Véleménynyilvánítás a munkaviszonyban – Meddig szabad a munkavállalói vélemény?
A véleménynyilvánítás szabadsága az egyik legalapvetőbb alkotmányos jog, amely természetesen a munkaviszonyban lévő személyeket is megilleti. Viszont e jogosultság sem gyakorolható korlátlanul. Gyakran felmerülő kérdés, hogy a meddig terjed a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonnyal, és különösen a munkáltatóról mondott véleménnyel kapcsolatban? Milyen következménye lehet, ha a munkavállaló a véleménynyilvánítás jogszerű kereteit túllépi?
A véleményszabadság törvényi korlátai
A véleménynyilvánítás szabadságát általánosságban részesíti védelemben az Alaptörvény. Azonban az Alaptörvény szerint e jog gyakorlása sem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, valamint a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. A véleményszabadság korlátozása csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében megengedett. A korlátozásra csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan kerülhet sor.
A munkaviszonyra tekintettel a Munka Törvénykönyve a véleménynyilvánítás jogának korlátaival kapcsolatban további szűkítést tartalmaz. A törvény kimondja, hogy a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Tehát a véleményszabadság korlátja a munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági és szervezeti érdeke. A jó hírnév alatt a munkáltatóról, annak tevékenységéről a társadalomban, üzleti partnereiben kialakult képet kell érteni.
A véleménynyilvánítás szabályainak megsértése
A törvényi szabályozás alapján látható, hogy általánosságban nem tilos a munkáltatóra vonatkozó vélemény kifejezése. Azonban a véleményt nem lehet olyan módon kinyilvánítani, hogy az alkalmas legyen a jó hírnevének, jogos gazdasági és szervezeti érdekeinek súlyos megsértésére, veszélyeztetésére. Általánosságban nem lehet felsorolni, hogy melyek azok a dolgozói véleményközlések, amelyek a törvényi korlátokba ütköznek, mivel ezt az adott eset körülményei alapján lehet megítélni. Így nyilvánvalóan ismerni kell az adott véleményközlés tartalmát, formáját, a közlés körülményeit, illetve a munkáltatóról kialakult képet és a munkáltató jogos érdekeit.
Ki kell emelni, hogy csak az olyan véleménynyilvánítás ütközik a törvénybe, amely súlyos jogsértést valósít meg, vagy ezzel veszélyeztet. Tehát a bagatell, jelentéktelen kijelentések nem tartoznak ebbe a körbe. Szintén fontos, hogy nem szükséges, hogy a vélemény ténylegesen sértse a munkáltató jó hírnevét, vagy jogos gazdasági és szervezeti érdekeit, hanem elegendő, ha a közlés ezeket veszélyezteti.
A véleménynyilvánítás korlátjának megsértése sokféle formában megjelenhet, a sajtóban megjelent írástól, közösségi oldalon közzétett véleményen át, a nyilvános felszólalásig akár a munkahelyen, akár azon kívül.
Fontos, hogy jogsértésről akkor lehet szó, ha a munkáltató személye beazonosítható. Ez történhet akként, hogy a munkavállaló megnevezi a munkáltatót. Azonban történhet úgy is, hogy konkrét említés nélkül az egyéb adatokból egyértelműen kiderül, hogy mely munkáltatóról esik szó. A vélemény megfogalmazásának módja és hangneme sem közömbös, mert lehet jogsértő egy elsőre jogosnak tűnő vélemény, kritika is a munkáltatóval szemben. Így a megfogalmazás módja is lehet olyan, ami alkalmas a jó hírnév megsértésére, például túlzó, a munkáltatót ócsároló kifejezések használatával.
A jogsértő véleménynyilvánítás következményei
Ha a munkavállaló a véleménynyilvánítás jogát a munkáltató jó hírnevét, vagy jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon gyakorolja, annak különféle következményei lehetnek. A következmények jelentkezhetnek magában a munkaviszonyban, például részesülhet a munkavállaló figyelmeztetésben, de súlyosabb esetben akár a munkaviszony is megszüntetésre kerülhet.
A fentieken túl a munkáltató jó hírnevének megsértése esetén a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok szerint kereshet jogorvoslatot. Például követelheti a jogsértés abbahagyását, illetve hogy a jogsértő adjon megfelelő nyilvános elégtételt, a munkáltató sérelemdíjat is követelhet. Amennyiben pedig a jogsértő módon gyakorolt véleménynyilvánításból vagyoni kára is származott, akkor kártérítést is kérhet. Hasonló a helyzet, ha például a munkavállaló úgy lépi át a véleményszabadság korlátait, hogy a közlésével egyben a munkáltató üzleti titkát is kiszolgáltatja.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
