Mit árulnak el a kezek egy coach számára?

Szerző: Örvényesi Rita A múlt héten egy táncórán szembesültem azzal, hogy mennyire nehéz egy-egy kézmozdulatot tudatosan irányítani úgy, hogy az kifejező és egyben kecses, finom de határozott is legyen. Azután néhány napon át

Szerző: Örvényesi Rita

A múlt héten egy táncórán szembesültem azzal, hogy mennyire nehéz egy-egy kézmozdulatot tudatosan irányítani úgy, hogy az kifejező és egyben kecses, finom de határozott is legyen. Azután néhány napon át figyeltem saját önkéntelen kézmozdulataimat, lestem a környezetemben élők kéztartását. Minél tovább figyeltem a kezeket, annál egyértelműbbé vált, hogy egy coach számára nagyon is fontos kommunikációs terület.

Ami mindenki számára ismert:

A kommunikáció verbális és nem verbális csatornákon folyhat. A nem verbális kommunikáció egyik alcsoportja – a mimika, a tekintet és a vokális kommunikáció mellett – a mozgásos (akciós) kommunikációs csatorna. Ide tartoznak a gesztusok, a testtartás vagy a térközszabályozás és a kinezikus kommunikáció is. A gesztusok közé a fej, a kezek és a karok mozgását soroljuk.

A gesztusok egy része tudatos mozgás, mindenki számára ismert jelentéstartalommal bír, más részük azonban öntudatlan. Kutatások bizonyítják, hogy a kommunikációs partner mindig figyeli őket, sőt reagál is rájuk. A tudatos gesztusok (győzelem jele, felszarvazás, hívás, ökölbe szorított kéz stb.) kulturális eredetű jelzések, a társadalmi normák hatása alatt állnak, azaz meg van szabva, hogy melyiket mikor, milyen viszonylatban használhatjuk.

A gesztusok egy része paralingvisztikai funkciót tölt be és a tudatosság alacsony fokán áll. A legjellegzetesebb  paralingvisztikai megnyilvánulás a beszédet kísérő gesztikuláció, melynek használata kultúrától és nyelvtől függ. Közismert például az olaszok erőteljes és széles gesztikulációja, mellyel a beszédet kísérik.

A gesztusok a kommunikációs során sok zavarjelet is közvetítenek, például a kezek érzékenyen mutatják a feszültséget. A hétköznapi beszéd során a kommunikációs partner gyakran figyelmen kívül hagyja ezeket az apró jeleket, mivel ezeknek nincs közvetlen kommunikatív jelentőségük, sem paralingvisztikai szerepük. Bizonyos kiélezett interakciós helyzetekben azonban ezek az apró kézjelek fontos mondanivalót tartogatnak. Krízishelyzetben, kihallgatáskor, felelősségre vonáskor, de akár egy üzleti tárgyalás vagy éppen egy coaching session pillanataiban fontos visszajelzést adhatnak.(1)

Összegyűjtöttem, hogy mit fejezhetnek ki a kezek, a különböző kéztartások (2)

A tenyérhez kapcsolódó metakommunikációs jelentések történelmi gyökerekkel rendelkeznek. Két általános tenyérgesztus van, a lefelé és a felfelé forduló tenyér.

Nyitott tenyér: nyíltság, becsületesség kifejezése, igazságosság, hűség és békés szándék kinyilatkoztatása

Felfelé fordított tenyér: alázat, koldulás, őszinteség (kézfogásban a hatalom átadása)

Lefelé fordított tenyér: uralkodás, hatalom, dominancia (kézfogásban a hatalom átvétele)

A két tenyér összedörzsölése: pozitív elvárások tudtul adása, előny

Összeszorított ököl: ellenségeskedés, agresszió, utasítás, hatalom

Összefont kar a mell előtt: a karba tett kéz védőkorlátként működik

Idegesség, bizonytalanság, nyugtalanság, negatív érzések vagy védekező magatartás esetén, egyet nem értés kifejezésekor felvett testhelyzet

Kéz a hát mögött vagy zsebben: titok, eltitkolás

Hátratett kezek: lazaság, magabiztosság, hatalom

Összekulcsolt kezek hát mögött: felsőbbség, önbizalom (pl. sétáló rendőr)

Összekulcsolt kezek a tarkón: hatalom, agresszió

Csípőre tett kezek: düh, hiúság, szexuális kihívás

Csuklómarkolás: feszültség, reményvesztettség kifejezése, kísérlet az önuralom megtartására

Felsőkar markolása: düh, minél magasabban fogja át a kart, annál dühösebb, határozottság, de bizonyos mértékben önmaga megfékezése is

Száj eltakarása kézzel valótlan állítás, hazugság

Szemdörzsölés kétség kifejezése, valamivel egyet nem értés, "tudomásul sem akarom venni" – érzés, "nem akarom látni a hazugságot, vétket, hibát" -érzés

A gesztusokat illetve a kéz kommunikációját csoportosíthatjuk jelentésük szerint is:

Fenyegető, agresszív: az asztalon dobolás, kopogtatás, mutató ujjal fenyegetés, tarkón összefont karok, zsebre tett kéz, de a hüvelykujj kint marad

Gondolkodás gesztusai: kézben van az áll, oldalt tartott fej érdeklődést fejez ki, áll simogatása a mérlegelés jele

Időnyerés: a szemüveg tisztogatása, töltőtoll szerelgetése

Gond, gondolkodás: fel-alá járkálás. orrnyereg csipkedése

Bizalmatlanság gesztusai: ferde pillantás, oldaltartás, széken hátrahúzódás, fülvakarás, szemdörzsölés, összekulcsolt kéz

