Igazolható-e a jelenléti íven a munkaidő?
A jelenléti ív az egyik olyan alapdokumentum, melyet minden vállalkozásban használnak. Főként arra, hogy nyilvántartsák a munkavállalók munkával töltött idejét. De vajon a jelenléti ív ténylegesen ezt igazolja?
Elegendő-e jelenléti ív a munkaidő nyilvántartására? Természetesen igen, amennyiben tartalmazza azokat az adatokat, melyet a Munka Törvénykönyve erre vonatkozó rendelkezése előír. Ezektől a rendelkezésektől viszont eltérni nem lehet.
De hogyan szabályozza a Munka Törvénykönyve a munkaidő nyilvántartását?
A szabályozás szerint a munkáltató kötelessége a munkaidő nyilvántartása. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság időtartamát.
A törvény nem írja elő, hogy ezt pontosan milyen formában kell megtenni. Azonban ha csak jelenléti ívet vezetünk, az kevésnek tűnhet, mivel azzal csupán azt tudjuk igazolni, hogy a munkavállaló az adott időtartamban a munkahelyén jelen volt. Az már nem olvasható ki belőle, hogy ebben az időszakban mikor végzett pontosan munkát.
Tehát érdemes olyan formát kialakítanunk, melyben látszik, hogy a munkavállaló ténylegesen milyen időtartamokban végzett munkát, vagy netán az adott munkaórát a rendes munkaidejében vagy rendkívüli munkaidőben dolgozta le. Egy pontosan vezetett munkaidő nyilvántartás nagy segítség lehet a bérszámfejtésnél is.
Hogyan kell vezetni a munkaidő nyilvántartást?
A munkaidő nyilvántartást naprakészen kell vezetni a munkahelyen, ahol a tényleges foglalkoztatás történik. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a munkavállaló által teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek és a készenléti munkakörben dolgozóknál a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
Amennyiben a munkáltató rugalmas munkarendet alkalmaz, akkor annak is egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a meghatározott törzsidő mikor kezdődik, és mikor fejeződik be. Ebben az időszakban ugyanis a munkavállalónak a munkahelyén kell tartózkodnia. A törzsidőn kívüli peremidőben végzett munkaidőt is pontosan nyilván kell tartani.
Miért fontos ez?
Pár napja az egyik napilapban olvastam, hogy bizony nem csak a termelésre lehet kvótákat kiadni, de hazánkban - bármily hihetetlennek is tűnhet - a különféle büntetésekre is bekvótázzák az intézményeket. Vagyis az egyes hivataloknak meg van adva, előre kell tervezniük, hogy mennyi az az összeg, melyet büntetésként, bírságként kell „beszedniük” az adófizető polgároktól. Vagyis céllá vált a büntetések, bírságok kiszabása.
Így érdemes inkább rendbe tenni dokumentumainkat, hogy a későbbiekben ne érhesse cégünket meglepetés egy olyan dolog miatt, amire fel is lehetett volna készülni.
Az új Munka Törvénykönyvével több szabály is megváltozott. Célszerű átnézni, átnézetni munkajogi dokumentumainkat, hogy ne a ránk kiszabott bírság biztosítsa az így tervezett bevételt.
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
