logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Szerzők
  • HRPortal.hu
logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Archívum
mobile logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Szerzők
  • HRPortal.hu
publikálva: 2018.11.25 - 7 éve
Oláh Zsófia

Tanulmányi szerződés gyakorlatszerzésre is?

A mai posztom is közvetetten a munkaerőhiányhoz kapcsolódik. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a felvételkor a munkavállaló még nem vagy csak részben rendelkezik a munkakörhöz szükséges speciális tudással vagy gyakorlattal. Ilyenkor a

A mai posztom is közvetetten a munkaerőhiányhoz kapcsolódik. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a felvételkor a munkavállaló még nem vagy csak részben rendelkezik a munkakörhöz szükséges speciális tudással vagy gyakorlattal. Ilyenkor a munkaviszony egy elméleti és/vagy gyakorlati képzéssel kezdődik, gyakran külföldön. Ez az akár hosszú hónapokig tartó képzés a munkáltató részéről egy befektetés. Joggal merül fel ezért a kérdés, hogy lehet-e ilyen esetben tanulmányi szerződést kötni.   

Egy tipikus eset

Gyakran eszembe jut egy 2001-es, a Kúriát (akkori nevén Legfelsőbb Bíróságot) is megjárt ügy. Az elmúlt hónapokban is három hasonló üggyel találkoztam, amikben a Kúria akkori megállapításai segítségemre voltak.

A 2001-es ügyben a munkavállalót junior sales menedzser munkakörbe vette fel egy cég. A munkáltató vállalta, hogy a munkavállaló részére a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelelő továbbképzést, szakmai gyakorlatot biztosít a cég több európai boltjában. A szakmai gyakorlat programját a munkáltató határozta meg és kb. hat hónapra tervezték.

Tanulmányi szerződést kötöttek, ami alapján a munkavállalónak a gyakorlat végétől számított két évig a cégnél kellett volna maradnia. Ha ezt nem tartja be, akkor a képzés költségét arányosan vissza kell fizetnie a munkavállalónak. Nyilván nem lett volna bírósági ügy, ha ezt a feltételt sikerül betartani. Nem sikerült: pár hónappal a szakmai gyakorlat vége után közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyt.

A munkavállalónak a tanulmányi szerződése alapján az idő előtti távozás miatt több év alatt havi részletekben összesen kb. 800 ezer forintot kellett volna fizetnie a munkáltatónak. Nem kevés pénz, egy pályakezdőnek 2001-ben különösen nem volt az. Nem meglepő tehát, hogy a munkavállaló próbált menekülni ebből a helyzetből.

Egy tipikus érv

Beperelte a volt munkáltatóját, és arra hivatkozott, hogy nem kell fizetnie, mert a tanulmányi szerződés érvénytelen. Ennek az érvnek az az alapja, hogy se a régi, se az új Munka Törvénykönyve alapján nem lehet érvényes tanulmányi szerződést kötni akkor, ha a tanulmányok végzésére a munkáltató kötelezi a munkavállalót, azaz az nem a munkavállaló szabad választásán alapul.

Lehet tehát tanulmányi szerződést kötni akkor, ha például a pénzügyes munkatárs egy új pénzügyi képzést szeretne elvégezni (ami általában nem mellesleg a munkáltatónak is jó), de nem lehet, ha erre a munkáltató kötelezi őt. Az utóbbi esetben a költséget a munkáltatónak kell viselnie.

A döntés, és amit érdemes megjegyezni belőle

A fenti ügyben a munkavállaló első fokon nyert, másodfokon vesztett és végül a Kúrián megnyerte az ügyet. A lényeg, ami a bíróság döntéséből az ilyen ügyekre alkalmazandó, a következő:

Lehet érvényesen tanulmányi szerződést kötni, ha a munkavállaló még a munkaviszony létesítése előtt maga döntheti el, hogy elvállalja-e az adott munkakört úgy, hogy annak betöltése előtt részt kell vennie egy képzésen. Előre tudja tehát, hogy a munkakörnek ez feltétele, de még dönthet úgy, hogy így nem vállalja a munkát. Ha viszont a továbbképzésre már a munkaviszony alatt kötelezi a munkáltató a munkavállalót, akkor nem lehet érvényesen tanulmányi szerződést kötni.

A képzésnek vagy gyakorlatnak azonban az első esetben is ténylegesen betanításnak kell lennie, azaz a később betöltendő munkakörre kell felkészítenie a munkavállalót. Az ügyet pont emiatt vesztette el a munkáltató. A külföldi munkavégzés nem a munkaköri feladatok begyakorlásáról, a szakmai ismeretek megszerzéséről szólt, a munkavállaló a munkakörébe nem tartozó fizikai munkát végzett.

A munkaviszony elején tehát lehet a munkavállalóval tanulmányi szerződést kötni a munkakörével kapcsolatos betanító képzésre, de a képzésnek tényleg erről kell szólnia. Nem lehet például egy boltmenedzserrel hónapokig ládákat pakoltatni sales képzésként, majd képzési díjat követelni tőle, ha emiatt kiakad és felmond.

Jövő héten folytatom...

 

Címkék:
Oláh Zsófia

Kötetlen stílusban munkajogról, HR-eseknek Oláh Zsófia, ügyvéd évek óta látja el munkajogi tanácsokkal cégek HR-eseit komplex projektjeik és mindennapi problémáik kapcsán. Zsófia az új generációs OPL Ügyvédi Irodánál dolgozik.

A szerző összes bejegyzése
Bejegyzések, amik még érdekelhetnek
2025-06-17 08:00:00
Melyek a teljesítménybér legfontosabb tudnivalói?
2025-06-16 12:39:24
KvantHumanisztika Kurzus 1
2025-06-16 09:01:37
Sorozatgyilkos a vezetői karrierben: a mikromenedzsment
Munkaiszony vagy munkaviszony blogja

A blog összes bejegyzése
Hirdetés
A szerkesztő ajánlja
  • 2024-04-02 16:03:10 | Kaló István

    Informatikusok Magyarországon: Alkalmazott vagy Vállalkozó? - Fókuszban az IT Contracting

Cimkefelhő
hr coaching álláskeresés karrier e-learning vezetés motiváció munkavállaló állásinterjú vezető munkáltató toborzas állás elearning Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda önéletrajz Scotwork tárgyalás Munka Törvénykönyve tárgyalástechnika stressz munka coach Dr. Kocsis Ildikó Linkedin felmondás képzés kiválasztás scotwork szervezetfejlesztés vezetőfejlesztés változás érthető jog tippek online tanulás tanulás profitárgyaló szabadság önismeret siker tárgyalásikészség-fejlesztás
Widget Image

Főszerkesztő: Karácsony Zoltán

E-mail : zoltan.karacsony kukac hrportal.hu

Felelős kiadó: Markovics András

A HR Blog.hu kiadója a HR Portal.hu

A szerkesztőség címe: 1135 Budapest, Petneházy u. 55. I./7.

Telefon: +36 (1) 781 75 96

Gépház

Blogger bejelentkezés

Blogger regisztráció

Adatvédelem

Kiadónk további kiadványai

hrportal.hu

munkaugyi.hu

hrclub.hu

allasportal.hu

edenkert.hu

haziallat.hu