Valóságszervezés és szupervízió

Coachként fontos a folyamatos tanulás, képződés, a konferenciák, a szakirodalom. Egy módszertant azonban semmivel nem tudunk helyettesíteni, ha szakemberként hitelesek akarunk lenni. Ez pedig a szupervízió, amit Dr. Stefany-Tóth Judit hoz

Coachként fontos a folyamatos tanulás, képződés, a konferenciák, a szakirodalom. Egy módszertant azonban semmivel nem tudunk helyettesíteni, ha szakemberként hitelesek akarunk lenni. Ez pedig a szupervízió, amit Dr. Stefany-Tóth Judit hozott el nekünk a Morning Coachingra.

Judit először európai szemléletű szupervíziót tanult, csak ezután kezdett coachinggal foglalkozni. 2005-ben találkozott a Gestalt-módszerrel, később akkreditált Gestalt módszerspecifikus szupervízorrá vált. Mint azt a bevezetőjében kiemelte, a szupervízió elengedhetetlen azoknak, akik emberekkel foglalkoznak, hiszen fejleszti a tudatos működést, az önreflexiót.

Szubjektív világaink

Előadónk először a Gestalt-módszer lényegét mutatta be nekünk, amely azzal foglalkozik, hogyan hozzuk létre a szubjektív valóságunkat.  „A testünknek köszönhetjük, hogy érzékeljük a

világot. Az információkat az öt érzékszervünkön keresztül kapjuk meg, 60-80 százalékát a látásunkon és a hallásunkon keresztül, és mindenki eltérően érzékel. Pszichológusok az első világháború után fejsérült katonákat vizsgálva jöttek rá, hogy az agy mindig megpróbál egészleges képet létrehozni. Mindenről olyan képet alkotunk, ami számunkra értelmezhető – vagyis csinálunk egy „alakot” Az alak, ami lehet egy kép , de egy érzet vagy gondolat , az aminek számunkra akkor éppen a legnagyobb jelentősége van és kiemelkedik. Számotokra most az az alak, hogy én beszélek, és amit mondok mert erre figyeltek, de közben egy csomó minden más is történik a teremben, amikre nem figyeltek, így számotokra azok a háttérben vannak. A kiemelkedő alakok folyamatosan váltakozva emelkednek ki és süllyednek vissza a háttérbe, és adják át helyüket a figyelmünk terében az újabb alakoknak. Így hozzuk létre a szubjektív valóságunkat.

Annyiféle szubjektív valóság zajlik bennünk, ahányan jelen vagyunk –mondja Judit.

Miért megyünk szupervízióba?

… teszi fel ezután a kérdést az előadónk, amire sokféle válasz érkezik, és mind jó. Mert szeretnénk rálátni a működésünkre, a segítői szerepünkre, az ügyfél- vagy munkahelyi kapcsolatainkra szeretnénk ránézni, a vakfoltjainkkal akarunk foglalkozni.

„A coaching ülésen abban segítjük az ügyfelet, hogy nagyobb tudatosságot nyerjenek az életükben ”  – a szupervízióban azt vizsgáljuk, milyen szubjektív valóságunk van az ügyfelünkről, az ülésen történtekről” – világít rá a különböző működésre előadónk.

Ezután Peter Hawkins „A Hét szem” szupervíziós modelljét mutatta be, mely azt vizsgálja többek között hogy hogyan hat ránk a kliens vagy milyen a közöttünk lévő kapcsolat.

Majd behozta a kérdést, hogy mi történne, ha egy lakatlan szigetre kerülnénk az ügyfelünkkel? A pár perces gyakorlat alatt – amely közben a mellettünk ülővel cseréltünk véleményt erről -, elelmélkedhettünk azon, mit is vált ki belőlünk egy-egy nehezebb kliens, hogyan hat arra, ahogyan dolgozunk.

Varázslat a térben

„A coach gyakran úgy kezd el viselkedni a szupervizorral, ahogy a kliens viselkedik vele, vagyis a szupervízióban megjelenik az ügyfelünkkel való kapcsolatunk, sőt, maga a kliens is, hiszen a tágabb kontextus maga a mező, amit figyelembe kell venni, ha dolgozunk. Tehát a kliens bekerül a coachon keresztül ebbe a mezőbe, ahogy a coach és a szupervizor is. Adja magát a kérdés: mi mindent hozunk be Milyen valóságok jelennek meg a térben?

Egyébként időnként mindenkinek szüksége lenne arra, hogy ránézzen, hogyan is van a munkahelyi szerepeiben. A szupervizornak is szüksége van szupervizióra.

Mivel magam is a módszer elkötelezett képviselője vagyok, csak remélni tudom, hogy egyre több coach ismeri majd fel azt, hogy a szakmai személyiségfejlesztésbe érdemes energiát fektetnie, hiszen ettől tudatosabb szakemberré válik, aki kíváncsian fordul a saját maga és a kliense folyamatai felé.

A Gestalt módszertan szupervízióban való alkalmazása kreatívvá, élővé  és erőteljessé teszi a munkát, és meglepően új dimenziókat nyit meg. Egyfajta "varázslat" történik a térben. Ennek személyes megtapasztalására és közös felfedezésére volt lehetőségünk a workshopon.

Bakos Zsuzsi