Miért (nem) működik a távmunka?

Nagy port kavaró lépésre szánta el magát a Yahoo internetes keresőóriás vezetője. Marissa Mayer úgy döntött, hogy a jövőben nem lehet otthonról dolgozni. A lépés kapcsán érdemes áttekinteni, hol is tart a távmunka Magyarországon

Nagy port kavaró lépésre szánta el magát a Yahoo internetes keresőóriás vezetője. Marissa Mayer úgy döntött, hogy a jövőben nem lehet otthonról dolgozni. A lépés kapcsán érdemes áttekinteni, hol is tart a távmunka Magyarországon.

A Yahoo-nál mind a 11 500 dolgozónak be kell járnia a munkahelyre, mondván, így könnyebb lesz az együttműködés és a kommunikáció. “Yahoo-alkalmazottnak lenni nemcsak azt jelenti, hogy naponta elvégezzük a saját munkánkat. Hanem azt is, hogy kommunikálunk egymással, megosztjuk tudásunkat, ami csak az irodában ülve lehetséges" - ekképpen védte a döntést Jackie Reses, a cég HR-vezetője. A döntés azért is érdekes, mert a trend éppen fordított, főleg az Egyesült Államokban. A versenytárs Google például igyekszik bővíteni a távmunkások számát.

A távmunka témaköre Magyarországon is legalább egy évtizede benne van a levegőben. Emlékszem, 2002 őszén Kiss Péter akkori szocialista munkaügyi miniszter a távmunkában látta Magyarország kitörési esélyeit. Olyan jövő vizionált, hogy az ország elmaradottabb régióiban távmunkások tízezrei jutnak munkához – például adatot rögzítenek, adminisztrációs munkát végeznek és ezzel megnyílik számukra is a felemelkedés útja.

A politika zsákutcába jutott

Rendeztek is nagyszabású konferenciákat, meghirdettek távmunka-pályázatokat informatikai beszerzésre és távmunkás felvételére, ám áttörést távmunka-fronton eddig nemigen látok. Az akkori kormányzati filozófiát már akkor is zsákutcának éreztem. A gondolatmenet azonban máig nem tűnt el, így érdemes néhány illúziót újra eloszlatni.

1. A világ fejlettebb részein a távmunka egy magasan képzett munkavállalói réteg munkaformája. Ők azok, akik mindenfajta segítség nélkül képesek egyedül értékteremtésre. Például informatikusokra, tolmács-fordítókra, marketingesekre, újságírókra vagy olyan projektmunkát végző diplomásokra jellemző, akiknek csak egy-egy megbeszélésre szükséges összegyűlni.

2. A 100 százalékban otthonról végzett távmunka Nyugat-Európában sem működőképes. Az ottani távmunkások túlnyomó része heti 1-2 napot bent van a cég irodájában, mert kell az interakció, a közös gondolkodás, egymás bátorítása (ebben a Yahoo-s HR-esnek véleményem szerint részben igaza van). Egy Kisvárdán élő munkavállaló nehezen tud egy Budapesten működő cégbe úgy beilleszkedni, hogy nem találkozik feletteseivel.

3. A megoldás kulcsa a cégvezetők kezében és a legfőbb érv nem a költségek csökkenése. Akárhány távmunkát bevezető vezetővel beszéltem eddig, mindig azt hallottam, nem lett alacsonyabb a működési költség, inkább a munkavállalók elégedettsége, produktivitása és lojalitása nőtt.

4. A fentiekből következik, hogy a működő modellekben a távmunkások nem új munkavállalók, hanem olyanok, akik már bizonyítottak, sokan közülük vezetői szintre jutottak, ismerik a cég értékeit, érdekeit és saját akaratból vállalták a (részbeni) távmunkát.

Dilemmák a döntés előtt

Aki a távmunkára való átállással kacérkodik, érdemes tanácsadói segítséggel felmérni, hogy mi kell hozzá, mert nagyon könnyű egy céget tönkretenni. Nem minden munkatárs alkalmas ugyanis erre: valakinek kifejezetten kell a fizikai jelenlét az irodában, csak így tud motiváltan dolgozni. Emellett újra át kell világítani minden munkakört: meg kell nézni, egyáltalán ki lehet-e azt vinni az irodából. Meg kell határozni a mérhetőséget, a munkatársak elérhetőségét, a kontrollt, gondoskodni szükséges az adatbiztonságról. Fel kell mérni, hogy a dolgozók otthona alkalmas-e a távmunkára. Meg kell felelni a munkavédelmi előírásoknak stb. Tehát „babrás”, de nem lehetetlen küldetés.

Munkavállalói részről pedig azt érdemes mérlegelni, hogy erre alkalmas vagyok-e és ez előrébb visz-e a karrierben. Az előnyök között szerepel az ingázási költségek csökkenése, a nyugodtabb munkavégzés, az irodai fúrásokból való kimaradás. Ám a távmunkások a legtöbb mérés szerint többet dolgoznak (a vezetés többet vár el tőlük és alaposabban mérik a teljesítményt), kisebb eséllyel kapnak előléptetést (hiszen nincsenek képben) és nagyobb a kiégés kockázata. Annyi bizonyos, egy távmunkásnak az átlagosnál nagyobb önmotivációs képességgel, önfegyelemmel kell rendelkeznie. El kell különítenie saját otthonában a munkát és a magánéletet.

Átverős hirdetések

Érdemes még egy illúzióval leszámolni, az álláshirdetésben „Távmunkást keresek” felhívással, amelyben főként telemarketingeseket, telefonos értékesítőket keresnek. Az álláskeresői várakozások ellenére alkalmazotti státusz és fix bérelem helyett a munka többnyire egyéni vállalkozóként történik, a „fizetés” pedig a megkötött üzletek utáni jutalék. Tehát: ha egy hónapban nulla az eredmény, akkor a fizetség nem a minimálbér, hanem nulla forint. Lehet ezt „távmunkának” nevezni, ám valójában a klasszikus távmunkához semmi köze.

Amikor észre sem vesszük a távmunkát

Ettől függetlenül akadnak cégek, ahol működik a távmunka. És sokan vannak, akik észre sem veszik, hogy valójában ők is távmunkások. Ők azok, akik hivatalosan rugalmas munkaidőben dolgoznak. Néha korábban mennek haza, de akkor este 8-kor vagy reggel 7-kor is a gép előtt ülnek: üzleti emaileket válaszolnak meg, elkészítenek még egy riportot, prezentációt, utánanéznek néhány infónak a neten. A távmunka sikerének a titkát ez utóbbiban látom. Amikor megvan a vezetői bizalom és a munkakapcsolat észrevétlenül átlép részleges távmunkába. Sokan vagyunk így ezzel?

Karácsony Zoltán

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.