Változáskezelés pozitívan?
Szerző: Kovács Ildikó
Napjainkban meghatározó, hogy hogyan és milyen gyorsan tudnak reagálni a cégek válság helyzetben a piaci változásokra, milyen szervezetfejlesztésre, egyéb változtatásra, innovációra van szükségük? Azt t
Szerző: Kovács Ildikó
Napjainkban meghatározó, hogy hogyan és milyen gyorsan tudnak reagálni a cégek válság helyzetben a piaci változásokra, milyen szervezetfejlesztésre, egyéb változtatásra, innovációra van szükségük? Azt tapasztalom, hogy teljes szemléletváltásra van szükség, a cégvezetés hozzáállását illetően, ezért a legcélravezetőbb első körben a felső vezetés meggyőzése, team és egyéni coaching programok keretén belül, ahol olyan pozitív módszert sajátíthatnak el, amelyet aztán sikeresen alkalmazhatnak a vállalat egészére. A középvezetőknek így példát mutathatnak és a coach típusú vezetési stílust és egyéb team coaching módszereket átadhatják, majd ők tovább vihetik a cég teljes egészén, jelentős, számokban mérhető eredményeket érhetnek el így.
Mit kell tudni erről a célzott módszerről?
Egyre inkább ismertté válik a pozitív pszichológiának és a coaching elterjedésének köszönhetően az Appreciative Inquiry (AI) –elismerésen, értékeken alapuló pozitív coaching módszer, amit az elmúlt évtized legjelentősebb újításaként ünnepelnek a stratégiai és szervezeti fejlődés terén. A hagyományos változáskezelési területekre koncentrál, legyen az termelékenység, ügyfél-elégedettség, költséghatékonyság, vagy bármilyen egyéb terület.
Miben különbözik más módszerektől?
Az AI a hagyományos probléma-megoldó módszerektől eltérően, más megközelítésből vizsgálódik és a kevésbé nyilvánvaló helyeken keresi a megoldást. Ahelyett, hogy a hibákból kiindulva próbálnák javítani a teljesítményt, az AI folyamán a vezetők módszeresen elemzik az elért sikereket – a módszert többek között olyan cégek alkalmazzák, mint a Wal-Mart és az Ernst&Young, a Michelin, a Telenor, és komoly eredményeket tudnak felmutatni.
Néhány konkrét példa segítségével érzékeltetném:
Például egy nagy légitársaság (British Airways) utasainak elveszett bőröndjeit, az AI módszernek köszönhetően nem a poggyász eltűnéseket vizsgálják, hanem a rendkívüli megérkezéseket – amikor az időjárástól a légi forgalomig minden körülmény a légitársaság ellen dolgozott.
Vagy ha az ügyfelek elégedettségi szintjét akarják növelni, akkor az AI nem az elvesztett ügyfeleknél keresi a hibákat, hanem azt vizsgálja, hogy a hűséges, elégedett ügyfeleknek mi volt a vonzó és minek volt köszönhető az elkötelezettség.
A hibák elárulják a legkisebb részletekig, hogy mit rontottunk el, azonban kevés segítséget nyújtanak abban, hogy mit tegyünk a fejlődés érdekében. Az Appreciative Inquiry során módszeresen és mindenre kiterjedően felfedezhetjük a célravezető folyamatot, ehhez azonban változtatnunk kell a fókuszon és újragondolni a vizsgálódás kérdéseit. Ha egy kérdést úgy közelítünk meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk az elkövetett hibákat és azokra a példákra koncentrálunk, amikor hasonló problémákat sikeresen oldottunk meg, akkor nemcsak meglepő megoldásokat találhatunk, hanem motiválhatjuk az alkalmazottak, segíthetjük a kreativitást és elkerülhetjük az „egymásra mutogatást” a csapaton belül. Így biztosak lehetünk a változtatási folyamat sikerében.
Nézzünk néhány valós pénzügyi eredményt:
- A Hunter Douglas csoport Window Fashion részlege az Appreciative Inquiry segítségével 3.5 millió dollár megtakarítást ért el az első évben;
- A Green Mountain Coffee Roasters kávékereskedő cég megvalósította a “25 centtel kevesebb” programot, amellyel minden font kávé (kb. 453 g) üzemi költségéből 25 centet takarított meg, így összesen 7%-os költségcsökkentést ért el.
- A Santa Ana-i Star Casino vezetői szerint az Appreciative Inquiry jelentős szerepet játszott az árbevétel növelésében, az optimista módszernek köszönhetően 2003-ban elérték a 10 millió dolláros forgalmat.
A lista olyan cégekkel folytatódik, mint a GTE, a Nokia, Ernst & Young is felvette “eszköztárába” – mind észrevették, hogy talán eljött az idő, hogy a megoldásokat ne a megszokott helyen keressük.
Mik az előnyei? Nagy előnye, hogy figyelembe veszi az alulról jövő ötleteket, team munkát eredményez. Nagy cégekre is alkalmazható létszám határ nélkül, ez esetben egy cégen belüli vegyes „ pilot” elől járó csoport által kidolgozott kérdőív segítségével a cég teljes egészére kivitelezhető a projekt. Mivel az összes dolgozó kitölti, pozitív és nem negatív megközelítéssel, nem kritikával járul hozzá, tehát mindenki véleményt nyilvánít ez elkötelezettebbé, motiváltabbá, optimistábbá teszi a légkört. Átélik a „ Flow” élményt a munka során, még konfliktus helyzetből is kiutat mutat. Ezen sikereknek köszönhetően az AI egyre inkább része az Executive MBA programoknak, Leadership képzéseknek és témája a nyitott szemináriumoknak, egyre több cég alkalmazza, mert költséghatékony és eredményes. Bárkinek ajánljuk, középvezetőknek, felsővezetőknek, újító személyiségeknek, HR vezetőknek és azoknak a független tanácsadóknak, bárkinek, akik stratégiai változtatásokat szeretnének elérni, vagy akiknek szükségük van képességeik fejlesztésére, ahhoz hogy optimista módon kezdeményezzenek változást. Személyes fejlődést biztosít, a képzett ügyfél a stratégiai szervezetfejlesztés hajtóereje lesz, energikus, kezdeményező személyiségével, motiválja és eredményre készteti a csoportját, de egyaránt előidézi a szervezeti fejlődést erősíti vállalata kapacitását, hogy hatékonyabban reagáljon, és jobban kezelje a gyors változásokat a vállalaton, saját iparágán, és a gazdaságon belül. További előnye, hogy magas-fokú elkötelezettséget és együttműködő-készséget, ügyfélközpontú szervezeti kultúrát eredményez, ahol értékelik a változatosságot és összehangolják az üzleti tervet a stratégiával a dolgozók meglátásaival. Olyan pozitív légkörű munkakörnyezetet teremt, ami a tehetségeket vonzza és megtartja, favorizálja a csoport újító erejét, mely előidézi a pozitív változást és az innovációt.