Te hogy döntesz?
Függetlenül attól, hogy hol helyezkedsz el a vállalati ranglétrán, időről időre döntéseket kell hoznod. Ebben biztos vagyok. Döntéseket hozunk a munkánk során, magánéletünkben. Attól kezdve, hogy melyik ruhánkat vesszük fel regge
Függetlenül attól, hogy hol helyezkedsz el a vállalati ranglétrán, időről időre döntéseket kell hoznod. Ebben biztos vagyok. Döntéseket hozunk a munkánk során, magánéletünkben. Attól kezdve, hogy melyik ruhánkat vesszük fel reggel, odáig, hogy melyik pályázót hívjuk be felvételi elbeszélgetésre.
A döntéselméletnek komoly szakmai háttere van. Alapvetően business coachinggal foglalkozom, tehát üzleti szemlélettel közelítem meg ezt a témát, de meglátjátok, magánéleti döntésekben is segítségetekre lehetnek az alábbi sorok.
Ha a döntést egy folyamatábrán akarnánk elhelyezni, akkor egy PROBLÉMA és egy elérendő CÉL közé kellene helyeznünk azt. Ez ugye logikus? Adva van egy helyzet, egy probléma, amin változtatni akarunk, el akarunk érni egy kívánt állapotot. Ahhoz, hogy ezt megtegyük döntést (döntéseket kell hoznunk)
Mik a döntési folyamat fázisai?
Mik alkotják a döntés- előkészítést? Egyszerűen megfogalmazva: minél több információt, adatot tudjunk meg az eldöntendő kérdéssel kapcsolatban.
Azaz:
- elemzések készítése (költség- haszon, kockázat- hozam, stb.)
- stratégia kidolgozása (tiszta vagy kevert, játékelméletek alkalmazása)
- szemléletmód eldöntése (optimista, pesszimista).
Még ezeket megelőzően szükséges lesz minél több ADAT begyűjtése. ADAT, TÉNY. Nem véletlenül hangsúlyozom. A business coaching nagyon sokszor nyújt támogató segítséget döntések előkészítésében. Ez az a szakasz, ahol az egyik legnagyobb veszély, hogy a tényeket összekeverjük a feltételezésekkel. Nem könnyű ezeket külön választani, de vannak rá technikák. Lényeg itt is a minél tudatosabb viselkedés, az optimális célkitűzés és ezen cél konzekvens követése.
Minél több információ áll a rendelkezésünkre, minél mélyebben megismerjük a megoldandó feladat szűkebb és tágabb környezetét, annál több lehetséges alternatívát tudunk majd kidolgozni a döntésre. Ezeket aztán folyamatosan szűkítjük, lejátsszuk velük a " mi lehet a legjobb/ legrosszabb" kimenetele enne a döntésnek szituációt. Ezek után a választott stratégiánktól és a hozzáállástól függően kiválasztjuk majd azt a döntést, ami várhatóan meghozza majd a kívánt eredményeket.
Remélem mai bejegyzésem nem volt túl száraz, de muszáj néha komolyabban is foglalkozni szakmai témákkal. Majd küldök valami vicceset a facebookra, hogy ne komolyodjatok el annyira! :)