Kártérítés

Új év, új MT – VI. rész Akár nyolcszorosa is lehet a kártérítés összege - avagy mindent a felelősségről és kártérítésről Sorozatunk hatodik részében az új MT általános bemutatása, a munkaviszony létesítése, me

Új év, új MT – VI. rész

Akár nyolcszorosa is lehet a kártérítés összege - avagy mindent a felelősségről és kártérítésről

Sorozatunk hatodik részében az új MT általános bemutatása, a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a juttatások és a munkaidő témaköreit követően most az új Munka Törvénykönyve kártérítésre vonatkozó szabályozását mutatjuk be.

Az új MT kártérítési felelősség szabályait a munkáltató javára módosította mind a munkáltatói, mind a munkavállalói kártérítési felelősség tekintetében.

A munkáltatói kártérítési felelősség tekintetében a szabályok lényegében egyetlen érdemi szó kivételével szinte változatlanok, ez az egyetlen szó azonban óriási jelentőséggel bír.

A jelenlegi törvény szövege alapján a munkáltató a működési körén kívüli, elháríthatatlan kár esetén mentesül a kárfelelősség alól - az új törvény alapján pedig az ellenőrzési körén kívüli olyan kár esetén, amellyel a munkáltatónak nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a kár bekövetkezését elkerülje, vagy elhárítsa.

A két törvényszöveg közötti alapvető különbség az úgynevezett úti balesetek esetén van, amikor a munkavállalót kiküldetése során éri a kár, baleset. A jelenlegi szabályok alapján a munkáltató felelőssége ilyenkor egyértelműen fennáll, az új szabályok alapján már nem.

Szintén újdonság, hogy a munkáltató nem felel azért a kárért, amely a károkozása idején nem volt előre látható. Ezen joghely konkrét alkalmazása még kérdéses, valószínűleg úgy fog a bírói gyakorlatban érvényesülni, hogy azon károk esetén, ahol az okozati összefüggés már túl távoli, a munkáltató felelőssége már nem áll fenn.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége változatlanul fennáll.

A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

Egyebekben a munkáltató kárfelelősségére vonatkozó szabályok változatlanok. (Például a munkahelyre bevitt dolgok iránti felelősség, a kártérítés mértéke, a hozzátartozó kára, az elévülés szabályai.)

A munkavállaló kártérítési felelősségének szabályai ugyanakkor jelentősen változtak. A legfontosabb változás, hogy a munkavállaló gondatlan károkozás esetén a jelenlegi félhavi átlagkereset helyett négyhavi átlagkeresete összegével felel, azaz közel a nyolcszorosára emelkedett az összeg.

Természetesen az a szabály változatlan, hogy szándékos károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. Újdonság azonban, hogy súlyosan gondatlan károkozás esetén is teljes kártérítési felelősség terheli a munkavállalót.

A megőrzési és a leltárfelelősségi szabályok lényegében változatlanok.

Bevezetésre került ugyanakkor a munkavállalói biztosíték. Ilyet munkaszerződésben lehet kikötni akkor, ha a munkavállaló munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy ezek teljesítését közvetlenül ellenőrzi. A biztosítékösszege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. A biztosítékot kamatostól vissza kell fizetni, ha a munkavállaló munkaköre megváltozásával a fenti feltételek, vagy a munkavállaló munkaviszonya megszűnik. Várható, hogy a fenti törvényi lehetőséggel elsősorban a vendéglátásban fognak élni.

Összességében elmondható, hogy a kártérítés szabályai több ponton is úgy változnak, hogy az a munkáltatók számára előnyt, a munkavállalók számára pedig nagyobb anyagi felelősséget jelent.

Szeretettel vár Benneteket vissza: dr. Fodor T. Gábor és a JAM csapata