Prémium vagy jutalom – Mi a különbség?
A munkáltató a dolgozók motiválására és jutalmazására a rendes munkabéren felül is teljesíthet kifizetéseket. E kifizetések leggyakrabban előforduló formái a prémium és a jutalom. A hétköznapi szóhasználatban a kettőt gyakran összekeverik, azonban a munkajogban egyértelmű különbségek vannak a kettő között. Mit takar e két kifejezés, és mi a különbség a kettő között?
Mi a prémium?
A prémium a teljesítmény-ösztönzés egyik legtipikusabb eszköze. Lényege, hogy a munkáltató az alapbéren felül plusz juttatást fizet a munkavállalónak, ha az előírt teljesítmény követelményt vagy feladatot teljesíti. A prémium lényege tehát, hogy a munkáltató előre meg kell határozza azokat a feltételeket, amelyek teljesítse esetén a dolgozóknak prémium jár.
A prémium kitűzéséről, a prémium feladatokról a munkáltató egyoldalúan dönthet. Azonban, ha a munkavállaló a prémiumfeladat teljesítését megkezdte, akkor a munkáltató a prémium kitűzést főszabály szerint nem vonhatja vissza.
Mi a helyzet, ha a munkavállaló a prémiumfeladatot csak részben teljesíti? Ebben az esetben az az általános szabály, hogy ilyenkor nem jár a prémium. Ha viszont a munkáltató a prémium kitűzésben a részteljesítés esetére is kifizetést helyezett kilátásba, akkor természetesen ilyen esetben is jár a rész-prémium. Ehhez hasonlóan a prémiumfeladatok meghatározása mellett a munkáltató a prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezőket is megállapíthat.
Lényeges, hogy a prémiumra minden munkavállaló jogosult, aki a kitűzött feladatokat teljesíti, a munkáltató nem tehet különbséget, hogy közülük kinek fizet prémiumot.
Mi a jutalom?
A jutalom szintén lehet a teljesítmény-ösztönzés eszköze, de nem csupán munkateljesítmény alapján adható, hanem a legváltozatosabb okokból, így például a munkáltató jutalmazhatja a pontosságot, a példamutató magaviseletet, vagy adhat jutalmat a cég jó év végi eredményére tekintettel.
Ebből már kiderülhetett, hogy a prémiumhoz képest a legfontosabb különbség, hogy a jutalomról, annak összegéről a munkáltató teljesen a saját mérlegelési jogkörében dönt, tehát nem tűzi ki előre a jutalmazás feltételeit és nem határoz meg előre elérendő teljesítményt a munkavállalók javára. Így a munkavállalók nem követelhetik jutalom kifizetését, szemben a prémiummal.
Ha a munkáltató mégis előre kitűzött munkateljesítmény eléréséhez köti a jutalmazást, az prémiumnak számít, függetlenül attól, hogy jutalomnak vagy másnak nevezi-e.
Az egyenlő bánásmód követelménye
Fontos, hogy mind a prémium, mind a jutalom esetén tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Azaz a dolgozók között indokolatlanul nem lehet különbséget tenni. Ennek különösen a jutalmazás esetén van jelentősége, mivel a jutalom adása egyedül a munkáltató mérlegelésétől függ, azonban ha a jutalmazás mellett dönt, nem tehet különbséget a dolgozók között diszkriminatív jelleggel. Bizonyos esetekben természetesen indokolható a különbségtétel. Például az év végi jutalmazásnál indokolt lehet az, hogy az év közben a munkáltatóhoz került kolléga kisebb összeget kap, mint a több éve a munkáltatónál dolgozó kollégák.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
