Nagyobb egyensúlyt a szülők és gondozók munkája és magánélete között: új uniós minimumszabályok

Olyan témáról írok ma, amire szülőként és munkajoggal foglalkozó szakemberként egyaránt felkaptam a fejem: júniusban új irányelvet fogadott el az Európai Unió, aminek az a célja, hogy javítsa a szülők és gondozók munka és magánélet közötti egyensúlyát. De nem lehet a hírt olvasva most azonnal laptopot eldobva szaladni a gyerekekért: a tagállamoknak három évük van arra, hogy az új szabályokat átültessék a saját jogrendszerükbe. Lássuk mik ezek az újdonságok! A téma érdekessége és a szabályok nagyobb száma miatt két blogbejegyzésben veszem végig őket.

Mielőtt a részletekre rátérnék, hadd hívjam fel valamire a figyelmeteket. Az elmúlt évtizedek társadalmi változásai a munkajogban leginkább vagy leglátványosabban talán a munkaidőre voltak hatással. Ezek az új szabályok is ezekre a társadalmi változásokra és elvárásokra reagálnak. Nagyrészt olyan szabályok ezek, amikre már jó ideje szükség lett volna, hiszen az az igény, hogy az apák nagyobb részt vállaljanak a gyereknevelésben, nem egy újkeletű dolog, legalább is a világ egyes részein nem az. Az, hogy ez az irányelv csak most született meg, jól mutatja szerintem azt, hogy a munkajog a valóságban mennyire lassan képezi le a társadalmi változásokat a legtöbb helyen.

Apaszabi

Az irányelv alapján az apáknak legalább tíz nap fizetett szabadságot kell kapniuk a gyermekük születésekor. Nyilván nem az a cél, hogy ezt a tíz napot egy hosszú tejfakasztó bulisorozattal töltsék, hanem hogy segítsék a szülés utáni hetekben általában tökéletesen kipihent és életük formájában lévő párjukat. Magyarországon jelenleg az apáknak ilyen esetekben öt (ikrek esetén hét) nap fizetett szabadság jár, tehát ez meg fog duplázódni. Az apaszabit a szülést követő második hónap végéig kell kivenni, ez feltehetőleg nem fog változni.

Fontos, hogy az apasági szabadsághoz való jog nem függhet a családi állapottól, annak is jár, aki nem házasságban él.

Szülői szabadság

Újdonság a négy havi fizetett szülői szabadság is, amit nem lehet a másik szülőre átruházni. A tagállamok határozhatják meg, hogy ezt meddig lehet kivenni, de legalább a gyerek tizenkét éves koráig biztosítani kell a lehetőséget. Biztosítaniuk kell majd a tagállamoknak azt is, hogy a szülői szabadságot több részletben, és rugalmas formában is ki lehessen venni (pl. részmunkaidős formában), és meg kell határozniuk, hogy milyen körülmények esetén halaszthatja el a kérelmet a munkáltató, illetve, hogy mennyire előre kell az ilyen kérelmet bejelenteni a munkáltató felé.

Gondozók

A gondozók olyan munkavállalók, akik súlyosan beteg vagy gondozásra szoruló hozzátartozójukat személyesen gondozzák, vagy támogatják. Az új irányelv számukra évente legalább öt nap fizetett szabadságot ír elő. Ezt a jogot a tagállamok nyilvánvalóan megfelelő orvosi igazoláshoz köthetik, és nyilván élni is fognak ezzel a lehetőséggel a visszaélések elkerülése érdekében.

A következő alkalommal innen folytatom és arról is írok majd, hogy mennyi pénz jár a szülőknek, gondozóknak a fenti szabadságok esetén, illetve, hogy milyen terhet jelentenek ezek a szabályok a munkáltatóknak, milyen típusú problémák merülhetnek fel.