Egy év fizetett szabadság az államtól

International Business Development Manager | Power Management Expert | Business Coach

Az Egyesült Arab Emirátusok 1 év fizetett szabadságot ad a dolgozóinak, hogy vállalkozhassanak, saját cégek alapíthassanak.

Több csoda is akad Dubaiban, ott a Burj Khalifa, a aranyló homokos tengerparti strandok, a világ legnagyobb vízi szórakoztatóközpontja, ja, meg a 250 Ft-os benzinár és az 5%-os ÁFA. De a legnagyobb - gazdasági - csoda az, hogy az ország már nem függ az olajövedelmektől, ez mindössze a teljes GDP kb. 11%-a. Most épp ez a hír jött szembe.

Innen Európa szívéből nem igazán értjük, hogy működhet hatékonyan egy monarchikus hatalom a sivatag közepén. A csillogás, a pazarló energiafelhasználás, a légkondis benzinfaló terepjárók, pazar éttermek, partik és a sokszínű etnikai diverzitás birodalma. Egy olyan kis állam, ahol ha ritkán esik is az eső, az emberek a segélyhívót kérik, mert nincs csatornarendszer, ami a vizet elvezesse.

Az Egyesült Arab Emirátusok Kormányzati Emberi Erőforrások Szövetségi Hatósága (FAHR) januárban öt stratégiai partnerséget írt alá a helyi üzleti inkubátorokkal, hogy támogassák a szövetségi kormány alkalmazottainak a vállalkozói szabadságot az önfoglalkoztatáshoz.

Ez az első ilyen jóléti kormányintézkedés a világon, illeszkedik az úgynevezett „50 projekt” koncepcióhoz, amelyet Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk, Dubai alelnöke, miniszterelnöke és uralkodója hirdetett meg tavaly júliusban.

A program célja az önfoglalkoztatáshoz szükséges vállalkozói szabadság megteremtése, mely felhatalmazza állampolgárait, és motiválja őket saját cég alapításra és saját üzleti ötleteik megvalósítására.

A projekt az Egyesült Arab Emirátusok azon állampolgárai számára nyílt meg, akik szövetségi kormányzati szerveknél dolgoznak. Tehát nem mindenkinek. Vagyis majdnem. Hiszen a 1.5 millió állampolgár 80%-a dolgozik a közszférában.

Igaz, viszont közel 9 millió munkás - kertészek, építő és gyári munkások, kereskedők, borbélyok, pincérek és ételfutárok, de munkavállalói vízummal alkalmazott cégvezetők, HR igazgatók és orvosok is dolgoznak itt. Nekik nem jár állampolgárság, legfeljebb 30 év után bizonyos feltételek teljesítése esetén. Ők kimaradnak a programból.

A munkalehetőségek általában vonzóak, de csak akkor tudsz elég pénzt félretenni, ha a családod nem hozod magaddal, hanem hazautalod a fizetésed. Valamit valamiért. Mert az élet itt nem olcsó, nagyon nem az.

VIszont ha szerencsés vagy és van állampolgárságod, a sabbatical idejére a polgároknak a fizetésük felét fizetik ki legfeljebb egy évig, miközben új vállalkozást alapíthatnak vagy irányíthatnak az Egyesült Arab Emirátus területén. Ja, és persze fenntartják az alkalmazott státuszát az adott szervezetben és kedve szerint visszamehet dolgozni, ha szeretne.

Mintha a Cápák Közt-öt kormányzati szinten szerveznék meg, és igazából bármit lehet pitch-elni, nem számít, akkor is nyersz, a pénz akkor is jár, és persze mindenki kap mentort is.

Nem számolom ki, mennyi kiesést jelent ez az államkasszának a kieső munkaerő pótlása (nem mintha nagyon hiányozna az államkasszából).

A fontos a kormányzati segítő szándék: az emirátusok polgárai egyénként is szép ellátást kapnak a kormányuktól.

Miért? Mert a vezetés legfőbb dilemmája: hogyan tehetnénk jobbá polgáraink életét.

Számos karrier út áll rendelkezésére annak, aki helyi lakosként munkára adja a fejét: minisztériumok, döntéshozó testületek, vallási bizottságok, államigazgatás, közművek, katonaság, rendőrség, határőrség, non-profit és kulturális szervezetek. A felsőfokú tanulmányokhoz szintén kapnak támogatást. Ha családot alapítanak, kapnak egy szép házat az államtól (CSOK level 999).

Mivel anyagi gondjaik egyáltalán nincsenek, más kihívás után kell nézni. Dubaiban egyszerű kereskedni vagy vállalkozni, a terület egy jelentős része szabadkeresekedelmi övezetként működik, a 80-90-es évek óta tódulnak a brandek az Arab-öböl országainak meghódítására, és általában Dubaiban van a régiós központ.

Az egyik bonyolító körülmény a vízumkorlátozások kérdése, itt a helyiek abszolút előnyben vannak, mégis eddig legfeljebb csendestársként szálltak be külföldiek vállalkozásaiba..

Istenem, milyen szép ez! Én megelégednék azzal is, hogy csak a kormányzati átlagbér felét kapom egy évig (ami átlag 5800 USD). Mihez is kezdenék a rám szakad szabadsággal?

Valószínűleg valamilyen agrártermék reexportjával foglalkoznék, imádom pl. a datolyát. Itt Európában sajnos nincs rá túl nagy kereselet, legfeljebb karácsonykor. (ami az egyik fő keresztény ünnep: egy újabb paradox, amit nem értek.) Semmi baj, van idő, majd piackutatok kicsit. Felveszek egy kereskedőt meg egy ügyintézőt, ők majd intézik a beszerzést, marketinget, értékesítést. Én meg hátradőlök és számolom a pénzt és megint unatkozni kezdek…

Nem hagy nyugodni, hogy milyen lehetett az a kormányülés, ahol a tervet tető alá hozták?

-Mohammed, ezen a héten mivel fogjuk motiválni állampolgárainkat, hogy ne unják magukat halálra?

-Elküldtem a tervezetet, fényességes sejk. Lehetővé tesszük, hogy saját vállalkozást alapítsanak, de nem húzzuk ki alóluk a védőhálót, kapják csak továbbra is a fizetésüket.

-Nem túlzás ez egy kicsit? Mitől lesznek sikeres vállalkozók, mi fogja hajtani őket, ha közben jár nekik a rendszeres apanázs?! A fenéket, felezzük le a pénzük ha már dolgozni sem járnak be!!

-Ahogy kívánod, nagyuram. Szigorú vagy, de igazságos.

-Megvagyunk, mehetek a lovaimhoz?

-Meg, fényességes sejk. Allah óvjon és kellemes lovaglást!

Ha minden ilyen flottul menne nálunk is....

#sabbatical #emirates #enterpreneurs #dubai