémák, kortárs problémák, korábbi, elhúzódó veszteségélmény, serdülőkori krízisek elhúzódása.
