Melyek a munkaközi szünet alapvető szabályai?
A munkavégzés rendszerint fizikailag és szellemileg megterhelő tevékenység. Nem vagyunk gépek, ezért nem várható el a munkavállalótól, hogy 8-10 órát pihenés és megszakítás nélkül dolgozzon le. Ezt figyelembe véve a jogi szabályozás is kötelező szabályokat tartalmaz a munkavégzést megszakító szünetek tekintetében. Melyek a munkaközi szünet alapvető szabályai?
A munkaközi szünet
A munkaközi szünetről a Munka Törvénykönyve rendelkezik. A munkaközi szünet a munkavégzés olyan rövidebb időtartamú megszakítása, amelynek célja, hogy a munkavállaló például pihenni, étkezni tudjon. A szünet időtartama alatt a munkavállalót nem terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség.
Ebből egyrészt következik, hogy a munkaközi szünet a munkavállaló munkaidejébe nem számít bele, és erre az időre munkabérre sem jogosult. Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör, ahol a munkaközi szünet is a munkaidő része. A többi esetben sincs akadálya annak, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak arról, hogy a munkaidőbe a munkaközi szünet ideje is beleszámít.
A munkaközi szünet jellegéből adódik, hogy a munkáltató például nem tilthatja meg, hogy a munkaközi szünet idejére a munkavállaló a munkahelyet elhagyja.
A munkaközi szünetet meg kell különböztetni azoktól az egyéb, munkavégzés megszakításával járó időtartamoktól, amelyeket a különböző munkavédelmi és foglalkoztatás egészségügyi jogszabályok írnak elő. Ilyenek például, a kedvezőtlen munkahelyi klíma esetén előírt kötelező pihenőidő, vagy a képernyő előtti munkavégzés esetére előírt szünetek. Ezek a megszakítások, szemben a Munka Törvénykönyvében előírt munkaközi szünettel, a munkaidő részét képezik.
A munkaközi szünet mértéke
A munkavállaló részére 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a beosztás szerinti munkaideje – hozzászámítva a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is - a 6 órát meghaladja.
Tehát, ha például a munkavállaló a munkaidő beosztása szerint 4 órát dolgozott volna, de a munkáltató túlórát rendel el, és ezért összesen 7 órát dolgozik, akkor biztosítani kell számára a 20 perc munkaközi szünetet.
Ha a fentiek szerint számított munkaidő a 9 órát meghaladja, akkor a dolgozónak további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A fiatal (18 év alatti) munkavállalók esetén több munkaközi szünet jár. Az ő esetükben 4 és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc a munkaközi szünet. 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállalónak.
A munkáltató egyoldalú döntéssel nem adhat több munkaközi szünetet a törvényben előírtnál. Viszont arra van lehetőség, hogy a dolgozóval való megállapodásban vagy kollektív szerződésben legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet határozzanak meg.
A munkaközi szünet kiadása
A munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkáltató dönthet úgy is, hogy a munkaközi szünetet több részletben adja ki. Ha a munkaközi szünet több részletben kerül kiadásra, abban az esetben is a legalább 3 és legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kiadott szünetnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Tehát, ha például összesen 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani egy munkanapon, amit a munkáltató több részletben ad ki, akkor is legalább összefüggően 20 percet ki kell adni a fenti időszakban.
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. Nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató a munkaidő végén, a munkavégzés befejezése után adja ki a munkaközi szünetet.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
