logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Szerzők
  • HRPortal.hu
logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Archívum
mobile logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Szerzők
  • HRPortal.hu
publikálva: 2018.06.15 - 7 éve
Oláh Zsófia

Mennyibe kerül a cégnek egy félresikerült próbaidő alatti felmondás?

A próbaidő nem csak a múlt héten elemzett számítással kapcsolatban tartogat meglepetéseket a munkáltatóknak. A mai bejegyzésből többek között kiderül, hogy a túlbuzgóság időnként hasonló következményekkel járhat, mint a figye

A próbaidő nem csak a múlt héten elemzett számítással kapcsolatban tartogat meglepetéseket a munkáltatóknak. A mai bejegyzésből többek között kiderül, hogy a túlbuzgóság időnként hasonló következményekkel járhat, mint a figyelmetlenség. A téma lezárásaként a legérdekesebb résszel sem maradok adós: megmutatom, hogy mennyibe kerülhet a munkáltatónak egy félresikerült próbaidő alatti felmondás.

Indokolás nélkül

A törvény azt mondja, hogy a próbaidő alatti felmondást nem kell indokolni. Azt javaslom, hogy a munkáltatók vegyék komolyan ezt a lehetőséget, örüljenek neki, és tényleg ne indokolják a felmondást, ha végre egyszer nem kell.

Gyakori hiba, hogy a munkáltató - vagy azért, mert korrekt szeretne lenni, esetleg dühében kifejezésre akarja juttatni a munkavállaló felé, hogy miért is válik meg tőle ilyen hirtelen - mégis indokolja a próbaidő alatti felmondást. Mi ezzel a baj?

Ilyenkor a munkáltató ugyanolyan helyzetbe kerül, mintha nem próbaidő alatt szüntette volna meg a munkaszerződést, vagyis az indokolást egy esetleges perben is meg kell tudnia védeni. Neki kell bizonyítania, hogy tényleg a felmondásban jelölt ok miatt rúgta ki a munkavállalót, és azt is tudni kell bizonyítani, hogy az ok olyan súlyos volt, ami bármilyen józan ember számára indokolttá tette volna a felmondást.

Egyetlen kivétel van: ha a munkáltató olyat tett, amivel kárt is okozott, és ezt a munkáltató be is akarja rajta hajtani. Ilyenkor lehet indokolni próbaidőnél is. Természetesen ilyenkor is csak akkor érdemes, és a kár érvényesítése is csak akkor jár sikerrel, ha a károkozást és a következményeit a munkáltató bizonyítani is tudja.

Betegség a próbaidő alatt?

A gyakori tévhittel ellentétben a munkavállalók a próbaidő alatt ugyanúgy elmehetnek szabadságra (ha a munkáltató jóváhagyja), vagy betegszabadságra, mint ahogy erre jogosultak a munkaviszony teljes időtartama alatt. Arra hivatkozással tehát, hogy még tart a próbaidő, egyik munkáltató sem fogja tudni jogszerűen munkára kényszeríteni az influenzás munkavállalót, és a távolléttel a próbaidő tartama sem hosszabbodik meg (akármennyire ezt éreznénk igazságosnak).

Ami viszont fontos, hogy a próbaidő alatti távollétek alatt is minden további nélkül jogszerűen és azonnal meg lehet válni a munkavállalótól, persze, ha a csapdákba nem sétálunk bele...

Miért érdemes (próba)időben cselekedni?

Munkaügyi perek tárgyalásain ülve gyakran felmerül bennem, hogy bizonyos munkavállalók hogy élték túl a próbaidőt. Kisebb és nagyobb szervezetekben egyaránt érdemes tisztázni, hogy ki felel azért, hogy a próbaidő ne telhessen el észrevétlenül, ne maradjon néha nyilvánvalóan alkalmatlan munkavállaló véletlenül a rendszerben. Ha a munkáltató akár csak egy nappal is kicsúszik a próbaidőből, a nem kívánt munkaviszonyt már csak rendes vagy azonnali hatályú felmondással tudja megszüntetni. Ez pedig azt jelenti, hogy indokolni kell, az okokat bizonyítani kell, ha a munkavállaló perel, rendes felmondásnál a felmondási időre még fizetni kell a munkavállalót, sőt, a felére fel is kell menteni a munkavégzés alól, ha kéri.

Mennyibe kerülhet a munkáltatói hiba?

A leglényegesebb következmény, hogy ha a bíróság jogellenesnek találja a próbaidő alatti felmondást, akkor elmaradt jövedelemként maximum a munkavállaló tizenkét havi távolléti díját kell kifizetni neki. Az elmaradt jövedelem iránti igényét a munkavállaló az eljárás során eddig az összegig menet közben is emelheti, akár a másodfokú eljárásban is. Sőt, ha a per jogerős lezárulásáig nem éri el az elmaradt jövedelme a maximumot, akkor három éven belül még később is behajthatja a „maradékot”.

Ha a munkáltató esetleg feleslegesen indokolta a felmondást, és bebizonyosodik, hogy a felmondás diszkriminatív volt, akkor a munkavállaló akár azt is kérheti, hogy a bíróság helyezze vissza a munkakörébe.

Címkék:
Oláh Zsófia

Kötetlen stílusban munkajogról, HR-eseknek Oláh Zsófia, ügyvéd évek óta látja el munkajogi tanácsokkal cégek HR-eseit komplex projektjeik és mindennapi problémáik kapcsán. Zsófia az új generációs OPL Ügyvédi Irodánál dolgozik.

A szerző összes bejegyzése
Bejegyzések, amik még érdekelhetnek
2025-06-24 11:27:01
Kreatív életbiztosítás – erről hallottál már?
2025-06-17 08:00:00
Melyek a teljesítménybér legfontosabb tudnivalói?
2025-06-16 12:39:24
KvantHumanisztika Kurzus 1
Munkaiszony vagy munkaviszony blogja

A blog összes bejegyzése
Hirdetés
A szerkesztő ajánlja
  • 2024-04-02 16:03:10 | Kaló István

    Informatikusok Magyarországon: Alkalmazott vagy Vállalkozó? - Fókuszban az IT Contracting

Cimkefelhő
hr coaching álláskeresés karrier e-learning vezetés motiváció munkavállaló állásinterjú vezető munkáltató toborzas állás elearning Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda önéletrajz Scotwork tárgyalás Munka Törvénykönyve tárgyalástechnika stressz munka coach Linkedin Dr. Kocsis Ildikó felmondás képzés scotwork kiválasztás szervezetfejlesztés vezetőfejlesztés változás érthető jog tippek online tanulás tanulás profitárgyaló szabadság siker önismeret tárgyalásikészség-fejlesztás
Widget Image

Főszerkesztő: Karácsony Zoltán

E-mail : zoltan.karacsony kukac hrportal.hu

Felelős kiadó: Markovics András

A HR Blog.hu kiadója a HR Portal.hu

A szerkesztőség címe: 1135 Budapest, Petneházy u. 55. I./7.

Telefon: +36 (1) 781 75 96

Gépház

Blogger bejelentkezés

Blogger regisztráció

Adatvédelem

Kiadónk további kiadványai

hrportal.hu

munkaugyi.hu

hrclub.hu

allasportal.hu

edenkert.hu

haziallat.hu