• Nincs bizalom, bizalmi viszony
• Nem lehet hibázni, tökéletességre törekvés jellemző
• A beosztott nem szeretne rossz színben feltűnni, hogy nem tud valamit
• A beosztott fél attól, hogy ennek negatív hatása lehet teljesítmény értékeléskor
• A beosztott nem szeretné felvállalni, hogy nem mindentudó
• A beosztottaktól elvárják, hogy képes legyen önállóan dolgozni és dönteni
• A főnök elérhetetlen – akár időben (soha nem ér rá) vagy térben (a pozíciójára támaszkodva túl messze kerül a beosztotaitól)
• A főnöknek nem sikerül produktív és jutalmazó, nyitott légkört kiépíteni és biztosítani

Ha a fenti tüneteket és érzeseket lefordíthatjuk úgy is,  hogy: önbizalomhiány,  szakmai felkészületlenség,  időgazdálkozási problémák,  kommunikációs problémák,  perfekcionizmusra és maximalizmusra való törekvés.

Tipikus coaching témák.

A felmérés szerint lássuk, kihez fordul a maradék 90% munkahelyi kérdéssel vagy problémával:

• Egy másik kollégához
• Egy tapasztalt kollégához
• Baráthoz a munkahelyen kívül
• Mentorhoz vagy coachhoz
• Házastárshoz vagy életárshoz
• Senkihez

A felsorolt lehetőségek közül a coach az aki kívülállóként,  érzelmi bevonódás nélkül kompetens módon tud segíteni a probléma megoldásában,  mivel valahol a munkahely és a magánélet határán helyezkedik el. A másik kézenfekvő lehetőség pedig az,  hogy a vezető fejleszteni kezdi saját coaching készségeit,  mert ennek segítségével olyan légkört tud teremteni,  amelyben ő is és a beosztottak is jól érik magukat és hatékonyan tudnak (együtt)működni.