A konfliktusok szintjei

Egy egyén konfliktusba kerülhet nemcsak másokkal, hanem önmagával is, tehát a konfliktusok az emberek közötti kapcsolatok több szintjén is kialakulhat. A konfliktusszintek alapján megkülönböztethetünk személyes, személyközi, csoportszintű, szervezeten belüli, szervezetek közötti konfliktusokat.

Intraperszonális (személyiségen belüli) konfliktusról akkor beszélünk, amikor mi saját magunkkal kerülünk ellentmondásba ösztöneink, vágyaink vagy éppen erkölcsi normáink miatt. Ilyenkor az érzelmeink dominálnak, de ha elég érett személyiséggel rendelkezünk, akkor a konfliktust el tudjuk viselni és már elején meg tudjuk oldani azt, továbbá szabályozni tudjuk az érzelmeinket és a viselkedésünket is.

Személyek közötti (interperszonális) konfliktus, akkor alakul ki, ha két vagy több személy szükségletei, vágyai, nézetei, érdekei ütköznek. Ilyenkor sérülhet az önbecsülésünk, meggyőződésünk miatt támadás érhet minket, hamar indulatosakká válhatunk, mely csökkenti a feloldás lehetőségét.

Szervezeten belüli konfliktusok elsősorban a szervezeti működés szemszögéből bírnak jelentőséggel. Kialakulhatnak egyén – egyén, egyén – csoport, csoport-csoport, szervezeti egység – szervezeti egység között.

A szervezetek közötti konfliktusok jellemzően a szervezetek vezetői, képviselői között jön létre. Tipikus példa lehet erre az önkormányzat - mint fenntartó - és egy intézményvezető közötti vitás helyzetek. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a konfliktusban résztvevő személyek, nem magánemberként vannak jelen, hanem szervezeti tagként saját szervezetük érdekeit próbálják meg érvényesíteni.

Államok, népek között beszélhetünk nemzetközi és globális konfliktusok is.

Konfliktusszinttől függően az egyes témakörökkel más-más tudományterület foglalkozik.

1. ábra: A konfliktusok szintjei és azok tudományterületei

Forrás: saját

A személyközi konfliktusokról a bejegyzésemben olvashatsz majd!