A teljesítmény utáni fizetés mindig a munkaadó érdekeit védi?
Kinek jó a teljesítménybér? Mi és hogyan szabályozza? Milyen korlátai vannak?
A teljesítménybér lényege - ha jól alkalmazzák -, hogy nagyobb teljesítményre ösztönözzön. Nemcsak anekdota szinten terjedt el azonban, hogy ha a munkavállalók képesek az egyik időszakban túlteljesíteni, a következőben a munkáltató a túlteljesített értéket tekinti minimumnak. A Munka Törvénykönyve részletes szabályokkal próbálja meg mederben tartani a teljesítmény alapú díjazást. De hogyan?
Korábban is foglalkozott az Országgyűlés ezzel a kérdéskörrel, így 2003 nyarától rögzítette a teljesítménybér meghatározásának alapvető szabályait. Ez alapján a munkáltató köteles előzetesen, objektív mérés alapján meghatározni a teljesítménykövetelményt. Feltétel még az is, hogy a teljesítménykövetelményt rendes munkaidőben lehessen 100%-osan teljesíteni, figyelemmel a munkakörülményekre, a technológiára, a munkaszervezésre.
Előírás a jóhiszeműség és tisztesség
A jogalkotó a munkavállalók védelme érdekében írta elő, hogy a teljesítménykövetelményeket a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően kell megállapítani, és vita esetén a munkáltatónak kell ezt bizonyítania és a követelményeket írásban és előzetesen kell a munkavállalókkal közölni.
Kevesebb, vagy több a minimálbérnél?
2006. január elsejétől a teljesítménybérrel kapcsolatos szabályokat ismét kiegészítették. A teljesítménybérnek addig is el kellett érnie a minimálbért, amennyiben az előírt 100%-ot teljesíti a munkavállaló. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai azonban rávilágítottak, hogy sok esetben a munkavállaló nem kapja meg a minimálbért. Az is kiderült, hogy a teljesítménybér megállapításának helyességét nehéz kontrollálni a munkaügyi ellenőrzések során.
Új szabályok
A feltárt hiányosságokra figyelemmel új mérési mechanizmust vezettek be. A törvény alapgondolata, hogy akkor határozzák meg helyesen a teljesítménykövetelményeket, ha azt a munkavállalók átlagosan 100%-osan teljesítik, és legalább a munkavállalók fele el is éri a 100%-ot. Ha ez nem történik meg, a munkáltatónak utólag le kell szállítania a követelményeket olyan mértékben, hogy a munkavállalók átlagosan elérjék azt. A bért ezután a korrigált teljesítménynek megfelelően kell kifizetni minden munkavállalónak. Nem vonatkozik ez a szabály az új munkavállalókra vagy új munkakört betöltőkre, illetve egy technológiaváltás esetén a törvényben meghatározott ideig.
Személyi alapbér előírása
Teljesítmény bér esetén is meg kell azonban állapodni a személyi alapbér összegében is és azt a munkaszerződésben is rögzíteni kell. A személyi alapbérnek a jogszabályban rögzített minimálbért el kell érnie és mindig időbérben kell meghatározni, vagyis a leggyakoribb hazánkban a havi bér. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkavállaló akkor is megkapja a minimálbért, ha egyébként bizonyítható módon alul teljesít. A személyi alapbér általában a különböző bérpótlékok számítási alapja, ezért is kötelező azt teljesítménybérezés esetén is meghatározni. A munka után járó bért, azonban a tényleges teljesítmény határozza meg.
Garantált bér
Előfordul olyan eset is, amikor egy munkavállaló teljesítménye jelentős részben nem csak rajta múlik. Ilyen esetben a teljesítménybér mellett meg kell határozni a garantált bért is, amit viszont minden esetben ki kell részére fizetni. Mire gondoljon, hol fordulhat elő ilyen eset? Például egy áruházban, ahol az eladók bére a tényleges forgalomhoz kötött. Ilyen esetben, indokolt lehet a garantált bér, hiszen több eladó is van, lényeges, hogy mit és mennyiért árul az üzlet, milyen a marketing stb.
Üdvözlettel:
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
- - - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Látogasson el megújult honlapunkra és ismerje meg ajánlatainkat!
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
(1) 266-6621
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