Elszántság gesztusai: csípőre tett kéz, sprinten tartás a lábbal, előredőlés, közelhajlás

Idegesség gesztusai: torokköszörülés, állandó mocorgás, száj eltakarása beszéd közben, férfiaknál a nadrágszár húzogatása, nőknél szoknya szélének hajtogatása, kulcscsörgetés, fülcimpa húzgálása, hajtekergetés csukló, alkar szorítása

A metakommunikáció és a kinezika kutatása

Pszichológia és kinezikai vizsgálatok sora foglalkozik a beszédet kísérő metakommunikáció kutatásával és megfigyelésével. Birdwhistell (3) és munkatársai terápiás környezetben végzett kutatásai (1963) arra engednek következtetni, hogy a hétköznapi beszéd során a nem paralingvisztikai és kinezikus kommunikációt az emberek képtelenek visszaidézni, azok feldolgozása öntudatlanul és spontán folyik. Még a csak pszichológusokból álló kutatócsoport sem tudta visszaidézni vizuálisan a metakommunikációs jeleket 1 %-nál nagyobb arányban, miközben a verbális kommunikáció visszaidézése kb. 40%-os arányt mutat. Arra is rámutattak, hogy a szakemberek által végzett elemzés kb. másfél-két órát vett igénybe 1 perc felvételre vetítve.(4)

Ez azt a tényt bizonyítja, hogy a nonverbális, mozgásos kommunikáció megfigyelése, észlelése nem könnyű feladat: óriási empátiás képességet és odafigyelést, koncentrációt igényel. A coaching folyamat során, főként a diagnózis fázisban igen hasznos lehet a coachee nonverbális kommunikációjának értékelése. Nem elegendő, ha a coach csak a tartalomra, a coachee által választott szavakra, a hanglejtésre figyel.

Hogyan fejleszthető a kezek kommunikációjának felismerése a coaching gyakorlatában?

Önismeret – saját kézmozdulatok felismerése adott kommunikációs helyzetben és azok uralása

A coach számára az önismereti munka soha nem ér véget. Ahhoz, hogy a kéz apró rezdüléseit, remegéseit, az elinduló, de blokkolt mozdulatokat felismerhesse, saját érzéseivel kell tisztában lennie. Rendszeres időközönként érdemes időt szánni arra, hogy egy-egy kommunikációs helyzet után azonnal feljegyezzük a minket ért érzéseket, a kommunikáció menetét és azokat a kézmozdulatokat, melyeket sikerült "rajta kapni". Az önreflexió képessége rendszeres gyakorlással és  odafigyeléssel fejleszthető. A megfigyelés következő lépése lehet az, hogy coach-társunkkal, esetleg egy baráttal vagy szupervízorral közösen végezzük a megfigyeléseket. Ilyen esetben érdemes előre rögzíteni a megfigyelendő mozdulatok sorát vagy a megfigyelendő testrészt (jelen esetben a kezet és a kart). A feljegyzett mozdulatokhoz lehet azután kötni a beszélgetőtárs által érzett, tapasztalt vagy feltételezett, vélt érzelmeket, illetve a benne a mozdulat láttán, annak mintegy következményeképp feltoluló gondolatokat. Mivel minden beszélgetőtárs egyedileg értelmezi mozdulatainkat és a beszédet kísérő paralingvisztikai valamint kinezikus jeleket, érdemes több beszélgetőtársat is felkérni segítőül. A visszajelzések összegzése biztonsággal megmutat néhány ránk jellemző kézmozdulatot, melyek kifejezik érzelmeinket, hangulatainkat. Az önmegfigyelés további lehetősége, ha beszélgetőtársunkat megkérjük, járuljon hozzá videofelvétel készítéséhez. A felvételeket többször megnézve köthetjük a mozdulatokat a beszéd tartalmához illetve érzelmeinkhez.

Az önmegfigyelés után érdemes tudatosan dolgozni azon, hogy rossz szokásainktól megszabaduljunk. Hasznos lehet megtalálni azt a hozzánk illő, bizalmat, lazaságot és nyugalmat sugárzó kéztartást is, melyet a coaching üléseken is sikeresen alkalmazhatunk.

Felismerés és a kézmozdulatok értelmezése a kommunikációs partner, a coachee esetében

Az önismereti résszel párhuzamosan elkezdhetjük a coaching üléseken is alkalmazni a coachee megfigyelésének technikáját. A kezek mozdulatai mellett természetesen figyelmet fordíthatunk a többi nonverbális kommunikációs csatornára és a verbális megnyilvánulásokra is. A coach feladata támogatni a coachee-t az önismeret fejlesztésében. Az ilyen irányú pozitív visszajelzések segítségünkre lehetnek a személyes márkaépítés, a konfliktuskezelés, a valódi vezetővé válás, a csekély önbizalom vagy például egy szerepléstől szorongó ügyfél esetében.

Természetesen átadhatjuk az önmegfigyelés technikáját az ügyfélnek, illetve beleegyezésével használható a videofelvétel is. A shadow-coaching pedig kifejezetten jó alkalmat kínál arra, hogy az ügyfelünk nonverbális kommunikációjára visszajelzést adjunk és segítségünkkel ügyfelünk kijelölje maga számára a fejlődés irányát,egyes lépéseit.

Felhasznált irodalom:

1. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Animula kiadó, 1994, III.B.4.a.) 2. különféle internetes források, szakdolgozatok (http://www.lelkititkaink.hu , http://mlmhogyan.com/pszichologia/tag/metakommunikacio/, Némethné Dr Endrődi Katalin előadása BMF RKK, 2006) 3. http://en.wikipedia.org/wiki/Ray_Birdwhistell 4. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Animula kiadó, 1994, III.B.4.d.)