Túlélni a multit!?
Az elkövetkező hetekben igyekszem összeszedni pár olyan tippet, hasznos (talán néha vicces vagy groteszk) ötletet, ami segíthet túlélni a multit.
A tippek sokéves multis létem többnyire személyes tapasztalatainak eredményei, úgymon
Az elkövetkező hetekben igyekszem összeszedni pár olyan tippet, hasznos (talán néha vicces vagy groteszk) ötletet, ami segíthet túlélni a multit.
A tippek sokéves multis létem többnyire személyes tapasztalatainak eredményei, úgymond az én ’megoldásaim’ vészhelyzetekre vagy olyan életszakaszaimra, amikor nem éreztem jól magam a bőrömben, amikor feszültté tett a multis lét, s többet jutott eszembe ’az innen el!’, mint az ’itt, de hogyan?’
Időközben eszembe jutott, hogy mi van, ha nem is túlélni kell a multit, hanem megélni? Mi történik, ha másképp tesszük fel a kérdést?
Ugyanis már a kérdés is inclusive magában hordozza, hogy valami rosszat szeretnénk átvészelni, mondjuk ki, igen erős kifejezés a ’túlélés’, nálunk szerencsétlenebb fejlődéstörténetű országokban ez mást jelent, pl. egy valós küzdelmet a létezésért, az élelemért, a biztonságért, az egészségért.
Ehhez képest mi, sokan, relative jó életkörülmények között is túlélési stratégiákon gondolkozunk, amikor a munkánkra gondolunk. Pedig a munka csak rossz esetben pénzkereseti forrás, egy eszköz, amivel fedezni tudjuk a mindennapi életünk költségeit (Maslow-i értelemben ez valahol a piramis alsó szegmense), jó esetben viszont megadja az alkotás, a kreatív gondolkodás élményét, s biztosítja a tenni akarás és cselekvési vágyaink színterét is.
Én nem hiszem, és nem is életszerű, hogy van olyan munkahely, amely annyira idilli, hogy minden létező elképzelésünkkel egybevág (jövedelmező, számunkra ideális munkahelyi légkör uralkodik, a főnökkel való viszonyunk hibátlan, nincsenek határidők és nincs tulajdonosi elvárás , a munkahelyi körülmények igényesek, elismerik a kreativitást és stb……..)
Ezért, mostanában, ha valaki munka ügyben tanácsért fordul hozzám vagy csak barátilag beszélgetünk vagy éppen egy coaching szituációban vagyok, ahol a téma:
’elegem van a jelenlegi munkámból, másra vágyom, de nem is tudom mit akarok igazán… váltanék, de szűk a piac, nincs ajánlat…………de ezt meg unom, nem kihívás, kevés a pénz, nem ismernek el……..’
igyekszem azon – szerintem – 4 legfontosabb kérdés köré terelni a gondolatokat, amik nem a ’túlélést’, hanem a ’megélést’ segíthetik:
- Milyen a főnököddel (munkatársaiddal) való viszonyod?
- A jelenlegi munkaköröd, feladatod jelent–e számodra bármilyen szakmai kihívást, olyan szakmai értéket, ami számodra igazán fontos?
- A jelenlegi munkahelyed milyen life-balance-ot biztosít Számodra, úgy érzed egyensúlyban vagy? Vagy éppen szétesőben? Van időd saját és családod fizikai és mentális igényeinek kielégítésére?
- Elégedett vagy-e a megkeresett jövedelemmel vagy úgy érzed, már rég nem itt kellene tartanod és napi szinten feszítenek az ezzel kapcsolatos dilemmáid?
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását nem lehet elkerülni, ha túl- vagy éppen meg akarod élni a multi létet. De őszintén válaszolni csak akkor tudsz, ha IGAZÁN JÓL ISMERED MAGADAT!
Figyelem, nem lehet svindlizni, hétfőn csak a life-balance, szerdán csak a jövedelem, pénteken meg aszerint válaszolni, hogy éppen más kapta meg az új projekt vezetését!
A fenti 4 szempontot egyszerre, egyforma súllyal illik számba venni. Ennyivel tartozunk a multi, nem-multi munkahelyünknek és Magunknak is!
1. tipp: Önismeret 2. tipp: Be positive 3. tipp: Mondj NEM-et
